kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink




English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Óbuda - Újlak I. téglagyár

2012.06.27 (Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete)



Óbudán 12 olyan helyet ismerünk, ahol rövidebb-hosszabb ideig téglát készítettek. Ezt az a nagy mennyiségű agyagkészlet tette lehetővé, amelyet már a római korban is használtak. A legkorábbi alapítású, és leghosszabb ideig, 234 évig működött a Margit kórház északi szomszédságában fekvő téglavető-téglagyár. Ezt 1737-ben az akkor Óbudát birtokló Zichy család feje, özvegy Zichy Péterné alapította (téglajele: GSB). Őt követte fia, gróf Zichy Miklós (téglajele: CNZ), majd özvegye Berényi Erzsébet. (téglajele: CEZ-CEB)

Nagybátony-Újlaki, vagy Újlaki téglagyár. A képen a téglagyár bejárata

Nagybátony-Újlaki, vagy Újlaki téglagyár. A képen a téglagyár bejárata
Fotó: Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete

Közben felépült a mellette álló dombon a máriacelli kegyszobor másolatát, a Kiscelli Madonnát őrző templom, amelyről az itt található agyagot "kiscelli"-nek nevezték el a XIX. században. Az óbudai uradalom - és benne a téglavető - 1766-ban a Kamara tulajdona lett, és ettől kezdve közel 120 éven át az OB - "Oppidum Budensis" jelet használták, számtalan változatban (téglajele: OB).

Újlak akkori határánál, a Nagyszombat utcánál, egy korábbi téglavetőből kialakult Kunwald Jakab téglavetője és gyára, melynek többféle jelváltozatát ismerjük (téglajele: J-Címer-K). Ezt a téglagyárat vette meg az 1869-ben alakult Újlaki Tégla és Mészégető Rt. (Újlaki Rt.), amelynek nagy, kettős telepe volt (téglajele volt az "Újlaki T.GY."). A századforduló után itt már jobbára csak meszet égettek.

Óbudán a Kiscelli mellett megalakult az "Ofner Vereinigte Brennerei" (téglajele: OFVB), illetve a Murschell féle "I. Óbudai téglagyár Rt." (téglajele: OB-címer-Rt).

Az 1888-ban ill. 1891-ben mindkettőt megvette az Újlaki Rt., melynek itt is nagy kiterjedésű "alsó gyára" volt a Bécsi és Vörösvári utak között. Az Újlaki ez időtől itt gyártotta a téglát (téglajele: UTG), majd a tetőcserepet (hódfarkú-, szalag-, préselt-) és számtalan másféle termékét.

Az Újlaki Rt.-nek sokféle melléktelepe és üzemága is volt.

  • legfontosabbak a sok helyen fekvő kőbányák és mészégetők,
  • a megvett Lenarduzzi, Bell és Horváth cserépgyár,
  • a Péterhegyi Téglagyár majd a Palagyár,
  • a Pestszentlőrinci István Téglagyár és annak Basaharci téglagyára,
  • habarcsgyár, cementárugyár,
  • hajópark folyamkotráshoz és szállításhoz, továbbá a
  • romhányi kerámiagyár.

Az Újlaki Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt.-be, és ettől kezdve "Nagybátony-Újlaki" néven működött az államosításig (téglajele: NT).


Az I-es téglagyár 16 kamrás Hoffmann körkemencéjének alaprajza és metszete.

Az 1930-as évek elején nagy változatossággal indult meg a különböző méretű, lyukacsos "sejt-téglák", válaszfaltéglák gyártása, és az acélgerendák nélküli, kerámia béléstestekből kialakított födémrendszerek kidolgozása.

Az államosítás után a téglagyárakat különböző csoportosításokba - trösztökbe, egyesülésekbe - besorolva irányították. Ezeken belül volt a É. M. Budai Tégla és Cserépipari Vállalat, melynek vezető gyára volt az egykori "Nagybátony-Újlaki" gyár, a hozzá tartozó másik 10 üzemmel együtt. A téglagyár ekkor kapja az Újlaki I. telephely cégjelzést.

1953-ban felszámolták az "alsó-gyárat". Helyén 1959-re megépült a szakorvosi rendelőintézet, 1964-re a kísérleti lakótelep, majd 1974-re befejeződött a terület paneles beépítése.

1973-ban a "felső-gyár" is beszüntette működését. A következő évtizedekben a gyár épületeit lebontották, helyére épült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, a Praktiker Áruház és a Stop & Shop üzletház. A bánya feltöltése, felszíni vizek elvezetése és növénytelepítése 2000-ben fejeződött be.


(Kádár József előadása alapján)

Legutóbbi módosítás: 2012.06.27. 09:59

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV