kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Észak-Magyarország

Gyöngyössolymos környéki Erdei Vasutak

2012.10.07 (Szűcs Zoltán József)



Gyöngyös ugyan a honfoglalással egyidős település, ám jelentős fejlődése 18-19. századra esik. 1847-ben a városi tanács részben Gyöngyösön vasúti fővonal átvezetését, részben pedig a Mátrába fiókvonal, vagyis mellékvonal építését javasolta. 1848. február 10-én a pozsonyi országgyűlésen elfogadott, a megvalósítandó hazai vasútvonalakról szóló XXX. tc. térképmellékletében – a Pest-Hatvan-Eger-Miskolc-Kassa-Galicia – fővonalon még ott szerepelt Gyöngyös is. Végül azonban a fővonal gyöngyösi átvezetése elmaradt, a város 1870-ben a Vámosgyörk állomásról kiágazó, Gyöngyösig vezető szárnyvonallal kapott összeköttetést a fővasúttal. A Mátra völgyeinek feltárása a kisvasutak feladata lett. Már 1895-ben terv és minisztériumi engedély született e Mátrafüredről induló vonalra, de ez nem valósult meg.

Lajosháza

Lajosháza
Fotó: archív (1976.)

1906-ban fektették le az első vonalat, ez is Gyöngyös körzetében volt, de ez sem a városból indult, hanem a GYÖNGYÖSSOLYMOS - LAJOSHÁZA - NYÍRJES vonalon épült meg. A nyomköz itt 600mm, a vonóerő ló volt. Az építtető a terület gazdája, az Egri Érseki Uradalom volt.

1907-ben az építkezés a LAJOSHÁZA - SZALAJKAHÁZ - BLOKKHÁZ vonallal folytatódott.

1914-ben a Barna Gábor és fiai Rt. építésében elkészült a NAGY VÖLGY - MONOSTOR-VÖLGY - BAGOLYIRTÁS vonal. Az Rt. és az Érsekség között szerződés jött létre, így a korábban épített vonalak bővítését is a Barna Gábor és fiai Rt. folytatta. Az eddig különálló pályákat összekötötték, és megépült a SZALAJKAHÁZ - CSETERNÁSi vonal. Ezeken a vonalakon döntően a kitermelt fát szállították, de ahol kedvező feltételek voltak, kőbányákat is nyitottak.

1916-ra valamennyi vonalat bevezették Gyöngyössolymosra, központi végállomással. Ide Gyöngyössolymos-Fűtőházhoz érkezett 1916-ban a vasút első gőzmozdonya, a LIZA. Mivel a pálya még nem épült meg, a gyöngyösi MÁV állomástól Gyöngyössolymos Fűtőházig repülő vágányon jutott el a masina. Ez úgy történt, hogy üzembe helyezték, majd leraktak egy szakasz sínt. A mozdony erre rágördült, a felszabadult vágányokat felszedték, majd a gép elé téve ismét lerakták.

1917-ben megépült az összeköttetés GYÖNGYÖS - GYÖNGYÖSSOLYMOS között.

1918-ban megindult a szállítás ezen a vonalon. Idővel a mozdonyok száma hatra növekedett, Krauss és Orenstein & Koppel gépek dolgoztak itt [1357,0sor]. Ugyanebben az évben Gyöngyös város megterveztette saját kisvasútját, amely Gyöngyöstől a már meglévő Barna-féle kőszállító iparvasút vonalán futott volna, majd ettől a Farkasmálynál elágazva Mátrafüreden át a Csatorna-Völgybe vezetett. A tervezet azonban csak néhány év múlva vált valóra.

1925-ben a Gyöngyössolymos környéki vonalakat felújították, az eredetileg 600 mm nyomközre épített nyírjesi és Monostor-völgyi vonalakat 760 mm nyomközre építették át. Egyesítették a Gyöngyösből a Mátrába futó kisvasúti vonalakat. Azonban továbbra is külön-külön üzemeltek, hiszen a tulajdonviszonyok változatlanul maradtak.

1947-ben a Gyöngyössolymosról induló vonalakat államosították, az ekkor itt lévő három gőzmozdony és 37 teherkocsi a MÁLLERD tulajdonába került. Szintén 1947-ben Gyöngyös városa javasolta a mátrai kisvasutak egyesítését és városi kezelésbe vételét, ám ez nem valósult meg.

1949-ben az állami erdészet kezelésébe került az eddig városi kisvasút is. A következő években számos átszervezés után MÁLLERD Gyöngyösi Vasútüzem néven szerepeltek az immár egyesített vonalak, a hálózat hossza 38,03 km volt, a Mátravasút nevet azonban megtartották.

Legutóbbi módosítás: 2012.10.07. 20:08

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV