| kisvasut.hu | ||
| Vasúttörténet | ||
| ~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagybörzsöny ~ Nagycenk ~ Szilvásvárad ~ Szob ~ | ||
| Főoldal |
| Menetrendek |
| Vasúttörténet |
| Rendezvények |
| Kisvasúti napok |
| KBK |
| Szakmai oldal |
| Képtár |
| Térképtár |
| Irattár |
| Linktár |
| Cikkarchívum |
| Újdonságok |
|
Szilvásváradi Állami Erdei Vasút  Hazánk egyik legnépszerűbb kiránduló kisvasútja a Szalajka patak völgyében kanyarog Szilvásváradtól a Fátyol-vízesés felé. Már építésénél nagy figyelmet fordítottak a tervezők és építők a természetes környezet megóvására és úgy tűnik jól döntöttek: mára ez a kisvasút a turisztikai vasutak mintapéldája lett hazánkban.(...) A nyugati Bükkben évszázadok óta foglalkoznak kőfejtéssel, fakitermeléssel, faszén égetéssel. A szállítás azonban fogatokon történhetett csak, ez pedig nehézkes és lassú volt, nagyban függött az időjárás adta lehetőségektől. A századelőn megépült az Eger - Putnok vasútvonal. Megindulhatott az ipari termelés. Létrejött a Bélapátfalvi Cementgyár, nagyüzemi mészégető és téglagyár is létesült. A sokféle ipari üzem mind-mind energiát igényelt. Ezt pedig akkoriban fából nyerték. A megnövekedett faigények gyorsabb, biztosabb szállítást követeltek. Ekkor határozta el lovag Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos két kisvasút építését. (...)  1915 -ben kezdték meg a vonalak kiépítését, Felsőtárkány község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt. Fontos jövedelemnek számított a fakitermelés, az úgynevezett, közelítő pályáknak nagy szerepe volt a fa szállításának könnyítésében. Először a FELSŐTÁRKÁNY - VARRÓHÁZ - KISNÁDAS - PETRES ORR, majd a VARRÓHÁZ - TÓTNÓLÁPA vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760mm volt. (...) A Gyöngyös-farkasmályi kőbánya kisvasútja 1911-ben a GYÖNGYÖSI MÁV ÁLLOMÁS - FARKASMÁLYI KŐBÁNYA 3,8 km hosszú 760 mm nyomközű vonalon a kővel rakott kocsikat lovak vontatták. A kemény, vulkánikus eredetű kőzetek elsősorban az útépítésnél voltak keresettek.
1881-ben nyitották meg a szénszállító vonalat a VASGYÁR - SALGÓBÁNYA - I.SZ SZÉNRAKODÓ között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5,8 km hosszban épült ki, 223 méternyi szintkülönbséget leküzdve. Valamikor az 1920 -as évek derekán az erre csörgedező Megyerke-patak eredésénél szép, de nem tartós követ fejtettek. Az akkor igen olcsó, gazdaságos szállítási megoldást választva, a Megyerke-patak völgyében a KŐBÁNYA - MEGYERKE-PUSZTA - GALGAMÁCSA MÁV állomásigig vezető útvonalon, 760 mm -es vasutat építettek.(...) Hasonló fekvésű és adottságú a Kemenceihez, története is hasonló, a Wolfner-Schanczer építette.(...) Muslivasút néven is ismerték a vonalat. (...) Az Ipolypásztó - Nagybörzsöny Erdei Vasút Az egykor híres bányaváros, Nagybörzsöny, arany és más nemesfémeket adó tárói már jórészt kimerültek, de legalábbis túl mélyen helyezkedtek el a gazdaságos kitermeléshez, mikor a megújuló faállomány hasznosítására megépült a vasút. (...) A SZOB - MÁRIANOSZTRAI KŐBÁNYA vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására. Az üzemet két MÁVAG gyártású 78.01 szerkezetszámú háromcsatlós SZOB 1 és SZOB 2 pályaszámú gőzössel indították [1398,0sor]. A két mozdony mellett hatvan kéttengelyes nyitott kocsi [J200,0sor] szolgálta a szállítási feladatokat. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a DUNAPARTI-RAKODÓN uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának, hajózási érdekeltsége is lévén.(...) A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást, később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a túristaforgalmat szolgálja. (...) 1953. őszén készen állt, és szénvonatra várt a SZÉPVÍZTÉRI KÜLFEJTÉS - OROSZLÁNY MÁV ÁTRAKÓ 8 km hosszú 760 mm nyomközű pálya. A legnagyobb emelkedés 16 ezrelék volt. A kohósalak ágyazatba fektetett talpfákra 14 kg/fm tömegű, a túrkevei és a balatonfenyvesi kisvasút építkezésből megmaradt sínek kerültek. Ez a felépítmény 5,5 tonna tengelynyomást engedett meg.(...) Az oroszlányi bányafatelep kisvasútja Oroszlányban a GV mellett van egy másik kisvasút is, szintén a szénbányánál. Ennek feladata a bányafatelep belső anyagmozgatásának lebonyolítása.(...) 1910 -ben építették a 760 mm nyomközű 16,5 km hosszú vasutat, BAKONYBÁNK (MÁV) - RÉDE - LESALJAPUSZTA - CSATKA között. Elágazása volt Rédén, Sínrendszere 7 kg/fm. Feladata a Bakonyszentkirály - Rédei erdőség feltárása volt. Évente általában 500 köbméter fát, és 1000 tonna egyéb anyagot szállítottak rajta. (...) A Vonalat az Eszterházi uradalom építettete, hossza 6,3 kilóméter, lóvontatással üzemelt és feltehetően 600 mm nyomközű volt. Vinye-sándorajori fűrésztelepről indulva a porvai határt átlépve a malomig vezetett. Sínrendszere 9 kg/fm volt. (...) 1910 -ben indult meg a forgalom, FRANCIAVÁGÁS - DIÓSPUSZTA között. Az akor kiépített vonal mindössze 2 km hosszú volt, a 600 mm nyomközű pályán Dióspuszta mezőgazdasági terményeit szállították a franciavágási MÁV állomáshoz. A vontatást lovak végezték. (...) 1910.X.12-én került sor a Várpalotai Ipartelepek Rt. részéről tervezett keskeny vágányú, részben kézi, részben benzinmotor üzemű bánya iparvasút közigazgatási bejárására. E bejáráson kapott engedély alapján épült meg a banyavágány-rész, amelynek már 1911.11.16-án megtörtént a műtanrendőri bejárása. E vágányrész még nem keresztezte aluljáróban - mint ez később kiépült - a Székesfehérvár - celldömölki vasútvonalat. A jegyzőkönyvek a 415.sz. szelvényben tárgyalnak szintbeni keresztezést normál nyomközű vasúttal. (...)
A gyár kazánházából a keletkezett salakot szállították ezzel a kisvasúttal a meddőhányóra. 1925-30 években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között Ezterházi Tamás gróf birtokán. Nyomtáva: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt. (...) A pankaszi alsó és felső fatelep A régi normál nyomtávú vonalnak megálló-rakodó helye volt pankaszon egy kitérővel, egyik végén csonka vágánnyal. Tőle jobbra és balra az alsó és felső telepnek nevezett fűrészüzem terült el. Somogy Megyében az 1960-as években két erdőgazdaság létezett, a Kaposvár-Böhönye-Inke vonaltól északra az: Észak Somogyi, ettől délre a: Dél Somogyi. Mindkét területen egy-egy erdei vasút üzemelt, mesztegnyőn és kaszón. Ez utóbbi 1965-ben legfelsőbb utasításra (MSzMP) a Honvédelmi Minisztériumhoz került, (ugyanis Kádár és Czinege elvtársak kedvelt vadászterülete volt itt). Így a déli terület gazdasága vasút nélkül maradt az északival szemben. Ráadásul elvész az arcképes vasúti igazolvány is, kiesnek a menetkedvezményi egyezségből. E gondolatoktól vezérelve az akkori vezérigazgató Németh Vilmos úgy döntött, vasutat épített. Érvei: a simongáti és pollai erdők kitermelt faanyagának Simongát MÁV megálló- rakodóhelyre és az itt lévő fafeldolgozó üzemhez, valamint Rinyaszentkirály község lakosainak a MÁV vonalhoz való szállítása. (...) 1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamellék községet. A leegyszerűsödött szállítási lehetőségek arra ösztönözték a községtől északra fekvő erdőterületek birtokosát, Báró Biedermann Rezsőt, hogy a faanyag elszállítására keskenynyomközű vasutat létesítsen területei és az almamelléki MÁV-állomás között. Az elképzelés 1901-ben valósult meg, ekkor épült meg az első vonal az almamelléki MÁV-állomás és a Németlukafai Cigányvölgy között 7,2 km hosszan.(...) 1922-ben építette gróf Andrássy Mihály. Célja kezdetben mezőgazdasági termékek majd a sikotai, keselőczi, hoboli és szentegáti erdőrészek feltárása, a kitermelt famennyiség leszállítása a MÁV vonalhoz és a fűrészüzemhez. Az erdőterület rossz, mély talajviszonyai és a megközelítési terület szintén mély vizenyős talajviszonyai miatt a vasút mindvégig a leggazdaságosabb szállítóeszköz maradt. Személyszállítás sohasem volt, csak munkás és teherszállítás. (...) 1946-ban építette a Dendra Faértékesítő Vállalat. Célja a szilasi és felsőerdői területen kitermelt faanyag beszállítása. Vonóerő: gőzmozdony, 1949-től dízel. A gőzmozdony a MÁVAG 4719 gyári számú gépe volt, melyet 1918-ban gyártottak. Nyomtáv: 600 mm, sínrendszer 7 kg/fm, max. emelkedés 28 ‰, min. ívsugár: 30 m. Építési hossza: 5,3 km, üzemi hossza: 4,8 km. (...) 1924-ben építette a kisvasutat a Magyar Erdőbirtokosok Faértékesítő Rt., mint a közalapítványnál részes termelést végző Rt. Célja a besencei és bükkháti erdőrészek sorozatos véghasználati fatömegeinek elszállítása. Vonóerő: ló, 1956-tól dízel. Nyomtáv: 760 mm, 1952-től 600 mm. Sínrendszer: 7 kg/fm. Max. emelkedés 4 ezrelék. Min. ívsugár: 30 m. Építési hossza: 7,2 km üzemi hossza: 7,1 km. (...)  A vonal a nagyvasúti állomástól a Tisza-partig futott volna, így az ideérkezôknek hangulatos utazási körülményeket biztosítva. A helybéliek is használhatták volna a vonalat a helyi közlekedés részeként. A felsôbb közlekedési hatóságokat azonban - úgy tűnik - nemigen lelekesitette a vasútépítés terve. Az 5 km/h megengedett sebességgel közlekedô szerelvények számára - közlelekedésbiztonsági szabályokra hivatkozva - valamennyi útátjátjáróhoz fénysorompó telepítését szabták meg az építési engedély feltételeként. Az ezzel járó többletköltséget a tiszakécskeiek nem vállalhatták, így a vasút rövidebb útvonalon épült meg.(...) A szegvári kendergyár kisvasúrja A szegvári kendergyárnak a kender beszállítása céljából volt egy GV-iparvágánya, amit 1963-ban a teljes gyárbeli anyagmozgatást kiszolgálni képes hálózattá fejlesztettek.(...) A debreceni vidámpark kisvasútja  A Debreceni Vidámparkot 1960-ban hozták létre a Nagyerdő területén. Ennek keretében került sor a kisvasút kiépítésére is, melyet 1960. május 1-én adtak át a forgalomnak. Az alakuló, épülő Vidárnparkban az első építkezések egyike volt az 1100 m hosszú 760 mm-es keskeny nyomtávú vasúti pálya építése, mely 11 kg/fm-es sínszerkezetre, homokágyban, talpfákkal készült. A kisvasút C50-es sorozatú, GV 4505 pályaszámú diesel üzemű mozdonya a Szerencsi Gazdasági Műhelyfőnökségtől érkezett, akárcsak a 4 db nyitott, egyedi kivitelű személykocsi is. Érkezését követően a kismozdony is besegített a Vidámpark és vasút építésébe. Csilléket húzott, ezen történt az építési anyagok, föld, homok szállítása. (...) A debreceni fatelep belső kisvasútja A Zsuzsvasút végállomásánál lévő debreceni fatelepen a belső szállítást kisvasúti hálózat segítette.(...) A Kovászna-Kommandó erdei vasút története  A Kovászna-Térréti HÉV-et 1892-ben helyezték üzembe, 760 mm-es nyomközzel. A kisvasút kovásznai végén normál és keskeny vágányokkal átszőtt átrakót hoztak létre. Körbejárási lehetőséget csak az 5,8 kilométer hosszú vonal felső végén építettek. A vonalvezetést úgy alakították ki, hogy Kovászna községet (később várost) a vasút elkerülje, de Vajnafalvánál már igen hangulatosan közvetlenül a házak mellett halad, végül beér az elkeskenyedő, csodaszép Tündérvölgybe. Az itt található háromvágányos állomás szolgált a körbejárásra, valamint vonatátadásra, hiszen itt csatlakozott a HÉV - a ma már a világon egyedülálló ipari műemléken, a gravitációs siklóvasúton keresztül - a Kommandó környéki kiterjedt erdei vasúti hálózathoz. (...) |
| Kereső |
|---|
| Képtár |
|---|
 |
| Menetrend |
|---|
| Vasútkereső |
|---|
 |
Belépés - Webmail - Intranet - FAV