Vasúttörténet - Tiszakécske, gyermekvasút

2009.04.26 (Felek Ferenc)

Az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció évében megszűnt a Sarkadi GV begyűjtő Delta-Vizesfás vonala, majd hamarosan a megmaradt Sarkad-Tarhos-Vizesfás vonal teherforgalma is elapadt a fuvaroztatók elpártolása miatt. az utolsó vonat 1970. november 3-án közlekedett az üzemfőnökség életében, a szerelvényt a a GV 5717 pályaszámú motormozdony továbbította, a vonat 24 tengelyes volt, és 13,5 kilométernyi utat tett meg.

A közlekedés megszűnte után nem volt semminemű akadálya a felszámolásnak, így 1970. december 6-án 114803/1970.6. ügyiratszámon kiadták a GV állomás bontási engedélyét. A bontást a Tiszakécskei Községi Tanács végezte a vissznyereményért cserébe. A település vezetőiben ugyanis megszületett egy olyan elhatározás, hogy a MÁV állomást a Tisza partjával úttörővasúttal kötik össze. A tiszakécskei bontócsapat a GV állomás 2. számú váltójától a nyílt vonal 37+52 szelvénypontjáig kapott bontási engedélyt. Már csak a tavaszra vártak...

Miután a pályaanyag biztosítva lett, a tanács járművek után nézett. A Selypi GV 1970. június 30-án vérzett el; innen sikerült megvásárolni a GV 3772-3773 pályaszámú motormozdonyokat és valószínűleg innen származik két GV Bak 54100 sorozatú személykocsi is. A mozdonyok december 12-én érkeztek meg a Tisza-parti településre. Egyenlőre ismeretlen helyről sikerült szert tenni a MÁV Ck 544 pályaszámú személykocsira, mely az AEGV nyári kocsija volt eredetileg.

A Sarkadi GV 1971. február 1-én kitöröltetett a díjszabásból, tehát papíron is megszűnt. Ezután 1971. március 30-án a tiszakécskei munkáskezek hozzáláttak, hogy mentsék, ami Sarkadról menthető. Bontómunkájuk befejeztével az úttörővasút építéséhez az alábbi felépítményi anyagokat vitték magukkal:

• 23.6 kg/fm sínrendszer: 57 méter pálya, 6 váltó,
• 10.9 kg/fm sínrendszer: 2068 méter pálya, 1 váltó,
• 10.3 kg/fm sínrendszer: 656 méter pálya, 4 váltó,
• 9.3 kg/fm sínrendszer: 1219 méter pálya, 1 váltó.

A tiszakécskei úttörővasút vonala több nagyforgalmú közutat keresztezett volna, ahová a hatóságok fénysorompókat írtak elő. A tanács ezek költségét nem tudta felvállalni, így ha nem is az eredeti elképzeléseknek megfelelő hosszban, de az új kisvasút egy szakasza megépült, és 1971. augusztus 31-én átadták a forgalomnak. A kezdőponton kétvágányos állomás épült tárolócsonkával, a végponton forgalmi kitérő létesült.

A jelenlegi állapot az 1971-esnek már csak halvány mása. Az eredeti járműállományból a GV 3772 motort elbontották még az 1970-es évek elején, egy Bak kocsi nemrégiben jutott ugyanerre a sorsra, ennek forgóvázait Szobra szállították. Felbontották a tárolócsonkát és a kiszögelt váltók miatt az egy kocsis vonat tolva-húzva közlekedik, körüljárás nincs.