| 
										 Salgótarján lóvasútja 
					  
					
  
					
1861-ben a Rimavölgyi Coalitio tagjai és csatlakozott vállalatok létrehozták a Salgótarjáni vasfinomító társulatot. Ugyanebben az évben ettől függetlenül létrejött a Szent István Kőszénbánya Részvénytársaság. Megépült a Pestet Salgótarjánnal összekötő vasútvonal, így remek szállítási feltételek jöttek létre. A gyár építésekor megkezdték a tárgyalásokat a Salgótarján Kőszénbánya Rt.-vel. Eredmény azonban nem volt, a bányatársaság túl magas árat kért a szénért. A vasgyáriak 1867-ben megvásárolták a kisebb bányák szénmezőit, melyek nem az Rt. tulajdonát képezték. A Salgótarjáni vasgyár energiaellátása megoldódott, megkezdődhetett a munka.  
					
					
1871-ben az ünnepélyes a gyáravatásra már készen állt a szénellátást szolgáló közel hat kilométeres, három siklószakasszal épített lóvontatású szénvasút. A gyár előtti 2 km-es szakasz síkban feküdt. Kezdetben ez a lassú és körülményes szállítási mód elegendőnek látszott, mert a széntermelés kizárólag a gyár igényeit szolgálta, a termelés pedig még nem futott fel. Az 1870-es évtized végére azonban a gyár szénigénye a megnyitás idejének több mint hétszeresére nőtt, a dolgozók illetményszene és a különböző közületek igénye is számított. A lassú lovacskázás tarthatatlannak bizonyult. Borbély Sándor mérnök tett javaslatot 1890. május 30-án az igazgatótanács ülésén keskenynyomközű fogaskerekű vasút létesítésére. Az új vasút megépültével 1881-ben befejeződött a lóvasút története. 
					
					 | 
							Legutóbbi módosítás: 2007.11.17. 14:42
								  |  
					  | 
									
			 
			
				| Képtár |  
				
					
						 
					
					
					 |  
			 
			
 
			| Vasútkereső |  
			  |  
			 
			 
			 |