kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Dél-Alföld

Nagyhegy lóvasútja

(Bede András)



Avagy egy elfeledett homokszállító vasút Szentes határában. 

Hékéd-Nagyhegy kisvasút vonala

Hékéd-Nagyhegy kisvasút vonala
(1922.04.)

A híres szentesi cégnek, a Zsoldos Részvénytársaságnak a Nagyhegy 131 tanyaszám alatt volt homokbányája az 1920-as években. A homokot a cég messze földön híres téglagyárába szállították. A bányától az ún. Nagyhegyszéli útig kb. 800 méter hosszon rossz állapotú földúton történt a szállítás. 1922-ben a vállalat vezetése elhatározta, hogy a bányától a hékédi nagyvasút (Kunszentmártoni vonal) mellett kialakítandó rakodóterületig lóvontatású kisvasutat építtet ki, hogy a homok szállítása minden időben biztosítva legyen. A rakodótól a továbbszállításra kocsi vagy nagyvasút jöhetett szóba (megjegyzés: a téglagyárnak nagyvasúti kapcsolata is volt).

A tervek áprilisra elkészültek, mely szerint a homokbányából indulva a 200 méter hosszú, 2,7 méter széles bekötőút közepén (17300 hrsz út) épülnek a vágányok. A ma is meglévő 135 számú tanya mellett, azt kis sugarú jobb ívvel megkerülve kanyarodik rá a nyomvonal az ún Nagypaté útra (17368 hrsz út). Ezen út bal oldalán halad 600 métert, majd a Nagyhegyszéli útnál kialakítandó homoklerakó helynél kitérővágányt képezve ér véget. A homokbányánál 80 méter hosszú csonkavágány volt tervezve.

1922. június 3-án tartotta a hatóság a kisvasút közigazgatási bejárását, amikor is a Zsoldos Rt. bemutatta a vasút terveit. A hivatalos személyekből álló Bizottság a helyszínen meghatározta az építés feltételeit. Ezek szerint a vágány részben vas-, részben fa talpakra erősített 7,5 kg/fm-es sínekből épül. A vas aljzat méretei: 102 cm hosszú, 12,8 cm széles. A fa aljzat 10x13 cm keresztmetszetű tölgyfa gerenda volt. Utak keresztezésénél vezetősíneket és törmelékből készült feltöltést kell alkalmazni. Mivel a homokbányai bekötőúton rövid hosszban 20 ezrelékes emelkedés-esés is előfordul, a forgalomban csak fékes kocsik közlekedhetnek. Egy ló max. 1 kocsit húzhat. (A Nagypaté úton ennél kisebb, legfeljebb 6,7 ezrelék volt az emelkedés-esés). Külön elő volt írva, hogy a vágány és a járóművek kizárólag a hazai ipar termékei lehetnek, ha külföldi anyagok beépítésére derülne fény, külön bírság fog kiszabatni (hol van már ez a gondolkodásmód?!). A bejáráson megjelentek magánérdekeltek is, akik közül Buzi Sándor helyi lakos előadta, hogy a kisvasút építése már megkezdődött, a földanyagot a töltés részére az út jobb oldaláról bányászták ki. A víz leszalad az egyik oldalra és az utat járhatatlanná teszi. Szentes Város ezért kötelezte az építtető Részvénytársaságot, hogy a Nagypaté úton a kisvasút nyomvonala mellett téglából vagy döngölt szénsalakból a talicskások és a gyalogosok számára járdát építsen.

Szentes Város képviselő testülete 1922. június 28-án tárgyalta a Zsoldos Rt. kérelmét, hogy a kisvasút végpontjánál elhelyezkedő legelőből (16754 hrsz) a város 350 négyszögöl területet engedjen át homoklerakóhely céljára. A város évi 1000 Koronáért (inflációs Korona!) a kérdéses területet átengedte.

Kun Imre helyi lakos fellebbezést adott be az Alispáni Hivatalhoz a kisvasútnak a Nagypaté út mentén való vezetése ellen 1922. július 8-án. Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága október 30-án a fellebbezést elutasította.

A Zsoldos Rt. 1923. június 22-én jelentette be az Alispánnak, hogy a kisvasút építése befejeződött. Az üzembe helyezéshez szükséges ún. műtanrendőri bejárást 1923. augusztus 10-én tartották, amelyen a hatóság megvizsgálta, hogy az engedélyezett feltételeknek megfelelően épült-e a vasút. A sínek, egyéb felépítményi anyagok és a járművek kerékpárjai Schlésinger Alajos budapesti gépgyárából valók (V. ker, Váci út 118.). A járművekhez szükséges felszerkezeteket a Zsoldos Rt. szentesi telepén saját munkaerejével készíttette el. Találtak viszont hiányosságot bőven a bejáráson résztvevők: útátjáróknál nem lettek vezetősínek beépítve, váltókészülékek nem lettek felszerelve, vágányvégeken vágányzáróbak vagy földkúp nem létesült, a kocsikra fék nincs felszerelve. A hiányok pótlásáig a vasút üzembe helyezését a hatóság megtiltotta. Amint a későbbiekben olvashatjuk, a Zsoldos Rt. a tiltás ellenére a forgalmat megindította.

1923. december 10-én az Alispáni Hivatal érdeklődött a Zsoldos Rt-nél, hogy a kérdéses hiányok pótlása megtörtént-e. A cég válasza: „… a hiányokat a tavasz folyamán, amikor a vasutat ismét üzembe hozzuk, eliminálni fogjuk, és vagyunk kiváló tisztelettel: (cégszerű aláírás)”.

1925. november 11-én az Alispáni Hivatal ismét felhívta a hiányok pótlására a cég figyelmét. A Zsoldos Rt. válasza: „Nagyhegyi kisvasutunknál észlelt hiányok annak idején pótoltattak. A kisvasút jelenleg üzemen kívül van és csakis a tavasz folyamán fogjuk ismét használni.” Sajnos későbbi dátumozású iratok a kisvasútról nem találhatók.

Források (Szentesi Levéltár):

  • Csongrád Várm. Alispánjának iratai 3201/1922
  • Csongrád Várm. Közigazgatási Bizottságának iratai 1247/1925

Utószó

A kisvasút egy helybeli polgár elmondása szerint az 1950-es években már nem volt meg. 2007 áprilisában biciklivel bejártam a nyomvonalat, végig jól követhető. A homokbánya rekultiválva van, egy hosszú völgy van a helyén, mezőgazdasági terület. A kiindulási pont, vagyis a 131 számú tanya is megvan. A homokbányai bekötőút ma is csak 2,5 m széles, zártkertek között halad. A Nagypaté út déli oldalán a vágány helyén keskeny füves sáv van. Az út az 1980-as években szilárd burkolatot kapott. A kisvasút végállomásának helye (földmű) a hékédi vasúti gyalogos átjáró mellett jól kivehető. Vágányanyagot sehol sem találtam. Néhány kiskert kerítésoszlopa kisvasúti sínből van, de azok származhatnak máshonnan is.

Kátai Ferenc közlése: Nagyhegyen született 1926-ban, ott gyerekeskedett. A Nagypaté úton ő már nem látott kisvasúti vágányt, mert az a 30-as évek második felében már nem volt meg. Helyén gyalogút volt, mindenki azon járt, mert a földút sáros volt. A homoklerakó helyen még tároltak homokot ekkor! Ebben az időben Váczi Bálint fuvaros lovaskocsival szállította a homokot a bányától a tgy-ig. Egy szállítmány 1 köbméter homok volt.

2005 nyarán maga a téglagyár is megszűnt (a fábiánsbestyéni úton a „Szentes” táblánál), kisvasútjával együtt az épületek nagy részét elbontották, csak a körkemence maradt meg a kéménnyel, mint műemlék.

Legutóbbi módosítás: 2011.08.15. 13:56

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV