kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Egri Gazdasági Vasút

2012.04.07 (Moór Attila)



 


Az rseksg bnyavastja


Az 1921. februrjban megalakult rseki Bnya s Ipartelepek Rt. Szarvask terletn, az Almrvlgy fels rszn szntelepek utn kutatott. A frsok eredmnyei nyomn a Tviskes-hegy oldalban kihajtsra kerlt a Szent Jnos tr. A szn elszlltsra az Eger-Putnoki vasthoz csatlakozva 5,5 km hossz keskeny nyomkz vasutat terveztek.

Az 1922. februr 21-n megtartott bejrs sorn a kereskedelemgyi minisztrium a norml nyomkz vast 106/112-es szelvnyben tervezett iparvgny kigazs, az ahhoz kapcsold trak, s az onnan a sznbnyhoz vezet bnyavast ptsre az engedlyt megadta. A bnyavast engedlyben kiktttk, hogy "a vast ptsnl kizrlag a hazai vasipar termkei hasznlandk s ltalban az ptkezs sszes szksgletei -idertve a jrmveket s forgalmi eszkzket is- a hazai ipar tjn fedezendk." A 600 mm-es nyomtvolsg vaston a legnagyobb emelkedst 35 ezrelkben maximltk, a legkisebb vsugarat 40 mterben hatroztk meg. A snek folymterenknt 9.3 kilnl knnyebbek nem lehettek, a talpfk hosszsgt 120 centimterben, keresztmetszetket 12*14 centimterben rgztettk. A vastra a korbban Kirlyrti Erdei Vaston szolglt "Jung Arnold gyrba 173 gyri szm alatt kszlt" hromcsatls "SNDOR" gzmozdony kerlt. A vastvonalat 1922. november 10-n a Magyar Kirlyi Vasti s Hajzsi Ffelgyelsg bejrta, megllaptotta, hogy a bnyavast mr teljes hosszban elkszlt, a plya fels szakaszn mg szablyozsi munkk folynak. A Magyar Kirlyi Kereskedelemgyi Minisztrium a 1922. december 21-n a sznszlltst a kiszablyozott vonalszakaszon 15km/rs, egyb szakaszokon 10km/rs sebessggel ideiglenesen engedlyezte.

Az trak lloms a mai Almr megllhely kzelben lteslt. Terletn hdmrleg, szolglati helyisg plt, az oda beosztott MV alkalmazott illetmnyt a bnyavast tulajdonosa trtette. A kisvast az trakt elhagyva az 1/2-es szelvnyek kztt 3*6 mteres nyls hddal keresztezte az Eger patakot, majd a 2/3-as szelvnyek kztt 6 mteres vlgyhddal az Almr patakot. A nyomvonal a szikls hegyoldalba vgva szaknyugati irnyban az Almr patak folyst kvette. A 29/30-as szelvnyek kztt 4 mteres nyls hddal ismt keresztezte a patakot, majd a kiszlesed vlgy oldalban kanyarogva rte el a sznbnyt.

Az Eger-Putnok vastvonalon a bnyavast trakjnl Felnmet-bnyatelep nven j megllhely lteslt.

A sznbnya 1922-ben 2790 tonna szenet termelt, 1923-ban 15.347 tonnt, 1924-ben 16.310 tonnt, 1925-ben kb. 10.000 tonnt. A kitermelt szn tlagos ftrtkt 4000-4100 kalrisnak szmtottk. 1926-ban a trban a sznbnyszat megsznt. 1928-ban az rseki Bnya s Ipartelepek Rt. az iparvgny hasznlatra szl szerzdst felmondta, a MV a vgnyokat felbontotta. A bnyavast felbontsi idpontja nem ismert.

Gazdasgi Vast


"A Nehzipari Minisztrium a felhagyott szarvaski sznbnya kzelben vgzett frsi eredmnyek alapjn megllaptotta, hogy ott mintegy 15 milli tonnnyi, kzel 4000 kalrij sznvagyon ll rendelkezsre. A sznvagyon kitermelse attl fggtt, hogy a kibnyszott szenet el lehet-e gazdasgosan szlltani. Az Orszgos Tervhivatal, a Belkereskedelmi-, a Kzlekeds s Postagyi-, s a Nehzipari Minisztrium mg az 1957. v folyamn eldnttte, hogy a felfutsban kitermelhet napi 30 vagon sznmennyisgbl 15 vagon keskenynyomtv vaston Egerbe kerl a vros hztartsi tzelanyag cljra, tovbbi 15 vagon pedig, felnmeti, vagy almri csatlakozssal ipari s egyb belkereskedelmi clra MV. traksra kerl"

A szn elszlltsra kt lehetsg addott. Az egyik vltozat szerint a szarvaski MV llomsrl szilrd burkolat t plt volna a sznbnyhoz. Ez ellen szlt a hegyvidki terepen val gazdasgtalan kzti szllts. A msik lehetsg a gazdasgi vast ptse, ahol a legnehezebb terepen fel lehetett hasznlni az egykori nyomvonal meglv fldmunkit. Szmtsok kszltek mindkt alternatvra, a vasti szllts negyven szzalkkal olcsbbnak bizonyult.

A vastvonal az Eger-Salgtarjni TZP Vllalat ltal ignyelt 5 milli forint bankhitelbl, a Gazdasgi Vasutak Igazgatsga (GVI) szervezsben 1958 v vgre elkszlt. A felptmny 14 kils snekkel plt, a betonaljak al egyenes szakaszokon salak, vekben s kitrknl zzottk kerlt. Az els sznszlltmny 1958. december 21-n megrkezett az egri TZP telepre. Ekkor mg az zemi pletek, motorszn, trak lloms nem kszltek el, ezek ptsre a GVI a Magyar Beruhzsi Banktl vett fel hitelt.

Az trak ltestsre kt helyszn jtt szmtsba: Almrnl, a korbbi kisvasti trak kzelben, illetve a felnmeti MV llomson. Felnmet mellett szlt, hogy az erdei vaston a fatelepre rkez, s ott bnyafnak feldolgozott faanyag nagyvasti traks nlkl juthat el a bnyig. Dacra annak, hogy a felnmeti traklloms, motorszn s egyb zemi ltestmnyek terve elkszlt, az trak mgis Almron plt meg. A MV rakodvgny az Eger-Putnoki vast 103+23,76 szelvnybl gazott ki, a krljrs biztostsra 100 mter hasznos hosszsgban kitr plt, vgn homlokrakodval, melyen a GV jrmveit lehetett nagyvasti kocsikra lltani. A GV nyltvonalt a 37+10-es szelvnytl a 45+44-es szelvnyig felbontottk. A kezdpont felli oldalon 3 vgnyos lloms lteslt, ellenkez oldalon a bnyhoz rkez anyagok rakodsra kitrvgny, a MV kitrvgny mell magasrakod plt. Az trak terletn 36 ngyzetmteres szolglati helyisg plt, itt kerlt elhelyezsre a MV vonalon fellltott jelzk llt berendezse.

Az egri vgllomson plt fel a ktvgny motorszn, benne forgalmi s zemfnki irodval, mhellyel, szocilis helysgekkel.

1960. prilis 1-n a GVI megsznt, a vonal a MV Miskolci Igazgatsghoz kerlt. Az egri motorszn s az trak ptst a MV fejezte be. Az tvtel sorn kszlt jegyzknyvben tovbbi munkk elvgzst srgettk. A kt vgllomson s az traknl szolglatot vezettek be, mindhrom helysznen biztost berendezst ltestettek. A motorszn terletn olajkamra, fld alatti zemanyagtrol, a vonal kedveztlen lejtsi viszonyai okn homokszrt s trol helyisg plt. A szolglati helyek kztt rdis tvbeszl hlzat plt.

A vonalon kezdetben 2 db L60-as LOWA (GV 61101, GV 61103) 1 db C-50-es (GV 3729) motormozdony dolgozott. 1961-ben egy jabb C-50-es (3715) rkezik. 1962-ben a kt L60-as gpet eladtk, a GV 61101-es Lillafredre, a GV 61103-as Felstrknyba kerlt. 1962-ben Srospatakrl 2 db C-50-es (M297,4007, M297,4008) kerlt Egerbe. A GV kocsillomnya 2 db Bak, 2 B sorozat szemlykocsibl, 42 db J s Ja sorozat teherkocsibl, valamint Ubn csillkbl llt.

A napi forgalomban jellemzen 3 pr tehervonat s 3 pr munksszllt szemlyvonat kzlekedett. A hatvanas vek elejn ttrvasti tervek bontakoztak ki, de a vonal lejtviszonyai, a kzifkes zem okn a vastzem a rendszeres szemlyforgalom bevezetse ell elzrkzott. 1962-ben megvizsgltk a vast gazdasgossgt, megllaptottk, hogy a vonalon a turisztikai szemlyforgalomra ers igny mutatkozik, ehhez a megfelel jrmpark s a szemlyzet rendelkezsre ll. A korltolt kzforgalom bevezetst a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal s Eger Vrosi Tancsa is szorgalmazta, de szemlyforgalom tovbbra sem indult.

1964-ben, az akkor 6 ves vonalon tbb kisikls trtnt. Az egri zemfnk a vonal llapotrl jelentst rt, melyben megemlti, hogy a plya sok helyen veszlyesen knyks, fekszinthibs, a snek tbb ponton oldalirnyban kzzel elmozdthatk.

Egy 1965-s kimutats szerint a vast sszes zemi kltsge 916.754,- forint, bevtele 1.786.754,- forint. Ugyanakkor a vontatsi s plyafenntartsi rtkcskkens: 1.445.670,- forint. A vast szemlyzete ebben az vben 29 f. A forgalmi szolglat rszrl 1 f zemfnk, 1 f rupnztros, 6 f forgalomirnyt, 12 f vonatksr, 1 f kisegt. A vonatsi szemlyzet rszrl: 4 f motorvezet, 1 f motorszerel, 2 f hegeszt lakatos, 1 f fthzi munks.

Egy vvel ksbb az zemeltets kltsgek 205.819,- forinttal emelkedtek. Az zemfnk jelentse szerint az ersd forgalom, a motormozdonyok s kocsik gyakoribb meghibsodsai, valamint rvzvdelmi munklatok okoztk az emelkedst. A Nehzipari Minisztrium 1967. prilis 28-n felmrseket vgzett, hogy a sznbnya-Almr, valamint a sznbnya-Eger viszonylatokon a vasti szlltssal szemben olcsbb lenne-e a teherauts szllts. A szmtsok a vast gazdasgossgt mutattk, a teherauts szllts szmtott kltsgei 60 szzalkkal tbbre addtak.

Az 1957-ben a sznbnya napi termelst 300 tonnsnak szmtottk. A tervezett mennyisget egyetlen vben sem sikerlt teljesteni, 1960 s 1966 kztt a napi tlagtermels 170-200 tonna kztt mozgott. A szarvaski sznbnyszatot mindvgig neheztettk a sajtos geolgiai adottsgok, s ez magas termelsi kltsgeket eredmnyezett. Ezrt fleg gazdasgi okok miatt a Nehzipari Minisztrium Bnyszati Mszaki Fosztlya elrendelte az zem megszntetst. 1967. jlius 1-n a termels lellt. Ezt kveten a GV mg egy hnapon keresztl zemelt. Feladata ekkor mr csak a bnya leszerelt s kiptett anyagainak leszlltsbl llt. Az Egri GV 1967. jlius 31-n megsznt.

Az Egri Tancs kisvastja


"A Mv. 1967. vi augusztus h 1. napjval tadja s a Tancs tveszi az Eger-Szarvaski Gazdasgi vasutat kirndulk, dlk, valamint kavicsbnya termkeinek sajt kezelsben trtn fuvarozsa cljbl. Az zemeltetshez szksges lleszkzkkel, fogyeszkzkkel, anyagokkal, valamint szemlyzettel egytt."

A tancs a vastvonalat s tartozkait, valamint a jrmveket knyvjvrssal kapta meg. A vast jrmllomnya ekkor 4 db C-50-es mozdonybl, 2 db B, 2 db Bak szemlykocsibl, 16 db J, 16 db Ja s 13 db Jah kocsibl llt. Nem kerlt tadsra az almri trak s annak terlete, illetve a rdis tvkzlsi eszkzk, melyeket a miskolci igazgatsg leszerelt s elszlltott. Egy jelents szerint "A vonal teljes hosszban rossz llapotban van. pletek elg j karban vannak."

A tancsnak j zemengedlyt megszerzshez tbb lps kellett tennie. Meghatroztk rszre, hogy forgalmi utastst kell ksztenie, s ezt a KPM hivatalba felterjesztenie. Kteleztk, hogy a jrmveken lthat MV jelzsek helyre a vast j zemeltetjnek nevt kell feltntetni. A tervezett megllhelyeken peronok ptst, llomsi nvtblk kihelyezst rtk el.

A tancs kezelsben mkd kisvast zemrl kevs adat maradt fent (vagy csak mi nem talltunk ezekre). 1968-ban az Egri Tancs Mlypt zeme az egykori sznbnya felett, a Fels-legel dln kavicsbnyt nyitott, a kitermelt kvet kisvaston szlltotta Egerbe. Az 1969-es, mjusi menetrendben htkznaponknt kett, htvgken hrom pr szemlyvonat kzlekedett. A 9,2 km-es vonalon a menetid felfel 50, lefel 40 perc volt. Az llomsok s megllhelyek nevei Eger-Tviskes, Cinege, Csurg, Almr el, Piritty, Villbrc, Verforrs, Keselybrc.

1970-ben Keselybrcen, az egykori bnyatelepen "Egri Csillagok" nven ttrtbort avattak. Az errl szl iratban emltettk elszr ttrvast nven a kisvasutat. A hetvenes vek kzepre a vast llapota leromlott. Az zemeltetse vente 900 ezer forintba kerlt, a szemlyforgalombl szrmaz bevtel minimlis, az ltalnos iskolsok s az ttrk ingyen utaztak. A kavicsbnya termelse akadozott, egyes vekben egyltaln nem zemelt. 1973-ban az UVATERV elksztette a vastvonal feljtsi tervt, melynek kltsge 25 milli forint krl addott, de ezt az sszeget a tancs nem tudta biztostani. 1976 nyarn kzlekedtek utoljra a szerelvnyek, az ttrtborhoz vezet utat feljtottk, a kvetkez vben mr autbuszokkal oldottk meg az ttrk tborozst. 1976 szn az almri traknl a norml nyomkz rakodvgny, annak nyltvonali kitrje s biztost berendezse elbontsra kerlt. A Heves megye Tancsa VB. ptsi, Kzlekedsi s Vzgyi Osztlya 1978-ban bontsi hatrozatot hozott a kisvast gyben.

A kisvast snanyagt a gyngysi Mtravast vsrolta meg. A motormozdonyok s tehervagonok sorsa ismeretlen, nem tntek fel ms kisvasutakon, valsznsthet az elbontsuk. A kttengelyes B sorozat szemlykocsik ismeretlen okbl a keselybrci vgllomsra kerltek, darabokra hullott roncsaik mg ma is felismerhetk. A Bak kocsik szemtank emlkei szerint az akkor mg jelents hlzathosszon mkd Felstrknyi llami Erdei Vastra kerltek, ksbbi sorsuk nem ismert.

A bejrs


2012. janur... Kora reggel llunk meg a csebokszri laktelep melletti Shell benzinktnl. Kiszllunk a kocsibl, az egri TZP volt terletn ltzkdnk melegebb ruhkba. Az llomsi vgnyok helyn a szomszdos kzpiskola dikjai vgnak t. Megkerlve az iskolt, megtalljuk az 1959-60-ban kszlt GV pletet. A motorszn kt llsnak vaskapuja ma is eredeti. Krbejrjuk az pletet, helyenknt hozztoldottak, a forgalmi iroda flkrves homlokzatn szrke vasajt, itt vatoskodunk be. A GV motorsznben ma festzem mkdik, jvetelnk clja csodlkozst vlt ki, elkerl egy idsebb kollga, igen, emlkszik, itt lltak a mozdonyok. Krbejrhatunk mindent, hlbl egy rgi fnymsolt kpet hagyunk itt. A motorsznbl kivezet vgnyok helye mr beplt, a rgi trkp semmit sem r, a gymlcss helyn laktelep ll.

A vastvonal a telep utn keresztezte az Eger patakot, melyet azta szablyoztak, j mederbe tereltek, gy az eredeti hdnak nyoma sem maradt. Pr szz mter utn elmarad a civilizci, rtallunk a tltsre, kt oldaln fasor, tippelgetjk a fk kort, megegyeznk abban, hogy a GV-vel egyidsek. Egy fldt keresztezsben kt betonaljat ltunk, a fagyott talajban kapirgljuk ket, mintha rezni szeretnnk a vasutat. Felnmet eltt a tlts balra fordul, majd egy teresz kiszntott betontmbjei mellett jobbos vvel elrjk a teleplst.

Mellettnk hzak, a vast helyn egy tekeplya nyomai ltszanak, a vast elbontsa utn az res telken taln kocsma nylt, de mra ismt az enyszet az r. Kerts llja utunkat, vissza innen mr nem fordulunk, kimszunk, szerencsre pp senki nem jr erre. A Bke utcn llunk, szemben velnk a Psztorvlgy utca, visszafordulva prblunk egy 30 vvel ezeltt kszlt kpet ugyangy meglni (tkrkp). Az t az egykori nyomvonalon visz, itt volt a telepls hatra, ma kertes hzak kztt gyalogolunk. A Felvgi utca csatlakozsnl buszmegll, park. Ez volt Csurg mh. Tovbbhaladva, a hzak kertse ma is kveti a jobbra fordul vastvonal helyt. A patakot elrve megtalljuk a hdfket. A hd 8 mter hossz lehetett, a vz mly, kerlnnk kell. A kertek alatt kvetjk a patakot, kutyaugats lrmzza fel a nyugalmat. Tallunk egy elmosott gyaloghidat, hossztarti kisvasti snekbl kszltek, de tkelni csak lejjebb, a kzton tudunk.

A kerl utn az Eger-Putnok vast mellett haladunk, balrl mellnk kanyarodik a GV, hamarosan elrjk az trak terlett. A magasrakodra felvezet tlts mg kivehet, de mgtte a terletet eltrtk, felismerhetetlen. Feljebb egy plet, kizrsos alapon a GV szolglati helyisge, betonaljak mindenfel. Almr-el mh-nl ismt eljtsszuk a rgi kp-j kp belltst, nem sikerl tkletesen, fk nttek a tjba. Az Eger patak kzs vasti-kzti hdja az egyetlen megmaradt mtrgya a vastnak, kt ellenfal, kt pillr, hrom vasszerkezet. A hd utn a vonal ers emelkedvel jobbra fordul, keresztezi az Almr patakot. A vonal legnagyobb mtrgya plt itt, 35 mter hossz, kt ellenfalon, ngy pillren nyugv vasszerkezet. Legnagyobb magassgt 10 mteresre saccoljuk. A vonal 11 ezrelkes emelkedben haladt t rajta. A hd utn balos vnl volt Piritty megllhely. Meredek hegyoldalban, sziklafalak alatt kvetjk a patak folyst. Ez a vastvonal legvadregnyesebb rsze, szerencsre knnyen jrhat, erdszeti fldt. A kvetkez megll Vill brc, mshol Vill forrs nven emltik. A patak s a vast kztt betongyrket tallunk a fldbe sva, valsznleg kerekes kt szolglta az utazkznsget.

Hamarosan balra letrnk az trl, kisebb bozton trnk t, ktoldalt GV jelzs terletjelz hatrkvek. Itt talljuk a vonal egyetlen megmaradt szelvnykarjt is, betonbl, rg lekopott festssel. Termsk ellenfalakkal 4 mteres nylssal jabb hdromot fnykpeznk, majd Verforrs mh. kvetkezik. Hrom ltetett fa, alattuk az egykori llomstbla kt csonkja, 14 kils snekbl. A vlgy kiszlesedik, ismt egy hdhoz rnk, mely egy fldt felett vezet t. A hatszzas nyomvonal a hd eltt balra elfordulva szerpentinezik felfel, a GV korszak vastja egy erdsvot kvet, mi a kett kztti dlton rnk az egykori bnya, majd ttrtbor terletre. Tallgatjuk az pletek valamikori funkcijt, megtalljuk a Szent Jnos trt, melyet a bejrata utn pr mterrel elfalaztak. Eltte fociplynyi feltlttt terlet, ez volt a bnyavast llomsa. Egy lpcsn lemegynk a GV vgllomsra, mindent felver a gaz, megint csak tallgatunk, az egyik hzik eltt krbebetonozott placc eslyesen a mrleghz, feljebb a GV szolglati plete. Ketten mr jrtunk itt 10 ve (link a filmhez), a vast kt itt felejtett kocsija azta teljesen tnkrement, a BkGV eredet, Egerben B2-es plyaszmon futott kocsi sztszrdott, levelekkel betemetett romjait akkor vesszk szre, mikor szinte rlpnk. Tndnk a mlton, mikor ezen a helyen tltgettk sznnel a vagonokat, melyekkel aztn az L60-as sorozat gpek elindultak Egerbe, majd egy vtizeddel ksbb a C-50-es vontatta szerelvnyekkel rkez ttrk szlltk meg a krnyket.

Elhagyjuk az lloms terlett, megtalljuk a telep msik elfalazott trjt is, majd a vast megszntetsekor plt mutat kvetve indulunk Szarvask irnyba. Balra lefejtett hegyoldal, a tancs kavicsbnyinak helyszne. A havas vlgybl kikapaszkodunk a gerincre, megllunk a napstsben. Elttnk a szarvaski tanya hzai, visszanzve keressk a bnya terlett, szemnk hosszan elksri az egykori kisvast Almr vlgyben eltn nyomvonalt.

Egyebek


Kapcsolat a felstrknyi kisvasttal

Az rseksgi idszakban a kt kisvastnak kzs zemeltetje volt. Az eltr nyomtvolsg miatt nyilvn nem merlt fel a kt vonal sszektse. rdekessg, hogy a felstrknyi kisvast abban az idben az egri faraktrig vezetett, melynek terletn lteslt ksbb az egri TZP, teht a kt vast nyomvonala ha idben nem is, de trben tallkozott. 1959-ben Felnmeten kzs trakllomst terveztek, mely nem valsult meg. A hatvanas-hetvenes vek forduljn tbb zben felmerlt a kt vonal sszektse, kzs szemlyforgalom indtsa, de a megvalsts minden esetben elmaradt. Az erdei vast Felnmet-Felstrknyi szakaszn a nyolcvanas vekben megsznt a szemlyforgalom, a sneket pr vvel ksbb felbontottk.

Az Egri GV 61103-as plyaszm L60-as mozdonyt 1962-ben a Felstrknyi llami Erdei Vast kapta meg. A mozdony egri s felstrknyi futsteljestmnyrl a mozdony mig fennmaradt gpknyvbl olvashatunk.

Kolostorrom Almrnl

A kisvast 1922-es ptse sorn az almri "magashd" alapozsakor egy plos kolostor romjai kerltek el. A feltrs vtizedekig vratott magra, az satsok csak a vastvonal 1978-as felbontsa utn kezddhettek, a vlgyhd feletti vasti tlts is ekkor semmislt meg.

Vastvonal Tviskestl Tviskesig

A kisvast egri vgllomsa Tviskes nven szerepelt a menetrendben, a nvad a kzeli Tviskes vlgy volt. Ugyanakkor a vastvonal a szarvaski bnynl a Tviskes brc alatt rt vget. Egerben a kisvast vgllomsa feletti vrosrszt ma is Tviskesnek nevezik.

Balesetek a GV korszakban

1964.10.19. "A 7117-es szm vonat a 86-os szelvnyben az aluljrhdon 2 tengelyre kiesett s a hdon kiesve ment t. Ugyancsak az almri viadukt hd eltt az 50-es szelvnyben 2 tengelyre szintn kiesett ebbl kifolylag a 7117 sz. vonat 65' ksssel rkezett Eger llomsra."

1965.10. 04-n a 7175-s szm, Szarvaskrl Egerbe kzleked tehervonat C50-4007-es plyaszm motormozdonya elgzolt egy 13 ves fit, kzvetlenl az almri vlgyhd eltt. A fi a sketnma intzet gondozsban llt, szmhborztak a terleten, felgyelet nlkl maradva a sneken jtszott, a mozdony vszsp jelzseit nem hallotta meg, a szerelvny a 28 ezrelkes plyaszakaszon nem tudott mr megllni, a mozdony a hdra lkte a fit, aki a krhzba szlltst kveten elhunyt.

Forrsok:

  • MV Kzponti Irattr
  • Magyar Orszgos Levltr
  • Heves Megyei Levltr
  • Miskolci Bnyakapitnysg Irattra
  • Vast c. folyirat 1958, 8. vfolyam 6. szma.
  • Balogh Imre GV iratgyjtemnye.
  • www.archivportal.hu

Archv fotk:

  • Malatinszky Sndor
  • Mt Mria
  • MV Kzponti Irattr

Legutóbbi módosítás: 2012.04.07. 21:20

Hozzászólások

koczka béla (2014-09-25 18:24:51)

Üdvözlöm Önöket! Nevem Koczka Béla, pedagógus vagyok, és sérült emberek terápiájával foglalkozom. Moór Attila úrral szeretnék kapcsolatba lépni,kérem segítsen aki tud, telefonszámmal, email címmel. Magam is nagyon érdeklődöm a régi vasutak iránt,de érdeklődésem iránya kissé egyedi, mert engem az elbontott vasutak jelenleg még látható nyomvonalai érdekelnek.Ezek feltárásában és megtalálásában szeretném Moór Attila, és bárki, témában nálam járatosabb ember segítségét kérni.

koczka béla (2014-09-25 18:25:50)

Segítségüket előre is köszönöm!Telefonszámom:0036-30-4166165.

Ön is hozzászólhat

Az e-mail címet csak az Önnel való kapcsolatfelvételre használjuk, nem jelenik meg és nem adjuk ki. Használható HTML címkék (tag): i és b, a megengedett legnagyobb hossz 1000 karakter.

Az Ön neve:
E-mail címe:
Hozzászólás:
Mennyi tizenkettő meg tizenhét?
Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV