kisvasut.hu
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

A fél szem oda, de az öntés sikerült!

2019.07.24 (Szűcs Zoltán József)



50 éves Európa első Öntödei Múzeuma
175 éves az Ganz Gyár
205 éve született Ganz Ábrahám

Bár kerek, pontosan félévszázados évfordulója, csak egyik főszereplőnknek van, ám létezése másik két főszereplőnk nélkül nem volna lehetséges. Így nem tehetünk mást, a fél évszázados kirándulást, több mint két évszázaddal korábban kezdjük.

205. éve született Ganz Ábrahám, 1814. november 6-án, a svájci Unter-Embrach városában. Apja Ganz Ulrich református kántortanító, édesanyja Remi Katalin. Ganz tízéves korában elveszítette édesanyját, majd édesapja újra nősült. Nyolc testvére volt, és hogy a családot a megélhetési gondok alól mentesítse, már tizenöt évesen ácsmesterséget tanult. Az ipari forradalom azonban addigra már túlhaladta a fát, a korszak a fából megépíthetőnél nagyobb teherbírású szerkezeteket igényelt. Ábrahám ezt felismerve, a vasipar felé fordult, s Zürichbe ment Eschner vasöntőhöz (aki az Eschner-Wyss-féle gépgyár alapítója) öntő inasnak. Húsz esztendősen indult el a mesterré váláshoz kötelező vándorútra, Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország öntödéiben dolgozva bővítette tudását. 1841. augusztusában érkezett Pestre. Magyarország akkor a nehézipari ipari fejlődés startvonalán állt. Ábrahám a József Hengermalom Társulat gőzmalmában (melynek építést Széchenyi István kezdeményezte) kezdett dolgozni, és rövidesen első öntőmester lett.

Ganz Ábrahám, szülőháza, és vándor öntömesteri kellékek

Ganz Ábrahám, szülőháza, és vándor öntömesteri kellékek
Fotó: Szűcs Zoltán József (2019.05.22.)

Ganz Ábrahám vándorévei, és első magyarhoni munkahelye

Ganz Ábrahám vándorévei, és első magyarhoni munkahelye
Fotó: Szűcs Zoltán József (2018.09.16.)

De, hogy kerül a csizma az asztalra? Azaz, mi szüksége egy malomnak öntőmesterekre? Ekkor honunkban még nem voltak gépgyárak, és gépjavító műhelyek. Aki gépeket üzemeltetet, annak bizony felkészültnek kellett lennie a javításukra, alkatrészeik újragyártására. A masinákat akkoriban igen messziről Nyugat-Európából hozatták, és nem volt közöttük két egyforma, még a kötőelemeik is egyediek voltak. Így a malom folyamatos működéséhez komoly műszaki háttér is kellett, s ráadásul nem is volt a közelében nagyolvasztó. Ganz javaslatára a malom kúpoló kemencét létesített, itt a nagyolvasztóból származó nyersvasasat és vashulladékot olvasztottak, amivel jó minőségű öntvényeket tudtak készíteni.

1842-ben az Első Magyar Iparmű-kiállításon bemutatták a termékeiket, melyeknek a különleges összetételét és tisztaságát Kossuth Lajos is méltatta. Ábrahám rövidesen az öntöde és a gépjavító műhely vezetőjévé lett. Ettől az évtől Konrád öccsét magához vette, aki szintén öntőmesterséget tanult. 1843-ban, öntés közben a folyékony vas a jobb szemébe fröccsent, s elvesztette e szemének világát. Feljegyzések szerint azt mondta: "A fél szem oda, de az öntés sikerült".

1844-ben történt, hogy Ganz Ábrahám és a malom vezetése között vita keletkezett, s a 30. évében járó Ábrahám, immár bő egy évtizedes szakmai gyakorlattal a háta mögött, úgy döntött: a saját útjára lép. Ezért tekintjük ma is a Ganz vállalat alapításának 1844-et, hisz az alapító ige ekkor fogant Ganz fejében. 1845. január 20-án árverésen vette meg a vízivárosi Királyhegy utcai telket, s a Budai Tanács engedélyének birtokában megkezdte az építkezést. Kezdetben - a később Törzsgyárnak nevezett telepen - hét munkással dolgozott, s különféle kisebb háztartási használatra való vasöntvényeket készítettek. Az üzlet beindult, s már az első üzleti évben bővíthette a gyárat, a szaporodó adminisztrációs teendőkhöz segítségül Henrik nevű öccsét írnokként vette magához.

Az 1846. évi, immár harmadik iparmű-kiállításon kályhákat mutatott be, kiállítási ezüst, és József nádor bronz érmét nyerte velük. A Szabadságharc idején ágyúkat is öntöttek. Ezen tevékenység miatt Ganz Ábrahámot Haynau adminisztrációja várfogságra ítélte, de végül nem kellett cellába vonulnia, szabadon engedték. Nem kizárt, hogy a kedvező bánásmódot svájci állampolgárságának köszönhette, hiszen a császár és adminisztrátorai nyilván tisztában voltak a kifelé mutatandó kedvező birodalomkép fontosságával.

Ábrahám 1849. október 24-én nősült meg, hitvese Józéfa, Heiss Lőrinc kékfestő mester és budai városbíró leánya lett. Gyermekük nem született, ezért két rokon árva lányt fogadtak örökbe.

Ganz felismerte, hogy vállalata fejlődéséhez olyan termékekre van szüksége, amelyek nagy sorozatban (tömeggyártásban) készülnek. 1846-ban a Pest-Vác vonal megnyitásával Magyarország is belépett a gőzvontatású vasutak korába, a vasút pedig sok vasat, s közöttük számos különleges öntvényt igényelt. Azt korábban is tudták a kovácsok, hogy a hirtelen lehűtött forró vas megedződik, megkeményedik. A technológiát öntvények esetében, 1812-ben Angliában, John Burn dolgozta ki. Az öntvény, vagy annak egy részének hirtelen lehűtésével acélkemény felületet nyert. Az eljárás alkalmazásával a vasúti kerekek, kopásnak különösen kitett pályaelemek, kitérők keresztezési darabjai, vágánykeresztezések élettartama jelentősen megnőtt, így a vasutak biztos vevői voltak az ilyen technológiájú öntvényeknek. Ganz 1853-ban készítette el az első kéregöntött kerekét. A szükséges keménységet egy új eljárással, az antimon alkalmazásával érte el.

Ganz Ábrahám szebadalma szerinti 61270 számú kéregöntésű kerék, készült Budán. Ganz idejében a műszaki élet nyelve a német volt, s számos megrendelője volt német nyelvterületről.

Ganz Ábrahám szebadalma szerinti 61270 számú kéregöntésű kerék, készült Budán. Ganz idejében a műszaki élet nyelve a német volt, s számos megrendelője volt német nyelvterületről.
Fotó: Szűcs Zoltán József (2018.09.16.)

Az antimon egy félfém elem, a periódusos rendszerben vegyjele: Sb; rendszáma: 51; a természetben szulfidjaiban található. A kőkör óta ismert, napjainkban ólom és réz ötvözetekben használják. Az antimon számos vegyülete mérgező, a szervezetben felhalmozódva tartós fejfájást és depressziót okoz – ám erről Ganz korában még mit sem tudtak. Így írja le a műveletet:

Hogy tökéletes keményöntvényt, úgynevezett kéregöntvényt kapjunk, főeszközül antimonium anyagot használunk. Ezt finomra őröljük, és festéket vagy masszát csinálunk belőle. Az öntvényforma borítófalát bekenjük, majd megszárítjuk, és a formát összerakjuk. Végül 100 fokra felhevítjük, és a folyékony vasat a formába öntjük. A merevedéskor azon a helyen, ahol az öntvényforma falát az említett anyaggal bekentük, üvegkeménységű kéreg keletkezik, amely - aszerint, hogy a borítófalat vékonyabban vagy vastagabban kentük be - 2, 3 vagy 4 milliméter vastagságú lesz. Ezért az antimonium anyagot találtam legalkalmasabb eszköznek a tökéletesen jó kéregöntvény előállítására ...

A következő években Ganz Ábrahám több szabadalmat jegyzett, időrendben (bejelentés dátuma * szabadalmi szám * szabadalom tárgya):

  • 1855.IV.23. * 1861/000537 * Öntöttvasból készült öntőforma
  • 1856.XI.27. * 1863/000355 * Öntöttvas felületek acélkeménnyé tétele
  • 1857.VI.13. * 1868/000114 * Kéregöntésű kerék vasúti kocsihoz
  • 1861.XII.2. * 1864/000132 * Javított szívdarabok vasúti keresztezéshez
  • 1865.I.16. * 1866/000158 * Lepárló Készülék
  • 1865.V.20. * 1867/000153 * Vasutak megfordítására szolgáló kereszteződés

1852-től sok éven át a Ganz gyár volt az egyedüli kéreg-kerék öntöde Közép-Európában, így aligha meglepő, hogy 1867. november 23-án már a százezredik kerék elkészültét ünnepelték. Erre az alkalomra Ábrahámot a munkásai egy díszes albummal lepték meg, amit valamennyien aláírtak. Ekkor, az 1852-62 között kibővült gyárban, 371 munkás dolgozott. A kerekek mellett több mint hatezer kéregöntött váltószív készült az üzemben, továbbá a Lánchíd és a szegedi Tisza híd öntvény kereszttartóit is Ganz készítette.

A százezredik kerék öntése alkalmából vert ezüstmedál

A százezredik kerék öntése alkalmából vert ezüstmedál
Fotó: Szűcs Zoltán József (2018.09.16.)

A számos szakmai elismerés (a párizsi világkiállítás három bronzérme, a svájci iparmű-kiállítás ezüstérme, az 1862-es londoni világkiállítás bronzérme és az 1867-es svájci iparmű-kiállítás ezüstérme) mellett 1863-ban Buda díszpolgárává választották. S bár legszívesebben a gyár területén lévő négy szobás családi házában tartózkodott, de a társadalmi elvárás okán, Pesten egy négyemeletes házat építtettet. A mai cím szerint az Akadémia utca 8. szám alatt állt, Ybl Miklós tervezte; az épület nem volt palota, inkább egy szép bérház küllemét mutatta. A család a harmadik emeltet használta, a többi szintre bérlakásokat alakítottak ki. Az épület híres volt vas oszlopairól, de az igazán izgalmas nagyméretű pincéről, ami bérraktárként szolgált, és a rakpartra kivezető alagútról csak a bennfentesek tudtak. Az épület a II. világháború során pusztult el. Ganz itt tartotta a gyárosi mivoltához szükséges társasági életet, fogadásokat, vacsorákat. 1867. december 5-én a III. emeleti erkélyéről kizuhant, és halára zúzta magát. Mivel egyedül volt, halálát öngyilkosságnak tekintették. Ám ez a megállapítás, mai tudásunk szerint, kicsit sem tekinthető bizonyosságnak. Ganz felmenői között megvolt a depressziós hajlam, és a több évtizeden át az antimonnal végzett munka – Ganz Ábrahám igazi élettere gyárosként is az üzemcsarnok volt – amelynek mérgező hatása épp ezt a hajlamot súlyosbította. Fentiek okán, sokkal inkább egy antimon mérgezés miatt is, súlyosbodott depresszióban lévő ember tragikus balesete, mintsem tudatos halálválasztás, ami történt.

Ganz Ábrahám halála után örökösei részvénytársasági formára tértek át, s nemsokára Mechwart Andrásra, aki Ganz Ábrahám hívására jött Magyarországra, bízták a folyamatosan nagyvállalattá fejlődő üzem vezetését.

Ám mi maradjunk a budai törzsgyár falai között. Két háború és számos társadalmi változás közben az öntöde folyamatosan termelt. Bár időközben a Ganztól az Öntödei Vállalathoz került, a fő profil, a kéregöntött vasúti kerekek gyártása maradt. A koksz, mészkő, nyers- és hulladékvas vasúton érkezett be, a késztermék is így hagyta el a gyárat. Iparvágány-kapcsolat a mai Bem József utcán át a Szentendrei BHÉV Margit-híd végállomásával, a kapcsolódó villamos vonalon át volt.

A két kúpoló kemence közül az egyik dolgozott, a másikat karbantartották, egy kemence egy műszakban 8 tonna olvasztott vasat termelt. A vas (és vashulladék) 500 kg-os adagokban került a kemencébe, hozzá megfelelő mennyiségű koksszal és mészkővel, ez utóbbi a salakképzéshez szükséges. A kúpoló kemencék pincéjében a szellőzőgépek működtek, a talajszinten zajlott a kocsik megrakása, A középső szinten csapolták ki a salakot, illetve szintén a pódiumszintról történt a csapolás, de az üzemcsarnok felé lévő oldalról. A felső, azaz töltőszintről adagolták be a vas-, tüzelő-, és a salakképző anyagot. A csarnokban a munkáscsapat előkészítette az öntöttvas kokillákat, a minták alapján elkészítette a homokformákat, és a minták kivétele után, ezeket összeszerelték. A csapolt nyersvas egy üstbe került, amiből a kokillákat megtöltötték. A kokillákat, üstöt, készterméket a csarnokban forgódarukkal mozgatták. Amikor a kiöntött termék annyira megdermedt, hogy kivehető volt a formából, hűtőgödrökbe került, a lassú kihűlésre. Az acélkemény réteg az öntöttvas forma és az antimon alkalmazása okán megvolt, a többi résznek a lassú kihűlés volt kívánatos. A munkafolyamatot manufakturális alapon szervezték, egy-egy munkáscsapat az összes gyártási állomáson végigkísérte a termék előállítását. Így a felelősség mindig világos és egyértelmű volt, s így a selejt egy százalék körüli értéken mozgott a hőskortól a bezárásig. Elmondható, hogy kb. 1,8 millió darab fővasúti, és 0,5 millió darab kisvasúti, első sorban bányavasúti használatra szánt kerék készült itt.

A Kemencei Erdei Múzeumvasút járművein sok ilyen kerék tanulmányozható. Azonban ezek már nem a Ganz szabadalom szerinti, hanem Griffin kerekek, amik gyártási jogát Griffintől, annak budapesti látogatásakor, Mechwart megvásárolta.

Csillekerekek a Nagymaros Remete-völgyi alsó siklóvasútról - a kép a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob műtárgyait ábrázolja. Griffin szabadalma szerinti Ganz öntésű kisvasúti kerekek

Csillekerekek a Nagymaros Remete-völgyi alsó siklóvasútról - a kép a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob műtárgyait ábrázolja. Griffin szabadalma szerinti Ganz öntésű kisvasúti kerekek
Fotó: Árpási Imre (2018.09.16.)

A kéregöntött kerekeket – kényszerhelyzet kivételével – a vasutak fékezett kerékként nem alkalmazták. Hiszen esetleges túlfékezés – amikor a megállt kerék a sínen csúszik, és létrejön a meglapolás – esetén nem voltak javíthatók.

A XX. század közepére a város körbenőtte a gyárat. A területre lakásokat és egy bölcsödét tervezett a III. kerületi tanács. Az első megszűntetési terv 1957-ből való, de végül 1964-ig folyhatott a termelés, ám ekkor leállt a gyár, megkezdődött a bontás.

50 éves Európa első Öntödei Múzeuma, de a megszűntetéstől még hosszú út vezetett a múzeumig. Kezdetben csak a két kúpoló kemence és körülöttük néhány tucat négyzetméternyi parkosított kiállítótér megőrzését fogadták el a felsőbb helyről, de Kiszely Gyula, maga is kohász, szívós munkával elérte az ősi gyártócsarnok nagyobb részének megmentését. Hosszú munka volt, de 1966. szeptember 24-én megnyílt Európa első Öntödei Múzeuma Budapesten, a néhai Ganz Törzsgyári üzemben.

Kéregöntöde, a galériáról

Kéregöntöde, a galériáról
Fotó: Szűcs Zoltán József (2019.05.22.)

Források:

  • Vasúthistória Évkönyv 1992, Suba Gábor: Ganz Ábrahám, a kéregöntésű vasúti kocsikerék-gyártás meghonosítója;
  • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Ganz Ábrahám;
  • Öntödei Múzeumi Füzetek 5. Amíg az öntödéből múzeum lett;
  • Abelovszky Tamás: A Ganz-gyár nagyvasúti vontatójármű-gyártásának története. A gyár exportszállításai a (kül)politikai rezsimváltások tükrében (szakdolgozat);
  • Ybl Miklós virtuális archívum, Hídvégi Violetta: Ganz Ábrahám bérháza

Legutóbbi módosítás: 2019-07-24 10:18

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV