kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Debreceni Zsuzsi Erdei Vasút

(Karap Krisztián)



Debrecen városa a tulajdonát képezõ, a várostól 24-38 km távolságra, Gúth község mellett fekvõ 37,4 km2 kiterjedésû erdejét kívánta mûvelésbe vonni. A kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség. A város pályázatot hirdetett a vasút építésére, üzemben tartására és a kitermelt fa beszállítására. A pályázatot Kopf-Steinberger cég nyerte meg. A vasút elsõ szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg. Ez a Debrecen-Fatelep - Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakasz volt.

Két mozdony és nyolc kocsi Hármashegyalján

Két mozdony és nyolc kocsi Hármashegyalján
Fotó: Kovalcsik Tamás (2006.04.22.)

A vasút az országban egyedülálló módon 950 mm-es nyomtávolsággal épült. A pályát faaljakon lévõ kutyafejû sínek alkották, külön alépítmény nélkül, a homoktalajra fektetve. A vonal - bár csak kismértékben, de - folyamatosan lejtett a város szélén épült fatelepig.

A vasúton kezdetben kettõ gõzmozdony üzemelt. Az "1" pályaszámú, 107 LE teljesítményû, fatüzelésû mozdony volt. Ez a mozdony kapta a ZSUZSI nevet, melyet ma is használ a kisvasút. A "2" pályaszámú mozdony egy 133 LE teljesítményû, széntüzelésû mozdony volt. A mozdonyok nedves gõzzel üzemeltek, sebességük 20 km/h volt. Késõbb 490 és 390 sorozatú gõzmozdonyok is szolgáltak a kisvasúton. 1904-ben Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ekkor engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 1924-ben megépült a Nyírmártonfalva - Gúth 4,4 km-es szakasz. 1925-tõl rendszeres személyforgalmat lát el a kisvasút. 1926-ban, majd 1931-ben is újabb szakaszok épültek, Gúth - Angyaltelek (6,4 km), majd Angyaltelek - Turistaház (2,3 km).

1931-ben indult be a motoros vontatás. Az elsõ motorkocsi, egy négytengelyes jármû, a BCmot 101 pályaszámot kapta, 60 LE-s Cadillac benzinmotor hajtotta. A második motorkocsi 1936-ban érkezett a vasútra, de ez már kéttengelyes jármû volt. Pályaszáma ACmot 102, szintén 60 LE-s benzinmotorral felszerelve. A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt. 1937-ben a Turistaház - Megyehatár (1,5 km), 1945-ben a Megyehatár - Nyírlugos (3,5 km), 1950-ben a Nyírlugos - Nyírbéltek (8,5 km) szakaszok épültek ki. A vonal 1949-ben a Magyar Államvasutak kezelésébe került.

Az átépítés

A 950 mm-es nyomtávot sehol máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a jármûbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelõen 760 mm-es nyomközre építették át 1961-ben. Így a kisvasútra az akkor korszerû Bax sorozatú személykocsik, illetve Mk48-as dízelmozdonyok kerültek. A régi jármûveket selejtezték.

A teherforgalom mindvégig meghatározó jelentõségû volt, bár a '70-es években kismértékben csökkent. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ezt a vasutat is megszüntetésre jelölte ki. Az "ítéletet" 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékû tiltakozása ellenére. A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas utazott. A vasút megszûnése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen-Fatelep állomásra.

A kirándulóvasút

A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja - Nyírbéltek közti pályaszakaszt felszedték, a jármûvek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a MÁV Debrecen városának adta át, az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk48-as dízelmozdonnyal és 12 db személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszûnt, a vonatok tavasztól õszig közlekedtek, kizárólag a kirándulóforgalmat szolgálva. 1978. május 1-tõl Debreceni Úttörõvasút néven, 1990-tõl Debreceni Erdei Vasút néven üzemelt. 1995-ben az üzemeltetõ DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, a Debreceni Közgyûlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Vasút Kht, mely 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút néven üzemelteti a vonalat. Jelenleg tervbe van véve a kisvasút bõvítése Nyírmártonfalva, Nyíracsád, illetve Nyírbéltek irányába, az eredetitõl eltérõ, annál kedvezõbb vonalvezetéssel. 

Legutóbbi módosítás: 2010.11.11. 22:08

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV