kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút

(Moór Attila)



1957. május 22., 9 óra 17 perc. László a személyvonattal pontosan érkezett Iregszemcsére. Fűtőjével telelapátolták a 394,053-as gép széntartályát, majd üres lórékat vittek le Nagykónyiba. Az átrakón a lórékat egy szénnel rakott kocsira cserélték, ezzel indultak vissza Iregszemcsére. A 35-ös szelvénynél bővizű kút szolgált vízvételezésre. A fűtő a gép ejektorcsövét leengedte a kútba, aztán cigarettára gyújtva várták, hogy a mozdony teleszívja magát vízzel.

László óvatosan indított, a pálya rossz állapotban volt, a pályamester talpfaigénylései eredménytelenek maradtak, a gépek rendszeresen siklottak. Alsómedgyes előtt a vonal meredek szerpentinekkel kapaszkodott fel a völgyből, László egy traktort figyelt, mely merészen közeledett az útátjáró felé. A gép egy balos ívre fordult, a pályát kitakarta a kazán, a traktor is eltűnt, így hosszan sípolt. A következő pillanatban a mozdony elején koppanást hallott, majd a vagon rendellenesen nagyot zökkent. László megállította a gépet. A szénnel rakott kocsi mögött egy 13 év körüli fiú összegyűrt holtteste feküdt.


A fehér autó - oldalán kék sávval - a kátyús úton lassan billegve közeledett a Nagykónyi külterületén álló, megkopott állomásépület felé, majd keresztbe fordulva elállta a falu felé vezető utat. A két napszemüveges férfi nem szállt ki, végül én mentem a kocsihoz. Szóval maga amolyan vasútbarát… szűrték le az elmúlt percek beszélgetését. Mindkét úriember utazott egykor a vicinálison, de amikor az Iregszemcsére vezető vonal szóba került, váltig állították, hogy oda nem vezetett vasút. Pedig…

Báró Kornfeld Móric a huszadik század elején az egyik legnagyobb magyar gépgyár, a Ganz-Danubius igazgatója. Weiss Manfréd lányával kötött házassága két nagy rivális banki-ipari érdekcsoportot hoz össze. Kornfeld Móric a Magyar Nemzeti Bank és a Gyáriparosok Országos Szövetkezetének vezetőségi tagja, majd a Weiss Manfréd Művek igazgatója lesz, de ambíciói más természetűek: elsősorban a földművelés érdekli. A Tolna megyei felsőiregi kastélyához tartozó uradalmat mintagazdasággá alakítja, Nagykónyi-Felsőireg-Okrád között 27 km hosszú, 760 mm-es nyomtávolságú kisvasutat létesít.

A vasút építési engedélyét a Kereskedelemügyi Minisztérium 1922-ben állítja ki. A munkálatok gyorsan haladnak, december 18-án megtörténik a vonal műtanrendőri bejárása. A forgalom egy 1899-ben készült Borsig gőzmozdonnyal indul meg, majd 1924-ben az uradalom két új gyártású MÁVAG gőzmozdonyt vásárol.

MÁVAG gőzmozdony az okrádi hídon. (Kép készült a két világháború között.)

MÁVAG gőzmozdony az okrádi hídon. (Kép készült a két világháború között.)
Fotó: Sig. Jörg Seidel

A kisvasút a jó termést hozó években 2000 vagon (mértékegység: normál nyomközű, kéttengelyes, 10 tonna teherbírású kocsi) forgalmat bonyolít.

1934-ban a Szekszárdi Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal peage jogot nyer, hogy a Felsőireg és Tengőd között tervezett út építőanyagait az uradalom kisvasútján szállíthassa. A következő évben a medgyesi gazdaság bérlője, a Landesmann Márk és Fia Rt. köt szerződést a vonal közös használatára.

Felsőireg és Szemcséd községek 1939-ben Iregszemcse néven egyesülnek.

1944-ben Kornfeld Móricot a Gestapo letartóztatja. Vagyonának az SS-re való átruházásával ő és családja megmenekül a haláltábortól, de Magyarországra többet nem térhet vissza.

Az államosítás során a vasútra 1946. október 3-án az Iregszemcse és Környéke Földműves Szövetkezet használati jogot nyer, majd 1947. május 10-én a vonal a szövetkezet tulajdonába kerül.

Az 1948. július 13-án zajló helyszíni szemle során felvett adatok:

A szövetkezet Nagykónyitól Csehipusztáig a vonalat kijavította, de a pálya állapota csak lóvontatásra alkalmas. A vasút teljes helyreállítása és a gőzüzem bevezetése az elszigetelt vidék számára elsőrangú fontossággal bír, ehhez a talpfák 40 százalékát cserélni, az ágyazatot pótolni kell. Csehipuszta és Okrád között a felépítményt a háború során elhurcolták. A fejlesztési tervekben felmerül a vonal meghosszabbítása Nagyszokoly és Magyarkeszi településekre.

Terv Nagyszokoly és Magyarkeszi bekötésére.

Terv Nagyszokoly és Magyarkeszi bekötésére.
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár (1949.)

Az üzemképes járműállomány két MÁVAG gőzmozdonyból, egy személykocsiból, 14 vasvázas lóréból és egy csilléből áll. Javításra szorul 42 lóré és csille, valamint egy négytengelyes „autózsámoly”.

A helyszíni szemlét követően július 19-én a hatóság lóüzemre, két éves érvényességgel az üzemengedélyt megadja. A vasút felelős üzemvezetője Ravasz Ferenc.

1948. szeptember 9-én a földműves szövetkezet a 4860-as és 4861-es gyári számú mozdonyait a MÁV részére bérbe adja.

1949. március 18-án a vasútüzem a Kaposvári Gazdasági Vasút Nemzeti Vállalat kezelésébe kerül. A továbbépítési tervek nem valósulnak meg és az Iregszemcse-Csehipuszta közötti vonal is elbontásra kerül. A vasútvonalon szükséges talpfacseréket a vállalat elvégzi, ennek eredményeképpen a hatóság engedélyezi a gőzüzemet. Iregszemcsére kerül az új gyártású 394,056-os MÁVAG gőzmozdony.

1950 januárjában országos felmérés készül a gazdasági vasutak helyzetéről. Iregszemcsén ekkor egy gőzmozdony, 56 lóré és egy pályakocsi kerül leltározásra. A vasút személyzete: Csönge Lajos üzem- és mozdonyvezető, Novák Antal fűtő, Ángyán János és Varga József fékezők, valamint Turi József pályabejáró.

1954. december másodikán a vasút üzemengedélyét meghosszabbítják. A 18 km hosszúságú vonalon az engedélyezett sebesség 15 km/óra, a maximális tengelynyomás 2,7 tonna. (Az engedéllyel ellentétben a gőzmozdonyok tengelynyomása 3,4 tonna.) A vasútüzem telephelye az iregszemcsei gazdaság területén található, a téglából épült fűtőház 270 légköbméteres. A legnagyobb emelkedés Nagykónyi és a telephely között 15 ezrelékes, a magtárhoz vezető rövid vonalon 48 ezrelékes. A vonalon a legkisebb ívsugár 40 méteres. A vasút felépítménye 9,3 kg/fm-es sínekből áll, egyetlen komolyabb műtárgya a Koppány folyó feletti vastartós híd.

1955-től a vonalon megindul a személyforgalom, a MÁV hivatalos menetrendkönyvének 358a mezőjében munkanaponként két vonatpár szerepel. A 18 km-es távot a szerelvények Medgyes, Újtelep és Újireg megállóhelyeket érintve 1 óra 17 perc alatt teszik meg. A személyvonatok egy négytengelyes és egy kéttengelyes szükség személykocsival közlekednek.

1956-ban érkezik a vasútra az első C-50-es motormozdony.

Az 1957-es menetrendi évtől a rossz pályaállapot miatt az engedélyezett sebesség 13 km/órára, majd a következő évben 10 km/órára csökken, a menetidő 1 óra 49 percre nő. A következő években Nagykónyi körzetében újabb megállók létesülnek Nagykónyi Pári út, Nagykónyi-Tamási köves út és Nagykónyi halastó néven.

1959-ben a MÁV a feleslegessé vált vontatott járműparkjából nagyobb mennyiségű kocsit ad át a Gazdasági Vasutak Igazgatóságának. Iregszemcsére kerül a Ba 220-as pályaszámú Q jelű villamoskocsi, és egy kéttengelyes G sorozatú teherkocsi. A korábban közlekedett szükség személykocsikat a Mecseki Erdőgazdaság veszi át. Napjainkban mindkét kocsi Almamelléken található.

1962-ben a menetidő 1 óra 9 percre csökken, a keddi piaci napokon egy harmadik vonatpár is forgalomba áll. A következő évben tovább bővül a vonatok száma, valamint iskolai napokon Iregszemcse és Medgyes között betétjárat indul.

Menetrend.

Menetrend.
Fotó: MÁV Hivatalos Menetrendkönyve (1964.)

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciót követően a vasútról felmérés készül. A vonalon ebben az évben 61 000 fő utas- és 500 tonna áruforgalom zajlik. Az üzem járműállaga 2 db C-50-es motormozdonyból, 2 db négytengelyes Ba személykocsiból, 17 db R lóréból és 5 db Ub csilléből áll.

Megállapítást nyer, hogy a vasút komoly veszteséggel üzemel, de mivel Újireg és Nagykónyi között nincs buszközlekedésre alkalmas közút, ezért annak megépítéséig a vasútüzemet nem lehet felszámolni.

Az 5,7 millió forintos költségvetéssel épült közút a tervezetthez képest egy év csúszással, 1971-ben kerül átadásra, a kisvasúton 1971. szeptember elsején a forgalom megszűnik.

Személyvonat és gépmenet közlekedése Alsómedgyesnél.

Személyvonat és gépmenet közlekedése Alsómedgyesnél.
Fotó: www.fentrol.hu (1969.04.29.)

Késő délután volt, mikor László kiszállt a rendőrautóból. Tamásiban vért vettek tőle, majd visszavitték a baleset helyszínére. Nem lesz baja, mondták, tanúk vannak, hogy a fiút figyelmeztették: ne aludjon a síneken. László átlépte a véres talpfákat, 18 óra 30 perckor felmászott a mozdonyba és gőzt adott. A személyvonattal 20 perce kellett volna indulnia Iregszemcséről. /p>

A két napszemüveges férfi elhajtott, az út szabaddá vált a falu felé. Lassan gurultam a felbontott nagyvasút töltése mellett. A frissen kaszált nyomvonalon sorban álltak a régi jelzőberendezés sodronycsigái. Alsómedgyes bekötőútján épp csak elfért az autó, a szederbokrok a tükröket karistolták, végül két istálló között az út végleg elfogyott. Szemben egy vasoszlop trafója zúgott, alatta három kamu kamera lefordulva a csalánt nézte. A lakóépületek elhagyottan, de érintetlenül álltak, a mindennapok használati tárgyai porosodtak a polcokon. A fentrol.hu légifotója alapján betájoltam az egykori állomás helyét, de az évtizedek és az embermagasságú gaz nem sok látnivalót hagytak. Csak a majorépületekhez vezető szárnyvonal áteresze és a fővonal korhadt talpfái őrizték a múltat. A főúton Iregszemcse felé fordultam. Medgyespuszta házai közé érve kellemes meglepetés: a GV egykori kis bódéja frissen felújítva ma a buszra várókat szolgálja. Iregszemcse előtt balra lefordulva érkeztem a kisvasút volt telephelyére. A major portásfülkéje mellett borostyánnal benőve megtaláltam a mozdonyszínt. Az egyik sarkával nem boldogult a növényzet, a délutáni napfényben megsimogattam a falát.

Az iregszemcsei fűtőház.

Az iregszemcsei fűtőház.
Fotó: Moór Attila (2015.08.19.)

Forrás:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Nemzeti Levéltár
  • Országos Széchenyi Könyvtár
  • www.fentrol.hu
  • Személyes közlések

 (Moór Attila, 2015.09.13.)

Legutóbbi módosítás: 2015-03-08 10:34:58

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV