Kemencei Erdei Múzeumvasút oldal logo
Kemence
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Programok
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Üzemeltető
Szállások
Látnivalók
Támogatók
Elérhetőség
Cikkarchívum
Képtár
Linktár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Triglav Kemencén

2017.12.08 (Halász Zsolt dr.)



2017. December 1-je nagy nap volt a Kemencei Erdei Múzeumvasút életében, ugyanis ezen a napon Kemencére érkezett a Triglav gőzös.


Fotó: Rezneki Gergő (2017.12.01.)

A szlovéniai Triglav hegy nevét viselő, 600 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdony a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megállapodása alapján, az Emberi Erőforrások Minisztérium jóváhagyásával került a Kemencei Erdei Múzeumvasútra, ahol tavasszal megkezdődik optikai felújítása.

A Triglav gőzmozdony 1902-ben épült a müncheni Krauss gyárban 4713 pályaszámon. Első állomáshelye a későbbi névadó Triglav hegy lábánál működő feistritzi erdei vasút volt. 1916-ban a Császári és Királyi Hadsereg Tábori Vasútja (Kaiserliche und Königliche Heeresfeldbahn) vásárolta meg, és állományába vette KKhB RIIId sorozatjellel, 481-es pályaszámon. Az első világháborút követően, a vasút és a környező uradalom akkori tulajdonosa vette meg a KKhB-től, így került a Börzsönybe, az inóci kőbánya, azaz a királyréti uradalom iparvasútjára. A mozdony a műtanrendőri vizsgán (ekkor így nevezték a közlekedési hatósági járművizsgát) a 4-es pályaszámot kapta, de a Triglav név sem veszett el, ma is így ismerik.

A kis masina a Börzsöny fakitermelésének és az ekkoriban újra fellendülő kőbányászatnak köszönhetően azonnal a munka sűrűjébe került, s tehervonatok élén szakadatlanul szolgált az elkövetkező évtizedekben. A második világháborús eseményeket és az államosítást követően már csak két gőzös maradt a vasúton. Az egyikük a Triglav volt. Az államosításkor a magyar országos mozdonyjelölésbe illeszkedő pályaszámot kapott:v.356-301. Ez a pályaszám, amit akkor már egy sok évtizede működő jelölési rendszerben adtak ki, azonban igen különleges, mert "Ő" az egyetlen magyar gőzmozdony, aki a sorozatjele elé egy kisbetűt is kapott. Izgalmas, és még be nen végzett, kutatási feladat az ok felderítése. A rendszeres gőzüzem 1962-ben szűnt meg a Királyréti Erdei Vasúton, ezután a Triglav Paphegy állomáson kapott helyet, ahol fűtőkazánként üzemelt, alkalmanként különvonatokat is továbbított.

A vasutat ma is üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. jogelődje 1972-ben a mozdonyt fölajánlotta az akkor szerveződő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gyűjteményébe, egyben a Közlekedési Múzeum gyűjteményének is része lett. Nagycenken a Kastély állomás mellett található szabadtéri mozdonykiállítás része volt 1974 és 2007 között, Kismaroson 2007-től volt látható.

Legutóbbi módosítás: 2017-12-08 16:27

Hozzászólások

Murányi Attila (2018-01-07 21:31:05)

Nem tudom,hogy lehetséges-e,hogy üzemképes állapotba a kis gőzöst?

Pap Dávid (2018-01-26 08:28:11)

Minden lehetséges.

Ön is hozzászólhat

Az e-mail címet csak az Önnel való kapcsolatfelvételre használjuk, nem jelenik meg és nem adjuk ki. Használható HTML címkék (tag): i és b, a megengedett legnagyobb hossz 1000 karakter.

Az Ön neve:
E-mail címe:
Hozzászólás:
Mennyi tizenhárom meg harminchat?
Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV