Kemencei Erdei Múzeumvasút
Vasúttörténet
Kemence
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Programok
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Üzemeltető
Szállások
Látnivalók
Támogatók
Elérhetőség
Cikkarchívum
Képtár
Linktár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

A háború után



Gépesítés, pályafejlesztés, majd visszabontás a '70-es évektől.

Az első kemencei dízel, a Montania mozdony, mely később Almamellékre került. Jól látható a motor indítására szolgáló kurbli a jármű elején.

Az első kemencei dízel, a Montania mozdony, mely később Almamellékre került. Jól látható a motor indítására szolgáló kurbli a jármű elején.
Fotó: archív (2025.06.14.)

A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. A kemencei vonalon 1947-ben közlekedett először motormozdony. Folyamatosan korszerűsítették a vonalakat, a régi sínek helyébe 7 és 9 kg/m tömegűek kerültek. A fővonalakon a talpfákat vasbetonaljak váltották fel, a síneket alátétlemezekkel és "H" csavarokkal rögzítették. 1955-ben a kisvasút R-35-ös Hofher motormozdonyát Almamellékre vitték.

A teherautók elterjedésével azután megkezdődött a feltáróutak építése, először Királyháza felé, majd a nagyobb teljesítményű teherautók átvették a kitermelési helyek megközelítésének feladatát is.

1957-58-ban a Csarnavölgyi, majd 1967-68-ban a Királyházi vasút felszedése kezdődött meg. Ez utóbbit már csak nyomvonalán követhetjük, az egykori műhely ma turistaszállás Királyházán.

Az 1970-es években a királyréti átépítés során az 1955 novemberétől már itt lévő MD-40-es motormozdony, a P-5 mellé megérkezett a P-2 számú. Feltehetően ugyanekkor, az egyik FVV (Fővárosi Villamosvasút) gyártású személykocsi is ide érkezett. Ezzel megteremtődött a rendszeres forgalom lehetősége. Azonban menetrendszerinti személyforgalmat nem indítottak, hiszen rendszeres, hivatásforgalomban utazókra nem lehetett számítani, az alkalmi turistaforgalomra pedig nem tartották érdemesnek menetrendszerinti járat fenntartását. Megrendelésre azonban indítottak különvonatot.

Sági János a még vezetőfülkével is rendelkező P-5-ös mozdonnyal Hamuház állomáson

Sági János a még vezetőfülkével is rendelkező P-5-ös mozdonnyal Hamuház állomáson
Fotó: archív


a vasút P-5 jelű mozdonya, ma is üzemel

Időközben a csarna-völgyi vonalat is utolérték az utak, már csak ritkán fuvaroztak fát, leginkább a favágók utaztak a kis kocsikon. Az 1980-as évek elejére a már jelentősen megcsonkított hálózat kiszorult az erdészeti technológia sorából, bár ekkor a Csarnavölgyi vonalnak még két (igaz: csonka) mellékvonala, a drinói és a kuruc-pataki megvolt. 

A P-2-es mozdony személyzetével, vélhetően már az 1970-es években

A P-2-es mozdony személyzetével, vélhetően már az 1970-es években
Fotó: archív


a vasút P-2-es mozdonya, ma is üzemel

Az 1980-as évek végére csak egy mozdony maradt üzemképes. Az erdőgazdaság azonban nem vette tervbe a vonal felszedését. A Királyrétről érkezett négytengelyes zárt kocsit eladták, osztrák vasútbarátok gyűjteményét gazdagítja Schwechaton.

Legutóbbi módosítás: 1999-01-01 00:00

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline