kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Nagyhegy lóvasútja

(Bede András)



Avagy egy elfeledett homokszállító vasút Szentes határában. 

Hékéd-Nagyhegy kisvasút vonala

Hékéd-Nagyhegy kisvasút vonala
(1922.04.)

A híres szentesi cégnek, a Zsoldos Részvénytársaságnak a Nagyhegy 131 tanyaszám alatt volt homokbányája az 1920-as években. A homokot a cég messze földön híres téglagyárába szállították. A bányától az ún. Nagyhegyszéli útig kb. 800 méter hosszon rossz állapotú földúton történt a szállítás. 1922-ben a vállalat vezetése elhatározta, hogy a bányától a hékédi nagyvasút (Kunszentmártoni vonal) mellett kialakítandó rakodóterületig lóvontatású kisvasutat építtet ki, hogy a homok szállítása minden időben biztosítva legyen. A rakodótól a továbbszállításra kocsi vagy nagyvasút jöhetett szóba (megjegyzés: a téglagyárnak nagyvasúti kapcsolata is volt).

A tervek áprilisra elkészültek, mely szerint a homokbányából indulva a 200 méter hosszú, 2,7 méter széles bekötőút közepén (17300 hrsz út) épülnek a vágányok. A ma is meglévő 135 számú tanya mellett, azt kis sugarú jobb ívvel megkerülve kanyarodik rá a nyomvonal az ún Nagypaté útra (17368 hrsz út). Ezen út bal oldalán halad 600 métert, majd a Nagyhegyszéli útnál kialakítandó homoklerakó helynél kitérővágányt képezve ér véget. A homokbányánál 80 méter hosszú csonkavágány volt tervezve.

1922. június 3-án tartotta a hatóság a kisvasút közigazgatási bejárását, amikor is a Zsoldos Rt. bemutatta a vasút terveit. A hivatalos személyekből álló Bizottság a helyszínen meghatározta az építés feltételeit. Ezek szerint a vágány részben vas-, részben fa talpakra erősített 7,5 kg/fm-es sínekből épül. A vas aljzat méretei: 102 cm hosszú, 12,8 cm széles. A fa aljzat 10x13 cm keresztmetszetű tölgyfa gerenda volt. Utak keresztezésénél vezetősíneket és törmelékből készült feltöltést kell alkalmazni. Mivel a homokbányai bekötőúton rövid hosszban 20 ezrelékes emelkedés-esés is előfordul, a forgalomban csak fékes kocsik közlekedhetnek. Egy ló max. 1 kocsit húzhat. (A Nagypaté úton ennél kisebb, legfeljebb 6,7 ezrelék volt az emelkedés-esés). Külön elő volt írva, hogy a vágány és a járóművek kizárólag a hazai ipar termékei lehetnek, ha külföldi anyagok beépítésére derülne fény, külön bírság fog kiszabatni (hol van már ez a gondolkodásmód?!). A bejáráson megjelentek magánérdekeltek is, akik közül Buzi Sándor helyi lakos előadta, hogy a kisvasút építése már megkezdődött, a földanyagot a töltés részére az út jobb oldaláról bányászták ki. A víz leszalad az egyik oldalra és az utat járhatatlanná teszi. Szentes Város ezért kötelezte az építtető Részvénytársaságot, hogy a Nagypaté úton a kisvasút nyomvonala mellett téglából vagy döngölt szénsalakból a talicskások és a gyalogosok számára járdát építsen.

Szentes Város képviselő testülete 1922. június 28-án tárgyalta a Zsoldos Rt. kérelmét, hogy a kisvasút végpontjánál elhelyezkedő legelőből (16754 hrsz) a város 350 négyszögöl területet engedjen át homoklerakóhely céljára. A város évi 1000 Koronáért (inflációs Korona!) a kérdéses területet átengedte.

Kun Imre helyi lakos fellebbezést adott be az Alispáni Hivatalhoz a kisvasútnak a Nagypaté út mentén való vezetése ellen 1922. július 8-án. Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága október 30-án a fellebbezést elutasította.

A Zsoldos Rt. 1923. június 22-én jelentette be az Alispánnak, hogy a kisvasút építése befejeződött. Az üzembe helyezéshez szükséges ún. műtanrendőri bejárást 1923. augusztus 10-én tartották, amelyen a hatóság megvizsgálta, hogy az engedélyezett feltételeknek megfelelően épült-e a vasút. A sínek, egyéb felépítményi anyagok és a járművek kerékpárjai Schlésinger Alajos budapesti gépgyárából valók (V. ker, Váci út 118.). A járművekhez szükséges felszerkezeteket a Zsoldos Rt. szentesi telepén saját munkaerejével készíttette el. Találtak viszont hiányosságot bőven a bejáráson résztvevők: útátjáróknál nem lettek vezetősínek beépítve, váltókészülékek nem lettek felszerelve, vágányvégeken vágányzáróbak vagy földkúp nem létesült, a kocsikra fék nincs felszerelve. A hiányok pótlásáig a vasút üzembe helyezését a hatóság megtiltotta. Amint a későbbiekben olvashatjuk, a Zsoldos Rt. a tiltás ellenére a forgalmat megindította.

1923. december 10-én az Alispáni Hivatal érdeklődött a Zsoldos Rt-nél, hogy a kérdéses hiányok pótlása megtörtént-e. A cég válasza: „… a hiányokat a tavasz folyamán, amikor a vasutat ismét üzembe hozzuk, eliminálni fogjuk, és vagyunk kiváló tisztelettel: (cégszerű aláírás)”.

1925. november 11-én az Alispáni Hivatal ismét felhívta a hiányok pótlására a cég figyelmét. A Zsoldos Rt. válasza: „Nagyhegyi kisvasutunknál észlelt hiányok annak idején pótoltattak. A kisvasút jelenleg üzemen kívül van és csakis a tavasz folyamán fogjuk ismét használni.” Sajnos későbbi dátumozású iratok a kisvasútról nem találhatók.

Források (Szentesi Levéltár):

  • Csongrád Várm. Alispánjának iratai 3201/1922
  • Csongrád Várm. Közigazgatási Bizottságának iratai 1247/1925

Utószó

A kisvasút egy helybeli polgár elmondása szerint az 1950-es években már nem volt meg. 2007 áprilisában biciklivel bejártam a nyomvonalat, végig jól követhető. A homokbánya rekultiválva van, egy hosszú völgy van a helyén, mezőgazdasági terület. A kiindulási pont, vagyis a 131 számú tanya is megvan. A homokbányai bekötőút ma is csak 2,5 m széles, zártkertek között halad. A Nagypaté út déli oldalán a vágány helyén keskeny füves sáv van. Az út az 1980-as években szilárd burkolatot kapott. A kisvasút végállomásának helye (földmű) a hékédi vasúti gyalogos átjáró mellett jól kivehető. Vágányanyagot sehol sem találtam. Néhány kiskert kerítésoszlopa kisvasúti sínből van, de azok származhatnak máshonnan is.

Kátai Ferenc közlése: Nagyhegyen született 1926-ban, ott gyerekeskedett. A Nagypaté úton ő már nem látott kisvasúti vágányt, mert az a 30-as évek második felében már nem volt meg. Helyén gyalogút volt, mindenki azon járt, mert a földút sáros volt. A homoklerakó helyen még tároltak homokot ekkor! Ebben az időben Váczi Bálint fuvaros lovaskocsival szállította a homokot a bányától a tgy-ig. Egy szállítmány 1 köbméter homok volt.

2005 nyarán maga a téglagyár is megszűnt (a fábiánsbestyéni úton a „Szentes” táblánál), kisvasútjával együtt az épületek nagy részét elbontották, csak a körkemence maradt meg a kéménnyel, mint műemlék.

Legutóbbi módosítás: 2011.08.15. 13:56

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV