Sínlopások a kisvasutakon

2008.05.17 (Fodor Illés)

Mesztegnyő-Soponya, 2007 - ennyi maradt
Fotó: Moór Attila

A kisvasúti pályákat fosztogató fémtolvajok legtöbbször a nem használt pályákról, vágányokról viszik el a síneket, amelyet a legtöbbször még a helyszínen apró darabokra vágnak, mivel a vastelepeken csak így veszik át tőlük az illegálisan szerzett anyagot. Az apróra vágás hátránya, hogy a kisvasút üzemeltetője egy esetleges tetten érés után nem tud mit kezdeni a 20-30 centis sínekkel, így sorsuk ugyanaz lesz: legális úton kerülnek az ócskavas-felvásárlóhoz. Rendszeresen használt vágányokba szerencsére nagyon ritkán lopnak bele, és a hazai kisvasutakon alkalmazott viszonylag kicsi sebességek miatt ez sem jelent komoly veszélyforrást a közlekedő vonatokra nézve. Annál inkább nagyobb az okozott kellemetlenség, amit a kimaradó menetek, és a lopás utáni helyreállítás okoz.

A másik gyakori lopási forma az, amikor a sínszálakat összekötő hevederlemezeket, és az azokat a sínekhez rögzítő csavarokat viszik el a tolvajok. A hevederek eltüntetése azért veszélyes, mert ha a pályában fekvő sínszálak nincsenek egymáshoz rögzítve ezek által, akkor a nehéz mozdony alatt a sínek egészen egyszerűen kifordulhatnak a helyükről. A mozdonyvezető a hevederek hiányát csak szerencsés esetben veszi észre a mozdonyból, mivel méretük viszonylag kicsi, tehát ez egy váratlan veszélyforrás lehet. Egy több száz gyermeket szállító vonatnál akár nagyon súlyos következményekkel is járhat egy esetleges hevederlopás miatti kisiklás. (Szerencsére ilyen még nem történt, de arra már volt példa, hogy egy rendszeresen üzemelő kisvasúton közel 30 kilométer/órás sebességgel átszáguldott egy ilyen szakaszon egy gyermekeket szállító különvonat, mivel csak visszaútban vették észre a hevederek hiányát).

Ritkább esetben a síneket a talpfákhoz rögzítő csavarokat is elviszik, ez azonban viszonylag ritka, mivel viszonylag kis tömegű alkatrészekről van szó, amelyek eltávolítása viszonylag nagy munkával jár, így a befektetett munka sokkal kisebb hasznot hoz, mintha valami egyszerűbben lopható tárgyat vinnének el a tolvajok.

Tisztán látható, hogy ezek a lopások rendszerint csak bosszúságot okoznak, de bizonyos esetekben súlyos balesethez is vezethetnek. Éppen ezért a vasúti közlekedés veszélyeztetésének számítanak, amit a Btk. bűncselekményként kezel. Ennek a ténynek azonban nincs visszatartó ereje, szerkesztőségünk nem is tud olyan esetről, amikor valakit komolyabb retorzió ért a kisvasúti pályák illegális el-, vagy megbontásáért. A következőkben a legismertebb és legkomolyabb hazai sínlopásokat foglaljuk össze.

Balatonfenyves

Az egykor több vonalból álló kisvasúthálózaton ma már csak Balatonfenyves és Somogyszentpál között van forgalom. A korábban csak teherszállításra használt vonalak az 1990-es évek második feléig voltak használatban, a forgalom leállítása után több helyen is beleloptak a pályákba. A kisvasút Csisztára és Táskára vezető vonalán 2002 szeptemberében szűnt meg a forgalom. Az egykor hat kilométeres táskai vonalból napjainkra mintegy másfél kilométernyi vágány maradt meg, a többi eltűnt a környező ócskavas-elvásárlóknál. A tolvajokat az sem bizonytalanította el, hogy néhány alkalommal a rendőrség is tetten érte őket. A reménytelen helyzetet látva a korábban teherszállításra használt vonalak maradékát már a MÁV szedte fel.
A csisztai vonalba is több helyen beleloptak, elsősorban a sínszálakat összekötő hevedereket viszik rendszeresen a tolvajok. Ezt a vonalat - és a Táskaiból megmaradt rövid szakaszt - egy hajtányosokból álló társaság igyekszik megóvni a fémtolvajoktól, akik saját pénzükből pótolják az ellopott hevedereket, építik vissza a felbontott sínszálakat. Reméljük, hogy még sokáig gyorsabbak lesznek a tolvajoknál.

Debrecen

A cívis város hosszabbik kisvasútján, a Zsuzsi Erdei Vasúton az idei télig ismeretlen volt a komolyabb fémlopás, legfeljebb a vasúti átjárókat biztosító andráskeresztek oszlopait és a pálya menti jelzőtáblákat vitték el. Az idén sajnos megváltozott a helyzet: nemrég Erdészlak és Martinka között ismeretlen elkövetők síncsavarokat, hevedereket, hevedercsavarokat loptak ki a pályából. Pár héttel korábban Csereerdő és Erdészlak között és Martinka megállóhely területén törént hasonló alkatrészek lopása, valamint Erdészlak és Hármashegyalja mindkét végi váltóállító készüléke is áldozatul esett. Nincsenek már meg az erdészlaki és hármashegyalji vágányzáró sorompók sem. A helyzetet súlyosbítja, hogy itt egy rendszeres, napi üzemet lebonyolító kisvasúti pályába loptak bele, így a vasúti közlekedés biztonsága minden alkalommal veszélybe került. Ez pedig a Btk. szerint bűncselekménynek számít. A tolvajokat sajnos ez nem riasztja vissza, a helyi rendőrség pedig úgy tűnik, hogy nem igazán veszi komolyan a problémát.

Kaszó

A napi jelleggel üzemelő pályába nem loptak még bele, viszont két éve ellopták a pálya mellé előkészített, beépítésre váró sínek egy részét.

Kemence

A kisvasút 2000-ben történt újraindítása előtt tűnt el mintegy tíz szál sín a strand fölötti szakaszról. Mivel nem tömeges lopásról van szó, ezért úgy sejtjük, hogy itt nem a hagyományos, ócskavasként történő továbbértékesítésről volt szó, hanem valahol kerítés lett az illegálisan eltávolított sínekből.
Kemencén manapság inkább az jelent gondot, hogy a kisvasút felső, felújításra váró szakaszán az erdészet alvállalkozóinak munkagépei rendszeresen megrongálják az üzemen kívüli pályát .

Mesztegnyő

A médiaszereplések miatt most ismertté vált kisvasúton korábban is voltak sínlopások. A kisvasút soponyai szárnyvonala egyre inkább fogy, a mostani lopás az üzemen kívüli Szúnyogvári rakodóból történt, ami néhány éve már használaton kívül állt.
Mesztegnyőn nem csak a síneket lopják: néhány évvel ezelőtt a soponyai vonalon a rakodásra váró teherkocsik egy részét vitték el.

Miskolc-Lillafüred

A legkomolyabb sínlopások a ma már csak Mahócáig vezető mellékvonalon voltak. Ez a szárny korábban Farkasgödör-Örvénykőig tartott, de a pálya rossz állapota miatt az 1990-es évek közepén leállt rajta a forgalom. Ezt a ziccert a fémtolvajok nem hagyták ki, és több helyen is belebontottak a pályába, a Mahóca és Taksalápa közötti szakasz szinte teljesen eltűnt. A kisvasút üzemeltetője néhány évvel később visszaépítette ezt a szakaszt, de miután az újjáépített pályába is beleloptak, az erdészet úgy döntött, hogy felszedik a Mahóca és Farkasgödör-Örvénykő közötti nyolc kilométeres szakaszon még megmaradt pályát. Erre 2006-ban került sor. A sínszálak csupán a Mahócától mintegy háromszáz méterre taklálható kulcsosházig maradtak meg - néhány nappal ezelőtt egyik tagtársunk már ezen a rövid szakaszon is sínhiánnyal találkozott. A mahócai vonalon jelenleg csak a nyári hónapokban, szombati napokon van forgalom, ezért félő, hogy a lopások az üzemelő szakaszon is megjelennek majd.

Szob

A tavaly felújított kisvasúton 1992-ben állt le a közlekedés. Az ezt követő években mintegy másfél kilométernyi sínt loptak el a pályából.
A kisvasút Márianosztra és Nagyirtás közötti szakaszán jelent meg először a rendszerváltás után a nagy tételben végzett sínlopás: az 1990-es évek elején a nyolc kilométeres szakasz szinte teljes egészéről eltűntek a vágányok, csak a nehezen hozzáférhető szakaszokon maradt mutatóba pár száz méternyi sínszál.

A kisvasúti sínek lopása nem csak hungarikum: komoly pronlémát okoz például Lengyelországban is, ahol az elmúlt tíz évben több száz kilométernyi kisvasúton állt le a forgalom. Sajnos itt is egyre inkább elveszetté válnak egyes üzemen kívüli vágányok.

A tolvajoknak nem csak a kisvasúti sínek és kapcsolószerek kellenek: a tavaly márciusban leállított nagyvasúti mellékvonalak is gyakran esnek áldozatul a tolvajlásnak. Hiányos már a Harkány és Vajszló, vagy a Drávafok és Középrigóc közötti pálya, fogynak a hevederek Mátraszentimre és Recsk között. Úgy tűnik, hogy a pályák megőrzésének a leghatékonyabb módja az, ha legalább két-három naponta elzötyög rajta egy vonat.