kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Salgótarján fogaskerekűje

(Szűcs Zoltán József)



1881-ben nyitottk meg a sznszllt vonalat a VASGYR - SALGBNYA - I.SZ SZNRAKOD kztt. A vast fogaskerek s adhzis szakaszok vltakozsval 5,8 km hosszban plt ki, 223 mternyi szintklnbsget lekzdve.

A fogaskerekű vasút II. szakasza

A fogaskerekű vasút II. szakasza
Fotó: Egy nógrádi völgyváros weboldal

Az 1871-ben megnyitott Gyrat mr rendelkezett korbban is vastvonallal, m ennek kapacitsa az 1870-es vtized vgre cseklynek bizonyult, a gyr termelsnek s sznignynek jelents nvekedse miatt. Borbly Sndor mrnk tett javaslatot 1890. mjus 30-n az igazgattancs lsn, keskenynyomkz fogaskerek vast ltestsre. Az 1881. mjusi 2-i RIMA igazgatsgi lsen mr mkd vastrl hallhattak a vezetsgi tagok.

A vasutat legjobban egy 1932-ben kelt jelentsbl tanulmnyozhatjuk, melyet Vertich Jzseftl vett rszletekben kzlnk:

"A vast ltalnossgban szak-keleti irnyt kvet. Hossza a gyri kaznhztl a salg bnyatelepi I.sz. rakodig 5.830 mter, mely tvolsgon 222,6 mteres szintklnbsget gyz le. A kiindulsi pont s a vglloms kztti nagy szintklnbsg legyzsre egyes helyeken a vasutat mr fogasplyra kellett pteni.

A vast a 20+63,4 szelvnyig adhzis plya, amelynek tlagos emelkedse 19,6 ezrelk (min 8,6 , max 25,5 ezrelk) E plya hossza 1963,4 mter.

A 20+63,4 szelvnytl a 30+94,2 szelvnyig fogasplya kvetkezik, amelynek hossza 1030,8 mter. tlagos emelkedse 96ezrelk (legkisebb emelkeds 24,4 ezrelk, a legnagyobb 104,8 ezrelk).

A 30+94,2 szelvnytl a 40+63,4 szelvnyig ismt adhzis plya vezet 11,7 ezrelk -es tlagos emelkedssel (min. 7,2 , max. 16,5 ezrelk).

A 40+63,4 szelvnytl megint fogasplya kvetkezik a 47+34,6 szelvnyig. 88,2 ezrelk tlagos emelkedssel. (min. 26,1 ezrelk max. 105,4 ezrelk). A plya hossza 671,2 mter.

A 47+36,4 szelvnytl a plya mr vgig az 58 -as szelvnyig adhzis plya. Ennek tlagos emelkedse 19,2 ezrelk (min. 13,4 s max. 21,7 ezrelk).

A plya alptmnynek koronjn nyugszik a 2,00 mter szles 0,30 mter vastag kavicsgy. Ebbe vannak belegyazva a talpfk. A sn nyombsge 0,79 mter. Az adhzis plyn a talpfk 0,80 mter tvolsgra a fogasplyn 0,50 mterre vannak egymstl, s az elfordul legnagyobb nyoms alatt ignybevtelk nem ri el az 1200 kg/cm2 -t. A plya fogaskerek rszn a fogasrd a plya kzepn nyert elhelyezst. A fogasrudat 3 mter hossz darabok alkotjk amelyek a sarokvasakbl s az ltaluk befogott, martinaclbl kszlt fogakbl llnak. A plya fogasrsznek elejn s vgn rugs pedlok vannak elhelyezve, amelyek a fogaskerk fogainak a fogasrdba val nyugodt behelyezkedst biztostjk. A fogasrudat alkot sarokvas 100x70x10 mm.

A 40+20,2 szelvnynl a plynak elgazsa van, mely az emltett szelvnytl szak-keleti irnyban, lgvonalban 475 mternyire lv sznrakodnl r vget. A szban forg szrny hossza 797 mter, tlagos emelkedse 5,8 ezrelk.

Az 51 -es szelvnynl van a fvastvonal msik elgazsa, amely az emltett szelvnytl szakra fordul, s a II.sz. Szntrhoz vezet. Ennek hossza 407 mter, tlagos emelkedse 11,6 ezrelk.

A 19+28,8 szelvnytl a 20+45,5 szelvnyig kitr plt azzal a cllal, hogy a fentrl rkez, sznnel telt vonat a gyrbl jv szerelvnnyel elmellzhesse (keresztezhesse) egymst. Itt trtnik egybknt a mozdonycsere, s a mozdonyoknak vzzel s ftanyaggal val elltsa is.

A fogasrd kezdete kzelben a vastnak az ptmny fel es sn szltl 1,42 mterre egy 4,60x3,20 mter alapterlet, tglbl plt szivattyhz ll. Mellette lteslt egy 7,8x3,4 mter alapterlet faplet is, melyben a homokszrt nyert elhelyezst."

Az els 1881-ben beszerzett fogaskerek B' tengelyelrendezs mozdony a Florisdorfi gpgyr termke volt. rdekes megoldsknt a gpen bronzbl kszlt fogaskereket alkalmaztak.

A vast vgig a RIMA terletn futott, a legkisebb vsugr 50 mter, a legnagyobb 300 mter volt. Lefel szenet, felfel bnyaft, s egyb anyagokat szlltottak. Mr a kezdetektl jelentkezett az tmen forgalom, Salgbnyra a lakossg szmra lelmiszert, fogyasztsi cikkeket szlltottak. Szemlyforgalomra a vllalatnak hivatalos engedlye nem volt, de egyszeri vagy korltozott idtartamra szl utazsi engedlyeket kiadhatott. Egy-egy szerelvnyen t fkes szolglt. A vonatok rendszerint egy, de leginkbb kt szemlykocsit is vontattak. Az engedlyezett sebessg az adhzis plyn 12 km/ fogasplyn 8 km/ volt. Akinek nem jutott ideje az Aclgyr titkrsgn engedlyt beszerezni, az a vonat indulsakor a vonatvezettl szerezhette be. Persze megesett, hogy nem jutott fel a szemlykocsira, fel kellett kapaszkodnia valamelyik fkez mell a csille fkllsra. Ezt a szablytalansgot elnztk, nem tudunk olyanrl, akit otthagytak volna. Induls eltt mg figyelmeztettk az utasokat a balesetveszlyre s a helyes magatartsra, s mr futott is a vonat. A szlltsi ignyeknek megfelelen indultak a szerelvnyek, ltalban dleltt - dlutn, kett - kett.

1883. februr 2-n a Salgra kapaszkod vonat mozdonynak fogaskerekbl kt fog kitrt, a szerelvny mozdonyostul megfutamodott, a fkezk minden megllt igyekezete ellenre felgyorsult, majd a Kthz (szivattyhz) eltti kanyarban a 21-22. szelvny magassgban kiborult. A balesetnl lett vesztette a ft, s hat utas. A vllalat ezutn a fogaskerek vasutak tern nagy tapasztalatokkal rendelkez svjci Whinterturi lokomotv gyrhoz fordult, melynek szakemberei tanulmnyoztk a vasutat, s rvidesen szlltottk a C tengelyelrendezs fogaskerek mozdonyt. Ennek alapjn ksbb a gyr mhelyben mg kt fogas mozdonyt ptettek a forgalom megnvekedtekor.

1920-tl megszntettk az nll vonatvezeti szolglatot, ettl kezdve a mozdonyvezet viselt minden felelssget, de a tekintlye is megvolt hozz.

A vaston fut jrmveket kt sszersbl ismerjk. A kocsik java hzilagos kszts, az aclgyr termke. A teherkocsik 25 %-a adhzis volt, orss fkkel; a tbbit orss s fogas fkkel is felszereltk.

Jrm megnevezse, jellege

1916 (db)

1932 (db)

Adhzis mozdony (B)

1

1

Adhzis mozdony (C)

1

1

Fogas mozdony(B)

1

1

Fogas mozdony(C)

2

3

Szemlykocsi (fedett s nyitott)

2

3

Szemlykocsi fkes

3

3

Fogas teherkocsi

48

49

Ft szllt kocsi

23

12

Ft szllt kocsi, emelt oldal

1

1

Kznsges kocsi

100

146

Adhzis vaskocsi fkkel

21

21

Osztrk sznszllt kocsi vasbl

1

1

Kavicsszllt kocsi

1

1

Tolat-kocsi

1

1

sszesen:

206

244

Ez a felsorols mg kiegsztend, hiszen a szemlyforgalom nvekedsvel a teherkocsik egy rszre padokat szereltek, s szemlykocsiknt kzlekedtettk. Az utazsra szolgl kocsik fbb tpusai:

  • "pnvgli" kis kocsi oldallsekkel
  • ft szllt kocsibl talaktott oldallses szemlykocsi
  • nyitott, de fedllel elltott szemlykocsi
  • zrt, ajtnylsokkal kiptett szemlykocsi, kt rszes, szembe lsekkel.

A jrmllomny a felszmolsig lnyegben nem vltozott.

1942-tl az aclgyr termelse emelkedett, megnvekedett a vasti forgalom is. De nem csak az ruk mennyisge, az utasok szma is nvekedett. Hivatalos szemlyforgalom azonban tovbbra sem volt, br egyre tbben vettk ignybe a vasutat. Nem csak a mozdonnyal kzleked vonatokon, gyakorta elfordultak fkes kocsival val gurulsok. Szintn Vertich r lersbl idznk egy 1947 tavsznak jszakjn trtntet:

"...Vendgltink vigasztaltak, legynk nyugodtak, levisznek fkes-kocsival, egybknt egy knyszer titrsunk is lesz, beviszik t a gyri krhzba. gy tz ra tjban elllt kt szemlykocsi, rajta kt-kt fkes, a kocsi fkjei mellett mg egy-egy karvastagsg rddal, melyet mint mondtk, biztonsg okrt vettek magukhoz. A kedlyes trsasg meglehetsen vidman vette a kanyargs utazst, olykor-olykor azonban elnmultunk, mert ppen les kanyar, vagy meredek kvetkezett. Szerencssen lertnk..."

A hbors esemnyek, majd az 1950-es vek erltetett ipari hajszjban megfeledkeztek a vastrl, mely szorgosan hordta a szentet. A vast, jrmvek llapota leromlott, a trna lassan kimerlt.

1953-tl megsznt a szn szlltsa, csak kis mennyisgben vlogatott illetmnyszenet fuvaroztak. Az utasok annl inkbb megkedveltk a "kis fekett" ahogy a fogas mozdonyait neveztk. Szemlyszlltsbl add bevtel azonban nem volt, jegyeket nem adhattak el, hiszen kzforgalom hivatalosan nem is volt.

1956. szn pfgtt utoljra a fogas. A Forradalom idejn az zem sznetelt, utna a megvltozott politika mr cskkentette a nehzipari beruhzsokat, a vllat nem tallt pnzt a vast feljtsra.

1957. jlius havban megkezdtk a bontst klss dolgozk ignybevtelvel, szeptember hnapban befejezdtek a munklatok. A mozdonyok Nagybtonyba, vagy a kohba kerltek. Hromnegyed szzad utn befejezdtt az el ipari fogaskerek trtnete Salgtarjnban.

Legutóbbi módosítás: 2007.11.17. 14:21

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV