kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Észak-Magyarország

Pereces Újaknai, földalatti villamosított bányavasút

2013.09.14 (Rónaföldi Zoltán)



Az első hazai villamosított bányavasút, amelyet föld alatt alkalmaztak Pereces Új-aknán, 1901. december 10-től üzemelt. A vasút és a mozdonyok Kandó Kálmán tervei alapján készültek és háromfázisú, indukciós motorral valósították meg a vontatást.

Ganz - Kandó háromfázisú villamos bányamozdony. Pereces, 1901. A kép Fojtán István: Kandó mozdonyok című könyvéből származik.

Ganz - Kandó háromfázisú villamos bányamozdony. Pereces, 1901. A kép Fojtán István: Kandó mozdonyok című könyvéből származik.
Fotó: archív (1901.01.01.)

A Ganz mozdonygyártás kezdete az 1890-es évek elejére tehető, ekkor jelenik meg a vasúti technikában a villamos vontatás, ekkor még jellemzően a bányavasutaknál. A Ganz gyár első villamos vasútja is bányavasút volt: a Bleiberger Bergwerks Union (Ausztria) rudolf - aknai altárójában villamosítják a 430 mm-es nyomtávú bányavasutat, 220 voltos tápfeszültséggel. A mindössze 900 méter hosszú pályával rendelkező bányavasút említése azért fontos, mert itt létesült a Ganz első villamos vontatással üzemelő vasútja. Egy 6 LE teljesítményű, egyenáramú bányamozdony volt a Ganz gyár első villamos járműve, melyet 1892-ben gyártottak.

1894-ben Mechwart András a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vezérigazgatójának meghívására Kandó Kálmán hazatért. Külföldi munkaévei alatt behatóan foglalkozott a váltakozó áramú, indukciós motorok elméletével és gyakorlatával is. Az elektrotechnika e legegyszerűbb szerkezetű és ennek megfelelően kitűnően üzembiztos gépében rejlő hatalmas lehetőségeket felismerte, a benne lévő őstehetség első megnyilvánulása volt e motorok méretezésére egy új számítási módszer kidolgozása. Ez az új szerkesztő - számító eljárás a gazdaságos villamosmotorok gyártását tette lehetővé.

A Ganz Elektrotechnikai Osztályának szolgálatába állt. Az osztályt ekkor Zipernowsky Károly vezette.1894 decemberében számításai és tervei szerint megkezdődtek a gyár első háromfázisú motorsorozatára vonatkozó kísérletek. Ennek eredményeként már 1895 májusában elkészült az „F” típusjellel ellátott motorsorozat első példánya.

Kandó Kálmán, a Ganz első egyenáramú bányavasútjának és mozdonyának megépítése és annak üzemi tapasztalatai után, kezdeményezte a háromfázisú aszinkronmotorok alkalmazását vasúti vontatási célokra.

1896-ban kezdődtek meg a Kőbányai úti Ganz Kocsigyár melletti telken épített 1000 mm nyomtávolságú próbapályán a nagyvasúti villamos vontatási kísérletek, az itt szerzett kedvező tapasztalatok alapján kerülhetett sor a Genfi-tó partján fekvő Evians-les-Bains fürdőhelyen egy közforgalmú, Magyarországon két, és Franciaországban egy bányavasút háromfázisú rendszerben történő villamosítására.

A Ganz indukciós motoros vasúti kísérleteire természetesen felfigyeltek a bányászatban is. A villamos vontatás jó hatásfokkal, nagyon eredményesen volt alkalmazható a bányászatban a szállítási feladatok megoldására. Mind a külszínen, mind a mélyben építették e vasutakat. Kandóék a bányászati körülményekre alkalmas villamos mozdonyokat terveztek. Főleg a mély-szinti bányaterekben, alagutakban volt ennek nagy jelentősége, mert ez a vontatási mód nem szennyezte a bányalevegőt.

Hazánkban a Magyar Királyi Állami Vasgyárak volt az első, akik a villamos mozdonyokkal végezhető bányászati vontatás előnyeire való tekintettel, ezt meg is valósította. Egyszerre adták a megbízást a Ganznak a vajdahunyadi – gyalári és a perecesi újaknai bányavasutak villamosítására.

A Magyar Királyi Állami Vasgyárak diósgyőri vasgyára jelentős szénbányászattal bírt, melyek nagyrészt Diósgyőr környékén voltak. A Diósgyőr - Pereces központú bányák termelése a XIX. század végén már 100 000 tonna/év, 1910-ben már 300 000 t/év, 1914-ben pedig már 400 000 t/év volt. Főleg a Martin acélgyártási eljárás bevezetése után nőtt meg a szénigény jelentősen. A területen egyre több bányát nyitottak, ahogy azt a gazdaságos bányaművelés követelte.

A gyár egyre nagyobb szénigényének kielégítésére 1898-tól Perecesen jelentős bányászati feltárások és fejlesztések indultak meg. Ennek lett eredménye a Pereces Új ikerakna.

A perecesi bányászat megteremtője és fejlesztője Joós István bányamérnök volt. Későbbi kiemelkedő utódja Hibbey Hosztják Albert bányamérnök lett, aki kormányfőtanácsosként fejezte be pályafutását. Az ő nevéhez fűződik a későbbi bányanyitások során az első keszonos aknamélyítés, a tübbinges biztosítás, valamint az 1901-ben - az országban először - bevezetett földalatti villamos mozdonyos szállítás is.

A Magyar Királyi Állami Vasgyárak ezt a perecesi bányát korszerű gépekkel, berendezésekkel szerelte fel. A vízemelést már gőzmeghajtású szivattyúkkal végezték. Egyes bányatereket villamos világítással láttak el. A Magyar Királyi Állami Vasgyárak Diósgyőri Vasgyárának perecesi bányájában, a legfelső fejtési szinten épült meg a villamos bányavasút. Ez volt az első hazai bányavasút, amelyben, földalatti bányatérben, villamos vontatást alkalmaztak. 1901. december 10-én indult meg itt a villamos bányavasúti szolgálat. A teljes vágányhossz 3 km volt. Egy 500 V-os, 7,4 kW teljesítményű mozdonyt alkalmaztak először. Ez TF 8 Ganz motorral volt felszerelve és függőleges tengelyelrendezéssel építették be. Az „F” motortípus előtti „T” jelölés a trakciós célú motorváltozatot jelenti. A mozdony 20 darab, 800 kg rakott tömegű vonatot tudott vontatni, 7,2 km/h sebességgel, 3 ‰ –es pályán. A vasút 540 mm nyomtávú volt.

1903-ban újabb két ilyen mozdony állt szolgálatba. 1909-re a mozdonyok száma már hét, tehát a vasút beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A bánya már 1905-ben 100 000 t/év, majd 1910-ben már 162 000 t/év mennyiséget termelt, aztán már stabilan évi 150 000 t szenet adott az 1924-es bezárásáig.

Irodalom:

  • Rónaföldi Zoltán: Kronológia. A borsodi és az ózdvidéki szénbányászat fontosabb évszámai és eseményei
  • http://users.atw.hu/rzterv/konyvek/Kronologia Borsodi es Ozdvideki banyaszat.pdf
  • Abelovszky Tamás: A Ganz-gyár nagyvasúti vontatójármű-gyártásának története. A gyár exportszállításai a (kül)politikai rezsimváltások tükrében
  • Fojtán István: Kandó mozdonyok. Kandó Kálmán élete és munkássága. Vasúthistória Könyvek.
  • Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi és az ózdvidéki ipar- és bányavasutak rövid története

 

Legutóbbi módosítás: 2013-09-14 07:54:19

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV