kisvasut.hu
Vasúttörténet - Felvidék
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Anyala-pusztai uradalmi iparvasút

(Árpási Imre)



A Komárom - Érsekújvár egykori MÁV vonal (ma ŽSR 135) 319-322. szelvényei között épült Anyala kitérőtől egy 1911-ben megépített, 600 mm nyomtávú, kezdetben motor-, majd lóüzemű gazdasági iparvasút vezetett az egykori Komárom vm. Udvardi járásához tartozóAnyala érseki uradalomhoz (ma Aňala; az Érsekújvártól 7 km-re, délnyugati irányba található Naszvadhoz – szlovákul Nesvady - tartozó puszta).

Az iparvasút az első világháború után Csehszlovákiához került, majd az első bécsi döntést követő területváltozások után ismét Magyarországhoz tartozott.

1939. novemberében az esztergomi érsekség újra felmérette az iparvasutat.

Az iparvasút építését 1911. évben 55.919 szám alatt engedélyezte az akkori m.kir. kereskedelemügyi miniszter.

Vonalvezetés

Az iparvasút I. sz. vágányának 0+0.0 szelvénye Anyala kitérő 319+67.05 MÁV szelvényével esett egybe. Uradalmi területen 60 m hosszban párhuzamosan haladt a MÁV vonallal, majd a 2. sz. kitérőn keresztül 30-50 m sugarú ívekkel nyugat felé fordulva a 7+75. szelvénynél keresztezte az Érsekújvár – komáromi főutat, és 250 m hosszban az úttal párhuzamosan haladt. A 10-11. szelvények között egy 30 m sugarú ívvel az uradalmi útra fordult, és annak jobb oldalán vezetett. A 24. szelvénynél érintette Jánosmajort, majd a 38. szelvénynél 80 m sugarú rövid ív után egyenesen Anyala-pusztára vezetett, azt a 49. szelvénynél érve el. Anyala-puszta 4 vágányból álló állomásán áthaladva 20 m sugarú ívvel fordult a belső uradalmi út jobb szélére, majd a 73-76. szelvények között a Nyitra folyót és védtöltéseit átszelve, 30-150 m sugarú ívek közbeiktatásával egyenesen haladt Guta-pusztára, és ott a 95+70 szelvénynél csonkán végződött.

Az I/a, I/b, I/c és I/d sz. vágányok, az I. vágány 0-2. sz.elvényei között az Anyala MÁV kitérőn való rakodás céljait, az I/1 – I/11 sz. vágányok az I. vágány 49-52. szelvényei között az Anyala-pusztai, az I/12 és I/13 sz. vágányok pedig az I sz. vágány 94-95. szelvényei között a Guta-pusztai gazdaság belső üzemét szolgálták.

A II. sz. vágány 0+0.0 szelvénye az I. sz. vágány 24+60. szelvényénél volt. Jánosmajornál ágazott el a 13. sz. kitérőn keresztül, 20 és 50 m sugarú ívekkel az uradalmi út szélén vezetett az Ellető-major gazdaságba, és ott csonkán végződött a 21+76. szelvénynél.

A II/a, II/b, II/c és II/d vágányok a II. sz. vágány 0-3. szelvényei között ágaztak ki és Jánosmajor gazdasági üzemét szolgálták;

a II/1- II/7. vágányok pedig az Ellető-major gazdasági üzemét szolgálták ki.

A III. sz. vágány 0+0.0 szelvénye az I. sz. vágány 78+22. szelvényénél volt, A 38. sz. kitérőnél ágazott el, és az uradalmi út szélén haladva a 7+60. szelvénynél csonkán végződött.

A 6-7, 8-9, 10-11, 12-23, 13-14, 36-37 és 39-40 sz. kitérők között forgalmi kitérővágányok, a 26-34. sz. kitérők között pedig 4 vágányú állomás épült, 2,30 m vágánytengely-távolsággal.

Az iparvasút vágányhosszai:

I. számú vágány: 4578 m
I/a 117 m
I/b 99 m
I/c 72 m
I/d 57 m
I/1 190 m
I/2 70 m
I/3 80 m
I/4 140 m
I/5 110 m
I/6 232 m
I/7 188 m
I/8 108 m
I/9 100 m
I/10 74 m
I/11 172 m
I/12 190 m
I/13 45 m
II. 2176 m
II/a 56 m
II/b 72 m
II/c 56 m
II/d 35 m
II/1 142 m
II/2 162 m
II/3 218 m
II/4 142 m
II/5 32 m
II/6 92 m
II/7 32 m
III. 760 m
8-9. kitérők között 96 m
10-11. 103 m
12-23. 114 m
36-37. 115 m
39-40. 80 m
Összesen: 16097 m

Irány- és lejtviszonyok

A pályán előforduló legkisebb ívsugár R=15 m volt, a legnagyobb emelkedés a nyílt vonalon átlag 10 ‰ alatt volt, kivéve az I. sz. vágány 73-76 szelvényei közötti részt, ahol az emelkedés egy rövid szakaszon a 19 ‰-et is elérte, a pályát keresztező Nyitra folyó magas védtöltései miatt.

Alépítmény

Az alépítmény 2,30 m koronaszélességgel, a töltések 1:1,5 és 1:1,25 a bevágások 1:1,25 és 1:1 arányú rézsűhajlással épültek.

Hidak és áteresztők

Az I. sz. vágányban 53.30 m nyílású, vasbeton Nyitra híd és egy betoncső áteresz volt

Az I/11. sz. vágányban egy fa áteresztő volt.

Útátjárók

Az I. sz. vágányban 15, a II. sz. vágányban 3, az I/1. sz. vágányban 2, az I/3. sz. vágányban 1, az I/6. sz. vágányban 3, az I/7. sz. vágányban 1, az I/11. sz. vágányban 1, a II/1. sz. vágányban 1, a II/3 sz. vágányban 2 db. útátjáró volt.

Az útátjárók nyílt vonalon vezetősínekkel, a majorságban részben tölgyfakerettel épültek.

Felépítmény

A felépítmény 7 kg/fm-es, 65 mm magas, 6 m hosszú acélsínekből állt. A talpfaméret 15*12*100 cm, a kavicságy 20 cm vastag volt. A legnagyobb talpfatávolság 80 cm.

Kitérők

A beépített kitérők 7ᵒ 15’ keresztezési szögűek és 10,75 m hosszúak voltak.

A majorsági kitérők 15ᵒ 30’ keresztezési szögűek és 5 m hosszúak voltak.

Járművek

A járművek 2 m³ űrtartalmú, faszekrényes kocsik voltak, nyitható oldalfalakkal, orsófékkel. Súlyuk 450 kg, legnagyobb terhelésük 1500 kg volt.

A vonalon engedélyezett legnagyobb sebesség 12 km/ó volt.

(Árpási Imre, 2016.02.13.)

Forrás: Esztergomi Prímási Levéltár, Főerdőhivatali iratok 6265.

Legutóbbi módosítás: 2016-02-14 14:42

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV