kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Csillaghegyi Kőszállító Iparvasút

(Moór Attila)



A Ney Ede és Társa cég a csillaghegyi Rókahegyen fekvő kőbányáitól a Duna partjáig kőszállító iparvasutat épít 1897-ben.

Az egykori őrház.

Az egykori őrház.
Fotó: Gróf György gyűjteménye

Az iparvasút Békásmegyer község határában 2,6 km hosszan vezet. Nyomtávolsága 760 mm, felépítménye 7 kg/fm rendszerű. Szelvényezése a kőbányától indul, és a következők szerint alakul:

A kőbánya üzeméhez tartozó vágányok az iparvasúthoz annak 0 szelvénypontjánál csatlakoznak.

A vasútvonal a 0 és a 2/3 szelvények közötti kitérőig féksiklóként egyenes vonalban halad. A siklópálya maximális lejtése 280 ezrelék, három sínes rendszerrel, a pálya közepén létesített kitérővel épül. A siklópályán engedélyezett legnagyobb sebesség 7 km/óra.

A vonal a siklópálya alsó végpontjánál létesített kitérőtől a 8-as szelvényig a korábban épült kőszállító út mellett, részben annak területén vezet. A pálya ezen a szakaszon 67 ezrelékes maximális lejtéssel "gurítóvágányként" szolgál, azaz a rakott kocsik fékkel szabályozva ereszkednek le, felfelé az üres kocsikat lovak vontatják. A gurítóvágányon a kocsik legnagyobb engedélyezett sebessége 6 km/óra.

A 8-as szelvénytől a pálya 50 méter hosszban 20 ezrelékes emelkedésben vezet, majd keresztezi a szentendrei HÉV vágányait és a törvényhatósági utat.

A HÉV keresztezésnél a kőszállító iparvasút költségére egy HÉV szabványoknak megfelelő őrház épül, mely harangjelző készülékkel és a szomszédos állomásokra bekötött telefonkészülékkel van felszerelve. A törvényhatósági út Duna felőli oldalán kézi sorompó, az ellenkező oldalon a HÉV vonalától 10 méter távolságban kocsifogó sorompó létesül.

A 9/10 szelvényben létesített kitérőtől a 19-es szelvényig a vasút a Duna felé vezető dűlőút jobb oldalán vezet, majd a 19-es szelvénytől az úttól eltérve a 25/26 szelvény közötti Duna-parti hajórakodón ér véget. A pálya ezen szakasza lóvontatású vasútként üzemel, az engedélyezett sebesség 10 km/óra.

Az iparvasút üzemengedélyét 1897-ben 50 éves időtartamra állították ki, a megszűnéséről nincsenek adatok, de valószínűleg az 1930-as évekig üzemelhetett.

Nagyjából háromnegyed évszázaddal később a Tulipán utca végén parkolunk le. Meredeken felfelé pár lépést megtéve a sikló nyomvonalán állunk, mely itt jelentős méretű töltésen vezetett. Felfelé indulva hamarosan elérjük a sikló felső állomását, ahonnan jobbra visszafordulva a fák sűrűjében vezet a töltés a Róka hegy egykori kőfejtőjéhez. A lebányászott hegyoldal sziklafalai impozáns látványt nyújtanak, másik irányban Csillaghegy és Békásmegyer házaira tekinthetünk le, a távolban a Megyeri-híd rajzolódik ki. Lefelé indulunk a siklón, az Ibolya utca keresztezésénél a korlát oszlopai 7 kilós sínekből készültek. Innen betonozott járdán, majd lépcsőn jutunk le az Ürömi útig, ahol egykor a sikló alsó állomása volt. Az iparvasút az út bal oldalán vezetett, elérjük a szentendrei HÉV-et, ahol hiába keressük az őrházat, régen elbontották. A Mátyás király útján haladunk, majd a Kinizsi utcán jobbra fordulva elérjük a Temesvári utcát, mely az egykori dűlők vonalát követve az iparvasút helyén vezet. A Duna partján romos, elhagyott szállodaépület fogad, lábunk alatt törmelék csikorog, végül lejutunk a vízpartra. Az uszályrakodónak semmi nyoma, a támfal felfagyott oldalából 7 kilós sín áll ki, egy pillanatra megérintjük, lefényképezzük, elképzeljük milyen lehetett a rakodó. Dél felé indulva 200 méterre síneket találunk, melyek ha rozsdásak is, mégis összefüggő 760 mm-es vágányt alkotnak. Persze ez sosem tartozott az iparvasút hálózatához, de remek zárókép a bejáráshoz.

Az egykori térképek és a bejárás nyomán készült GDB állomány (gdb file) innen letölthető. 

Forrás:

  • Magyar Országos Levéltár
  • Salgótarjáni Kőszénbányák iratai
  • Állami Térképészet Térképtára
  • Kirándulók Térképe
  • Gróf György fotógyűjteménye
  • Marosi Gyula GDB felmérése

(Moór Attila 2012.09.23.)

Legutóbbi módosítás: 2012.09.23. 23:26

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV