kisvasut.hu
Vasúttörténet - Felvidék
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Kürt - Szent István-puszta uradalmi iparvasút

(Árpási Imre)



A Párkány-Nána – Érsekújvár vasútvonal (ŽSR 130) Kürt (ma Strekov, Szlovákia, Nyitrai kerület, Érsekújvári járás) állomását egy 600 mm-es nyomtávú, lóüzemű gazdasági iparvasút kötötte össze a községtől délnyugati irányban 2,5 km távolságban fekvő, az egykori Komárom vm. Udvardi járásához tartozó Szent István-puszta (ma Štefan) érseki uradalommal.

Az iparvasút megépítését a csehszlovák vasútügyi minisztérium 43.262/IV/L-1925. szám alatt engedélyezte, használatát az 1925. év folyamán megtartott műtanrendőri bejáráson készült 26.909/1925-II. számú jegyzőkönyv alapján hagyta jóvá.

Az első bécsi döntést követő területváltozások után az iparvasút Magyarországhoz került.

1939. novemberében az esztergomi érsekség felmérette az iparvasutat.

Vonalvezetés

Az iparvasút I. sz. vágányának 0+0.00 szelvénye Kürt állomás 1650+28.50 MÁV szelvényénél volt. Az állomás 5. sz. vágánya mellett, attól 3,60 m távolságban, 70 m hosszú egyenes rakodó vágányrész után, 86 m hosszban, egy kitérővágány ágazott el, az 1. és a 2. sz. kitérők között. A vágány az állomási raktár mögött, 20-30 m sugarú ívekkel, a MÁV határon belül és azzal párhuzamosan haladva, az iparvasút 2-3. szelvényei között a 3. sz. kitérőn át Szent István-puszta felé kanyarodott el. A 2+83. szelvénynél elhagyva a MÁV területét, az uradalmi út szélén egyenesen haladt a 10-11. szelvények közötti 50-50 m sugarú ellenívekig, majd ismét egyenesben vezetett a 20. szelvényig. Onnan 150 m sugarú ívvel, majd a 29. szelvénytől 30 m sugarú ívvel a belső uradalmi területre jutott. Az uradalmi út szélén a33. szelvénynél 50 m sugarú ívvel, majd a 37+20. szelvénynél 25 m sugarú ívvel, a majorságba érkezve, a belső majorsági úton tovább haladt, és a 40+94. szelvénynél csonkán végződött.

Az I/a sz. vágány Kürt állomás területén az iparvasút üzemének lebonyolítására szolgált, beépített vágányhídmérleggel. Kürt állomás 1653+74 MÁV szelvényénél csonkán végződött.

Az I/b vágány az I/a és I. vágány összekötő deltavágánya volt.

A II. vágány az I. vágánynak 31+12. szelvényénél a 12. sz. kitérőn át a majorsággal ellentétes irányba ágazott el, és a belső uradalmi út szélén haladva a 2+27 szelvénynél csonkán végződött.

A III., IV., V., VI., VII., VIII., IX. és X. vágányok az I. sz. vágány 37-40. szelvényei között a majorsági épületeket kötötték össze.

Az 1-2, 6-7, 8-9, 10-11 és 13-14 sz. kitérők között forgalmi kitérő vágányok épültek 2,30 m vágánytengely-távolságokkal.

Az iparvasút vágányhosszai:

I. számú vágány: 4094 m
I/a. 100 m
I/b. 34 m
II. 227 m
III. 795 m
IV. 169 m
V. 52 m
VI. 50 m
VII. 120 m
VIII. 80 m
IX. 16 m
X. 22 m
1-2. kitérők között: 86 m
6-7. 53 m
8-9. 52 m
10-11. 47 m
13-14. 50 m
Összesen: 6.047 m

Irány- és lejtviszonyok

A pályán előforduló legkisebb ívsugár R=20 m, a legnagyobb emelkedés a nyílt vonalon 17,3 ‰, a majorságban, a hordozható vágányrészen, a III. vágány 3-4. szelvényei között 29,2 ‰ volt.

Alépítmény

Az alépítmény 2,30 m koronaszélességgel, a töltések 1:1,5 és 1:1,25 a bevágások 1:1,25 és 1:1 arányú rézsűhajlással épültek.

Hidak és átereszek

Az I. sz. vágányban egy 7,35 m-es vasgerenda-tartós fahíd, egy 7,10 m-es sín-hossztartós fahíd, öt betoncső- és egy fa áteresztő;

a II. vágányban egy fa áteresztő;

a III. vágányban egy 3 m-es nyílású útfelüljáró és két fa áteresztő;

a IV. vágányban egy fa áteresztő volt.

 

Útátjárók

Az I. sz. vágányban 12, az I/b vágányban 1, a III. vágányban 10, a IV. vágányban 1 útátjáró volt.

Felépítmény

A felépítmény 7 kg/fm-es, 65 mm magas, 6 m hosszú acélsínekből állt. A talpfaméret 15*12*100 cm, a kavicságy 20 cm vastag volt. A legnagyobb talpfatávolság 75 cm.

Kitérők

A beépített kitérők 7ᵒ 15’ keresztezési szögűek és 10,75 m hosszúak, a majorsági kitérők 15ᵒ 30’ keresztezési szögűek és 5 m hosszúak voltak.

Járművek

A járművek 2 m³ űrtartalmú, faszekrényes kocsik voltak, nyitható oldalfalakkal, orsófékkel. Súlyuk 450 kg, legnagyobb terhelésük 1500 kg volt.

A vonalon engedélyezett legnagyobb sebesség 12 km/ó volt.

Tartalék

Tartalék készlet (1939-ben) 600 fm sín.


(Árpási Imre, 2016.02.13.)

Forrás: Esztergomi Prímási Levéltár, Főerdőhivatali iratok 6263

Legutóbbi módosítás: 2016-02-14 11:21

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV