kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Vitézipusztai Erdei Vasút

(Marton Zsolt)



1922-ben építette gróf Andrássy Mihály. Célja kezdetben mezőgazdasági termékek, majd a sikotai, keselőczi, hoboli és szentegáti erdőrészek feltárása, a kitermelt famennyiség leszállítása a MÁV vonalhoz és a fűrészüzemhez. Az erdőterület rossz, mély talajviszonyai és a megközelítési terület szintén mély vizenyős talajviszonyai miatt a vasút mindvégig a leggazdaságosabb szállítóeszköz maradt. Személyszállítás sohasem volt, csak munkás és teherszállítás. 

600 mm-es C50-es tehervonatával

600 mm-es C50-es tehervonatával

Vonóerő: ló, 1948-tól gép erejű. Engedélyezett pályasebesség 10 km/ó. Nyomtávolsága 600mm. Felépítménye 7 kg/fm sínrendszerű, mindvégig fa keresztaljakkal. Max. emelkedés 4 ezrelék, a Gyöngyös-patak hídjánál 9,3 ezrelék. Min. ívsugár 30 m a fűrésztelepen 20 m. Az al- és felépítmény műszaki állapota közepesnek minősíttetett 1983-ban (a megszűnés évében) minisztériumi szakemberek vonalbejárása alakalmával. A vonalhálózat hossza 12,5 km, a fővonal (Vitézipuszta-fűtőház - Sikotapuszta) hossza 9,6 km, üzemi hossza 10,8 km.

Az első vonalrész Vitézipusztán a MÁV megálló és rakodóhelytől, ill. később a terményraktártól Északi irányba haladva a MÁV Barcs felé vezető vasútját, annak 851+68 szelvényében szintben keresztezte Ontimajorig 4 km hosszban és Szentmihályfától a Punai kastélyig 12 km hosszban épült.

1945 őszén Vitézipusztától Ontimajorig 4 km és a Punai kastélytól Sikotapusztáig a Magyar Állami Erdőgazdaság tulajdona lett.

1945-ben az ontimajori és a punai vadászkastélyi részt összekötötték 3,9 km hosszú vonallal.

1948-tól a vontatást egy Hofherr R22 tipusú 20 LE-s mozdonnyal folytatják, melyet Korányi Emil Bp. szállított (Villányi úr kutatásai szerint egy R-35 tip. Hofherr került ide). A mozdonyt 1966-ban selejtezték.

1952-ben Punától Sikotáig felbontottak 3,7 km vonalrészt, és megépítették Punától északkeleti irányba a szentgáli vonalrészt 1,2 km hosszban. 1953-ban átépítésre került a vitézipusztai MÁV rakodóvágánynál az erdei vasút hálózata.

1954-ben Szentegátnál összekötötték 1,4 km vonalrésszel az erdei vasutat a szigetvári GV vasútjával. E vonalrészt 1972-ben felbontották, majd 1979-ben további 0,4 km-t a Határ-árok fahídjáig.

1956-ban megépítették délkeleti a keselőci szárnyvonalat 1,3 km hosszban. E vonalrészből 1973-ban 0,7 km-t felszedtek.

1962-ben a MÁV szintbeli kereszteződését korszerűsítették. 1963.V.21-én egy C-50 tip. mozdonnyal gyarapodott a kisvasút. Ugyanez évben Vitézipusztán a MÁV rakodónál deltát készítettek. A fővonalat 1962-ben 0,4 km-rel, 1963-ban 0,2 km-rel és 1966 0,9 km-rel meghosszabbították.

1964. októberében Vitézipusztán a fűrészcsarnok mellett mozdonyszín épült téglából, szerelőaknával, ami egyben a javítóműhely is volt. A fővonal vége 1973-ban elérte a 9,5 km-t. A fővonal vége előtt balra ÉNy-i irányba 400 vfm vágányt fektettek le a termelési helyre, amit 1972-ben felszedtek. 1971-ben a Punai kastélynál a fővonaltól balra ÉNy irányba 370 vfm pályát fektettek le. Ezt 1971-72 -ben felszedték. 1972-74 -ben a szentegáti szárnyvonalat a határárok hídjánál jobbra DK-i irányba 850 vfm-rel meghosszabbították, majd 1979-ben felbontották. 1971-ben a vasút két darab fővonali és 1 db mellékvonali (szentegát) hídját felújították.

A szállítást 7 db Maszolaj típusú forgóvázas (4 tengelyes) rönk tűzifa-szállító kocsival végezték, ami 1966 februárjában bővült 2 db ugyanilyen tip. Süttőről érkező kocsival. 1957-ben érkezett egy Csepel 250 cm3-es 3 személyes, motoros hajtány, amellyel a pályabejárásokat végezték. 1988-ban selejtezték ill. ebből és az almamelléki hajtányból egy lett, ami az utóbbi vasúton ma is üzemel. 1954-ben a szigetvári GV-ről beszereztek egy kéttengelyes, kézifékes fedett munkásszállító kocsit (az almamellékivel szinte megegyezik), ezt a kocsit azonban 1984-ben selejtezték. A vitézipusztai kisvasút megszűntével a C-50-es és 5 db Maszolaj kocsi Almamellékre került, 4 db Maszolaj kocsi az erdőgazdaság körcsönyei telepére megőrzésre.

A szállítás 1983 decemberében szűnt meg, a vonalat 1984-ben Vitézipusztától a sikotai erdő széléig, 1991-ben teljes hosszban felbontották.

A vasút üzemengedélyének száma és kelte: III.987-4/1981 Bm.Tan.VB.ÉKV.oszt.

A bontási engedély száma és kelte: III.2817-2/1984:XII.14.Bm.Tan.VB.Közl.oszt.

Legutóbbi módosítás: 2007.11.17. 13:56

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV