| ||||||||||||||||||||||||||||
|
1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamellék községet. A leegyszerűsödött szállítási lehetőségek arra ösztönözték a községtől északra fekvő erdőterületek birtokosát, Báró Biedermann Rezsőt, hogy a faanyag elszállítására keskenynyomközű vasutat létesítsen területei és az almamelléki MÁV-állomás között. Az elképzelés 1901-ben valósult meg, ekkor épült meg az első vonal az almamelléki MÁV-állomás és a Németlukafai Cigányvölgy között 7,2 km hosszan. Balatonfenyvesi Gadasági Vasút A Balatonnagybereki Állami Gazdaság kezdeményezésére 1950. október 13-án kezdték meg a 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasút pályájának lefektetését. A lápos, mocsaras területet egymásra merőleges vágányokkal hálózták be. A területen lévő majorságokból mezőgazdasági terményeket, tőzeget és mésziszapot szállított a Balatonfenyvesi vasútállomásra. 1946-ban építette a Dendra Faértékesítő Vállalat. Célja a szilasi és felsőerdői területen kitermelt faanyag beszállítása. Vonóerő: gőzmozdony, 1949-től dízel. A gőzmozdony a MÁVAG 4719 gyári számú gépe volt, melyet 1918-ban gyártottak. Nyomtáv: 600 mm, sínrendszer 7 kg/fm, max. emelkedés 28 %o, min. ívsugár: 30 m. Építési hossza: 5,3 km, üzemi hossza: 4,8 km. A tervezett kisvasút közigazgatási bejárására 1924. szeptember 16-án kerül sor (8301/1924/V). Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút 1957. május 22., 9 óra 17 perc. László a személyvonattal pontosan érkezett Iregszemcsére. Fűtőjével telelapátolták a 394,053-as gép széntartályát, majd üres lórékat vittek le Nagykónyiba. Az átrakón a lórékat egy szénnel rakott kocsira cserélték, ezzel indultak vissza Iregszemcsére. A 35-ös szelvénynél bővizű kút szolgált vízvételezésre. A fűtő a gép ejektorcsövét leengedte a kútba, aztán cigarettára gyújtva várták, hogy a mozdony teleszívja magát vízzel. Kaposfő - Mezőcsokonya Gazdasági Vasút A Mezőgazdasági Ipar Rt. (MIR) 1908-ban (egyes források szerint 1913-ban) Kaposfő megálló-rakodóhelyről (Kaposfő mh. és Kaposmérő vá. közötti nyíltvonali rakodó kiágazás) lóüzemű kisvasutat épít Alsónyíresen át Mezőcsokonya településig. 1952-ben kezdték meg az építkezést. A talpfákat homokágyazatba fektették, rájuk 9,3 kg/fm tömegű sínek kerültek. 1955-re készen állt a SZENTA MÁV állomás - RINYASZENTKIÁRÁLYI ÚTI KITÉRŐ - NAGYRINYAPUSZTA és a RINYASZENTKIRÁLYI ÚTI KITÉRŐ - KASZÓPUSZTA 760 mm nyomközű vonal. Ekkor állt forgalomba az első C-50 -es motormozdony. Kiépült a Szentai MÁV állomáshoz kapcsolódó rakodó vágányzata. A motorszín a névadó Kaszópusztán épült fel. Megkezdődtek a rendszeres szállítások. Kémes - Ilmapuszta Erdei Vasút "A vonalat 1922-ben kezdte építeni a helyi uradalommal közösen egy faértékesítéssel foglakozó részvénytársaság. Még ebben az évben átadásra került a Kémes-Szaporca-Mucsierdő vonalszakasz 7 km hosszban. A sínrendszer 760 mm-es nyomtávon 9 kg-os síneken, fa aljakra szegezve nyert elhelyezést." Mesztegnyői Erdei Vasút története A mai hálózat Hunyadi Imre gróf birtokán 1941-ben létesült. Mûtanrendõri bejárására 1941.08.12-én került sor. (KKM 104 560). A vasutat egy fatermelõ vállalkozó, Berecz Károly építette, a sínanyagot részben a vállalkozó, részben Hunyadi gróf szállította. A MESZTEGNYÕ MÁV állomás - NAGYHOMOK 6 km-es 760 mm nyomközû vonalon a talpfákat homokból formált töltésbe ágyazták, 7 kg/fm tömegű síneket fektettek rájuk. A ropolyi gazdasági vasút egy erdőgazdasági céllal működtetett kisvasút volt Kaposvár és a Zselicben található Ropolyi-erdő között. 1918-tól 1929-ig működött. Somogy Megyében az 1960-as években két erdőgazdaság létezett, a Kaposvár-Böhönye-Inke vonaltól északra az Észak Somogyi, ettől délre a Dél Somogyi. Mindkét területen egy-egy erdei vasút üzemelt, Mesztegnyőn és Kaszón. Ez utóbbi 1965-ben legfelsőbb utasításra (MSZMP) a Honvédelmi Minisztériumhoz került (ugyanis Kádár és Czinege elvtársak kedvelt vadászterülete volt itt). Így a déli terület gazdasága vasút nélkül maradt az északival szemben. Ráadásul elvész az arcképes vasúti igazolvány is, kiesnek a menetkedvezményi egyezségből. E gondolatoktól vezérelve az akkori vezérigazgató Németh Vilmos úgy döntött, vasutat épített. Érvei: a simongáti és pollai erdők kitermelt faanyagának Simongát MÁV megálló- rakodóhelyre és az itt lévő fafeldolgozó üzemhez, valamint Rinyaszentkirály község lakosainak a MÁV vonalhoz való szállítása. 1924-ben építette a kisvasutat a Magyar Erdőbirtokosok Faértékesítő Rt., mint a közalapítványnál részes termelést végző Rt. Célja a besencei és bükkháti erdőrészek sorozatos véghasználati fatömegeinek elszállítása. Vonóerő: ló, 1956-tól dízel. Nyomtáv: 760 mm, 1952-től 600 mm. Sínrendszer: 7 kg/fm. Max. emelkedés 4 ezrelék. Min. ívsugár: 30 m. Építési hossza: 7,2 km üzemi hossza: 7,1 km. A tervezett kisvasút előzetes közigazgatási bejárására 1948. szeptember 10-én kerül sor. A vasút az Ivánbattyán-pusztai Szőlővessző Szaporító Gazdaság szállítási igényei miatt létesül. 1922-ben építette gróf Andrássy Mihály. Célja kezdetben mezőgazdasági termékek, majd a sikotai, keselőczi, hoboli és szentegáti erdőrészek feltárása, a kitermelt famennyiség leszállítása a MÁV vonalhoz és a fűrészüzemhez. Az erdőterület rossz, mély talajviszonyai és a megközelítési terület szintén mély vizenyős talajviszonyai miatt a vasút mindvégig a leggazdaságosabb szállítóeszköz maradt. Személyszállítás sohasem volt, csak munkás és teherszállítás. |
| ||||||||||||||||||||||||||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |