Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítás

az erdei vasutak számára

III. rész Gépészeti utasítás


1. Mozdonyszolgálat

1.1 Beosztás mozdonyvezetői szolgálatra

Mozdonyvezetőnek csak az osztható be, aki rendelkezik - az utasításban meghatározott egyéb feltételeken felül - az alábbi feltételekkel is:

Gőzmozdonykazánok önálló begyújtásához és kezeléséhez gőzmozdonyvezetői képesítés szükséges. Hideg mozdonyokat kivéve dízelmozdonyok műszaki kiszolgálását egy, gőzmozdonyokon két mozdonyvezetőnek kell ellátnia.

1.1.1 Tartózkodás mozdonyon

A mozdonyon a mozdonyszemélyzeten kívül tartózkodhatnak:

A mozdonyon tartózkodó személyeket indulás előtt ki kell oktatni a mozdony vészhelyzetben történő megállítására.

1.2 Teendők a szolgálat megkezdésekor

A mozdonyokat a szolgálat átvételekor és vonat indulása előtt a mozdonyvezető köteles megvizsgálni üzembiztonsági és forgalombiztonsági szempontból a jármű kezelési szabályzata szerint. Kiemelt figyelemmel kell megvizsgálni:

1.3 Teendők szolgálat közben

A mozdonyvezető felelős a mozdony üzem közbeni ellenőrzéséért, a menetokmányok vezetéséért. A mozdonyszemélyzetnek gondoskodnia kell arról, hogy járművét szolgálata alatt illetéktelen ne indíthassa el.

A kezdődő kerékperdülést a vonóerő csökkentésével kell megszüntetni, homokolni csak akkor szabad, miután a kerékperdülés már megszűnt, megperdült kerék alá homokolni tilos! Nem szabad váltón homokolni.

Ha a pályát víz vagy hó borítja, a mozdony legfeljebb 75 mm víz, vagy 150 mm hóvastagságig az üzemfőnökség külön engedélye nélkül továbbhaladhat.

A mozdonyszemélyzetnek a várakozási időket a mozdony ápolására kell fordítania. Rövidebb tartózkodásnál elsősorban a mozdony műszaki állapotát kell ellenőrizni a jármű kezelési szabályzatában leírtak szerint, a menet közben előforduló hibákat lehetőség szerint ki kell javítani.

2. Dízelmozdonyok

2.1 A mozdony elhagyása

Mielőtt a mozdonyvezető a mozdonyt véglegesen elhagyja, az üzemanyagtartály csővezetékének csapját el kell zárni és az akkumulátor-főkapcsolót ki kell kapcsolni, a rögzítőféket be kell húzni. Mechanikus hajtásrendszerű járműnél célszerű még valamelyik sebességfokozatot bekapcsolni, ami akadályozza a jármű elmozdulását.

A mozdonyt a szükséges üzemanyagokkal fel kell tölteni, gondoskodni kell a szükséges javítások elvégzéséről.

2.2 Biztonsági intézkedések

A járműveket vizsgálat, javítás előtt rögzítőfékkel be kell fékezni, megfutamodás ellen biztosítani. Mozdonyon csak álló motor és kikapcsolt akkumulátor-főkapcsoló mellett szabad javítást végezni, ha ezt a javítás jelege lehetővé teszi.

2.2.1 Fagyveszély

Ha hideg időben a hűtővíz befagyásától kell tartani és nincs lehetőség a járművet fűtött mozdonyszínben tárolni, akkor a motor járatásával, hőntartó berendezés üzemeltetésével, vagy a hűtővíz leeresztésével kell a fagyveszély ellen a motort megvédeni. A hűtővizet egy tiszta edénybe kell leereszteni, hogy az később újra felhasználható legyen. A hűtőrendszer víztelenítésekor ügyelni kell arra, hogy a víz a teljes rendszerből kifolyjon. A hűtővizet csak akkor szabad leereszteni, ha az már langyos, vagyis még a motorban kellő mértékben lehűlt.

Ugyancsak vigyázni kell arra, hogy a meleg motorblokkba hideg vizet ne töltsünk. Zord időjárás esetén sem szabad a motort nyílt lánggal felmelegíteni, hanem meleg vízzel kell feltölteni.

2.2.2 Tűzvédelem

Minden motoros járművön az előírt számú és méretű feltöltött és üzemképes, érvényesített tűzoltó-készüléknek kell lennie, melyeket könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

Nem szabad megtűrni tömítetlen tüzelőanyag-csöveket, elosztókat, szelepeket. A tüzelőanyag rendszer csavarjainak jól meghúzott állapotban, csepegésmentesnek kell lenniük. A gázolaj tápvezeték elzáró váltóinak beépítési helyeit még kedvezőtlen látási viszonyok mellett is határozottan fel kell tudni ismerni. Tűz esetén az üzemanyagtartály csapját azonnal el kell zárni. A mozdonyokon és azok közelében nem szabad olyan munkát végezni, ami nyílt lánggal, vagy erős szikraképződéssel jár.

A mozdonyon benzint vagy más gyúlékony, robbanó anyagot tartani, a motort benzinnel tisztítani, dohányozni nem szabad. Olajos rongyot a mozdonyon csak zárt fémedényben szabad tartani, gondoskodni kell az edény rendszeres kiürítéséről.

A villamos berendezéseknél túlméretezett vagy átkötött biztosítékot alkalmazni, a villamos berendezéseket túlterhelni, sérült szigetelésű, vagy laza vezetéket megtűrni nem szabad. Vezetéket cserélni csak azonos keresztmetszetű vezetékre szabad.

Az üzemanyagtartályt a mozdonyszínen kívül kell feltölteni, a mozdonyt befékezve, álló motor mellett. Üzemanyagvételezés közben dohányozni, nyílt lángot használni tilos.

A befagyott üzemanyagcsöveket nem szabad nyílt lánggal vagy parázzsal kiolvasztani.

Tűz esetén a vonatot meg kell állítani, befékezni (de alagútban, hídon, járművek mellett nem szabad), és az oltást haladéktalanul meg kell kezdeni. Meg kell kísérelni a mozdonyt leakasztani és eltávolítani a többi járműtől.

A mozdonyszínben - közel a bejárathoz - száraz homokot és lapátot állandóan készenlétben kell tartani, továbbá előírt számú olajtüzet is oltó tűzoltó-készüléket kell elhelyezni.

A mozdonyszínben könnyen gyulladó anyagot tárolni nem szabad. A kifolyt tüzelőanyag tócsáit fel kell tisztítani, erre alkalmas anyaggal felitatni.

3. Gőzmozdonyok

3.1 Mozdonykazán begyújtása

3.1.1 A begyújtás feltételei

A kazánnak érvényes használati engedéllyel kell rendelkeznie. A kazánfeszmérőn sértetlen ólomzárnak kell lennie, mutatója nyomásmentes állapotban 0 állásban álljon. Hibás kazánfeszmérővel a szolgálatot megkezdeni nem szabad.

A víztartályban a teljes vízkészlet legalább harmadrészének megfelelő vízkészletnek kell lennie, a kazánt legalább a vízállásmutató üveg fél magasságáig vízzel fel kell tölteni. A vízállásmutatót többször le kell csapolni.

A kazán tömör, a rostély és lángbolt hiánytalan, a füstszekrény és szikrafogó tiszta legyen. A kimosó-nyílások fedelei és a lefúvató váltók tömören zárjanak, azok zárt állásáról nyitással és elzárással meg kell győződni. A hamuládában salak, a füstszekrényben pernye ne legyen.

A mozdonyt megindulás ellen biztosítani kell:

3.1.2 Tűzvédelem

A kazánt mindenkor a tűzrendészeti előírásokban foglaltak szerint szabad begyújtani.

A mozdony kéménye a mozdonyszínben kürtő alatt álljon.

Raktár vagy tűzveszélyes anyagok, berendezések a gőzmozdony közelében ne legyenek. Dieselmozdonyok és motorkocsik közelében begyújtani csak akkor szabad, ha a motoros jármű és a gőzmozdony között legalább 15 m távolság van.

3.1.3 Begyújtás

Fával való begyújtás esetén a tűzszekrény-csőfal közelében gúla-alakban aprított fát kell elhelyezni és azt olajos gyapottal meggyújtani. Ezután darabos szenet kell szórni a már égő fára. A szenet meggyulladás után a rostélyos egyenletesen szét kell teríteni. Fatüzelés esetén a begyújtó aprított fát száraz, kazán méretére szabott fával kell tovább táplálni.

A tüzelést úgy kell szabályozni, hogy a gőzfejlesztés fokozatosan történjen és a kazán felmelegedése egyenletes legyen. A begyújtás után hideg vízzel töltött kazánnál 4-5, meleg vízzel töltött kazánnál 3-4 óra alatt érje el az engedélyezett üzemi nyomás 50 %-át.

Mesterséges léghuzat keltése céljából a mozdonyt más mozdonnyal mozgatni tilos.

3.1.4 Mozgás begyújtott mozdonnyal

A begyújtott (gőzben álló) mozdonnyal csak akkor szabad mozogni, ha a rostély egész felületét eleven tűzréteg borítja, nehogy a tűz induláskor felszakadjon.

3.2 Gőzmozdony és szerkocsi kezelése menetszolgálat előtt

A gőzmozdony személyzetének meg kell vizsgálnia:

Ha a mozdony és szerkocsi vizsgálatánál olyan hiba mutatkozik, melyet a mozdonyszemélyzet segítségével meg tud javítani, köteles azt elvégezni. Ha a hibát a meghatározott kijárási időre elhárítani nem tudja, azt jelentenie kell.

A tüzelőanyagot és vízkészletet mennyiség, minőség és előkészítés szempontjából ellenőrizni kell. A szenet szükség és időjárási viszonyok szerint elő kell készíteni.

3.2.1 A mozdony kenése

A kenés megkezdése előtt a csapágycsészékből, ellenágyakból a vizet és szennyeződést el kell távolítani. Ellenőrizni kell, hogy a kenőolaj-szivattyúk tömörek-e, feltöltöttségük megfelelő, és a szűrők ép-és tiszta állapotúak.

Állomási tartózkodások alkalmából a mozgó alkatrészek olajtartóinak olajkészletét szükség szerint ki kell egészíteni. A tengelyágy vezetékeket, hordrugó feszítőcsavarokat és himbacsapszegeket, a kenőolaj szivattyúk hajtóművét, a csúszó és súrlódó alkatrészeket tisztán tartani és gondosan kell kenni.

3.3 Menetszolgálat

A gőzmozdonyt a vontatási telepről való kijárás előtt üzemképesség szempontjából a mozdony személyzetének meg kell vizsgálnia, a vontatási telepről csak üzemképes mozdonnyal szabad kijárni.

Az első indulás előtt és hosszabb tartózkodás után a gőzhengereket gőzszabályozó kismértékű nyitásával elő kell melegíteni (különösen hideg időjárás esetén), ehhez a mozdonyt be kell fékezni, a hengercsapokat és a nyomáskiegyenlítő váltókat ki kell nyitni. A hengerek előmelegítése során a mozdony közelében tartózkodni tilos.

Gőzmozdonyt felügyelet nélkül hagyni nem szabad, amíg a kazánban nyomás, a tűzszekrényben tűz van.

3.3.1 Vonatra járás

Vonatra járás közben kis szabályzó nyitást és nagy töltést kell alkalmazni, a hengercsapokat pedig nyitva kell hagyni. A vonatra való rájárást óvatosan és erős ütközés nélkül kell végrehajtani, a mozdonnyal a szerelvény előtt egy méter távolságra meg kell állni és csak újra indulás után szabad a vonatra járni.

3.3.2 Vonattovábbítás

Induláskor a vezérművel a lehető legnagyobb töltésre kell beállítani. A kerékperdülés megelőzése érdekében a vonat megindítására gőzszabályzó kismértékű nyitását kell alkalmazni. Vigyázni kell arra is, hogy a vonatban indításkor rángatás vagy szakadás ne keletkezzen. Néhány kerékfordulat után a vezérművet kb. 60 % töltésre kell visszaállítani. A vonóerőt a kormányműve és a gőzszabályzóval - a tapadásnak és a pályaviszonyoknak megfelelően - kell szabályozni.

Állomásokon és megállóhelyeken a gőzszabályzót olyan óvatosan kell nyitni, hogy a peronon tartózkodó utasok a lecsapódó víztől, pernyétől ne szennyeződjenek. Nagyforgalmú utak, átjárók személyek által elfoglalt peronok mellett a hengercsapokat zárni kell.

A mozdony első, valamint hosszabb tartózkodás utáni indításakor a hengercsapokat mindig nyitva kell tartani, amíg azokon már csak száraz gőz áramlik ki.

Ha a hengerekbe víz kerül - a henger és a gépezet sérülésének megelőzése érdekében - a gőzszabályzót zárni, a nyomás kiegyenlítő váltót és a hengercsapokat azonnal nyitni kell.

3.3.3 Tüzelés

A fűtőnek úgy kell tüzelnie, hogy a tüzelőanyag tökéletesen elégjen. Menetközben a tüzelést a tüzelőanyag minőségéhez és a mozdony mindenkori igénybevételéhez igazodóan úgy kell szabályozni, hogy a megengedett legnagyobb gőznyomás meglegyen anélkül, hogy a biztonsági szelepek kinyitnának. A kazánra engedélyezett nyomást túllépni nem szabad.

A tűzréteget a mozdony igénybevételének és a használt tüzelőanyagnak megfelelő vastagságban kell tartani. A tűzre gyakran, de csak annyi szenet vagy fát szabad dobni, amennyi a tűzfelületet beterítéséhez szükséges. Rátüzelni akkor kell, mikor a tüzet már át lehet látni, de még leégett foltok a tűzfelületen nincsenek.

A füstölést különösen lakóházakkal beépített területen és a szolgálati helyekre való behaladás, valamint az ott tartózkodás alatt, továbbá a hidakon és a hidak alatt kerülni kell. Ennek érdekében nem szabad a tűz felületét friss szénnel elfojtani. Alagútban, híd alatt gőzben lévő mozdonnyal megállni tilos!

Parázsszórás megelőzése céljából a hamuláda-fenékcsappantyút és a menetirányban hátul lévő légcsappantyút állandóan zárva kell tartani. Tűzveszélyes helyek mellett a hamuládának a mentirányban elől lévő csappantyúját is le kell zárni. A mozdonyszemélyzetnek a tűztisztítást állomásokon és ott is csak az erre kijelölt helyen szabad végezni. A leeresztett salakot bőven meg kell locsolni.

A kazán fával történő fűtésekor a kazántér méretéhez alkalmazkodó, száraz, előkészített fát kell használni.

A mozdonyszemélyzetnek fokozott gondot kell fordítania

3.3.4 Víztáplálás

A vízállásmutatót időszakosan le kell fúvatni, és hitelesíteni kell. A mozdonyszemélyzetnek mind menet, mind tartózkodás közben állandóan figyelemmel kell kísérnie a kazán vízállását és gőznyomását. A vízállásmutató készüléket legalább óránként ki kell próbálni, a vízállás megítélésénél a pálya lejt viszonyait is figyelembe kell venni.

Ha a kazán vízállása bármely ok miatt a megengedett legalacsonyabb vízállás alá süllyed, a gőzszabályozót és a nyitott gőzbeeresztőket azonnal zárni kell. A kazánba vizet táplálni nem szabad. A parazsat le kell dobni, a lángboltot le kell törni. A kazánt újból begyújtani csak a kazán vizsgálata után - a szolgálati főnökség engedélye alapján szabad.

3.4 Egyéb szabályok, a menetszolgálat befejezése

Állomásokon a tartózkodás alatt a mozdonyszemélyzet köteles a mozdonyt és a szerkocsit megvizsgálni. Meg kell győződni arról, hogy a tengely- és rúdágyaknál nem mutatkozik-e melegedés. Hosszabb tartózkodás alatt a mozgó alkatrészeket szükség szerint kenni kell.

A víz- és tüzelőanyag-készletet az arra kijelölt állomásokon ki kell egészíteni.

A vontatási telep területén érkezés után a kazán lefúvatását, a tűz- és füstszekrény tisztítását, a csövek kifúvatását el kell végezni.

A mozdonyszemélyzet köteles a mozdonyt és a szerkocsit, továbbá ezek fékberendezését alaposan megvizsgálni, a hiányosságokat megszüntetni. Azokat a javítási munkákat, amelyeket a mozdony személyzete nem tud elvégezni, a hiba helyének, okának és szükséges javítási munkának felsorolásával meg kell rendelni.

A mozdony személyzete a mozdonytól csak akkor távozhat el, ha a mozdonyt és a szerkocsit a legközelebbi szolgálatra előkészítette, megindulás ellen biztosította.

3.5 Mozdonysérülések, hibák

A mozdony szolgálatképtelenné akkor válik, ha menetét bármilyen okból folytatni nem tudja, vagy ha a biztonsági berendezések használhatatlanná válnak. Ha a mozdony sérült részének üzemen kívül helyezése a rendelkezésre álló eszközökkel és erővel, csak hosszabb idő alatt, vagy egyáltalán nem végezhető el, akkor segélymozdonyt kell kérni.

Mindkét biztonsági szelep elromlása esetén a mozdony szolgálatképtelenné válik. Ez esetben a tűzszekrény épségének megóvása érdekében a tüzet le kell dobni és a lángboltot le kell törni.

3.6 Fagyveszély

Fagyveszély esetén szabadban, vagy a nem kielégítően fűtött mozdonyszínekben elhelyezett mozdonyokat gőzben kell tartani, vagy fagymentesíteni kell.

A fagymentesítésre általános követelmény az, hogy a befagyásnak kitett részekből, éspedig a kazánból, víztartályból, gőzhengerekből, tolattyúszekrényből, légsűrítőből, kenőszivattyúból, fáradtgőz-lövettyűkből, csővezetékekből stb. a vizet le kell engedni. E célból valamennyi víztelenítő szelepet és csapot ki kell nyitni.

Nagy hidegben elsősorban a gőzhengerek és a tápkészülékek befagyásának megakadályozására parázs-serpenyőket kell alkalmazni. Vigyázni kell azonban arra, hogy ezek fékhengerek, a vízkapcsolati tömlők közelébe ne kerüljenek. Ennek alkalmazásakor még nagy hidegben is megfelelő szellőzésről kell gondoskodni.

Télen nagy gondot kell fordítani a lövettyűk elfagyásának megelőzésére. Ennek érdekében mindkét lövettyűt gyakran és váltakozva kell használni, a vízváltókat, a vízkapcsolati tömlőket, a csorduló csöveket és a tápcsöveket állandóan ellenőrizni kell. Ha az előbb felsorolt szerkezeti részek befagytak, azonnal meg kell kezdeni azok felmelegítését, illetve kiolvasztását.

A gőz és vízvezetékek tömörségére nagy figyelmet kell fordítani. Kerülni kell a víz szükségtelen kibocsátását, nehogy a képződő jég személyek biztonságát veszélyeztesse. A mozdony és szerkocsi hágcsóit a jégtől meg kell tisztítani, homokkal be kell hinteni.

Téli időjárásban a szénnek csak kisebb mennyiségét, közvetlenül a felhasználás előtt, lehetőleg meleg vízzel kell megnedvesíteni.

Ha a mozdony kerekei a sínnel vagy féktuskókkal összefagytak és emiatt a mozdonnyal elindulni nem lehet, a mozdony kerekeinek szabaddá tételét a kerekek és a féktuskók mérsékelt ütögetésével kell megkísérelni. A homokoló-berendezés eldugulása esetén könnyed kalapácsütésekkel kell a csövekből a jeget, és a megfagyott homokot eltávolítani. Szükség esetén fáklyával kell a csövet felmelegíteni.

3.7 Gőzmozdonyok tisztántartása

A mozdonyszemélyzet kötelessége a hajtómű, a vezérmű és a kormánymű összes megmunkált alkatrészének, az ún. fehér vasaknak, az armatúráknak, a mozdonysátor belső részének, a figyelő- és oldalablakoknak, valamennyi fogantyúnak, a légszivattyúnak, a gőzhengerek burkolatának, valamint a mozdony és szerkocsi tengelyágytokjainak és azok fedeleinek tisztántartását elvégezni.

Szintén a mozdonyszemélyzet kötelessége az elcsurgatott olajat, túlfolyt vizet a mozdonyról (szerkocsiról) letörölni, a világítási berendezést, az olaj és kenőkannákat, a szerszámokat jó karban és a szerszámládákat tisztán tartani.

Letétbehelyezés előtt és újbóli üzembehelyezéskor a mozdonyon nagytisztítást kell végezni, a nagytisztításnak a mozdony minden szerkezeti részére ki kell terjednie.

3.7.1 Kazánmosás

Célja a kazánban hő hatására a kazánvíz minőségétől függően kirakódó iszap időszakonkénti eltávolítása. Javítóműhelybe küldés előtt, vagy leállítás illetve javítás utáni üzembeállítás előtt a kazánt ki kell mosni.

A mozdonykazán mosását a természetes úton lehűlt, vagy keringető eljárással mesterségesen lehűtött víz lebocsátása után kell megkezdeni. Mosás előtt a kazán összes kimosó fedelét, a kimosó csavarokat és tömítő lencséket ki kell bontani.

Kazán kimosásánál azokra a helyekre kell nagy gondot fordítani, amelyeken tapasztalat szerint a kazánkő és iszap erősebb mértékben lerakódik (tűzszekrény csőfal vízoldali részének, és az állókazán aljának tisztítása). Kimosás után a kazán belső tisztaságát, a kimosó csavarok állapotát ellenőrizni kell. A vizsgálat után az összes kibontott nyílást megbízhatóan, tömören kell lezárni.

Szertartályos mozdonyok, szerkocsik víztartályait legalább 6 havonként kell kimosni.

3.8 Vízkezelés

Kemény vizek vételezésekor lehetőség szerint ioncserélő műgyantás kezelés után, kezelt vizet vételezzen a mozdony, vagy köbméterenként és német keménységi fokonként 19 g 10 %-os szódaoldatot kell a vízbe adagolni.

Lúgos vizek vételezése esetén ha a sziksótartalom 500 g/m3-nél nagyobb, a 300 g/m3 feletti mennyiséget csökkenteni kell 1:10 hígítású sósavval.

3.9 Gőzmozdonyok hidegre szerelése

Ha a mozdony gépezetének a vonalon olyan meghibásodása következik be, melynek következtében a menet csak a gépezet egy részének üzemen kívül helyezése (féloldali hidegre szerelése) után folytatható, a mozdonyvezetőnek kell döntenie arról, hogy a hibás részek üzemen kívül helyezése a rendelkezésre álló eszközökkel és erőkkel megoldható-e, és utána a menetet rövid időn belül folytatni tudja, vagy segélymozdonyt kérjen.

Hidegre szerelés közben a gőzszabályzót zárt állásban rögzíteni kell és a hengercsapokat, a nyomáskiegyenlítő váltót nyitva kell tartani.

Teljes hidegre szereléskor a hajtórudakat le kell szerelni, a dugattyúkat, dugattyú keresztfejeket hátrahúzni, a kormányemeltyűt középállásba kell helyezni.

4. Kocsiszolgálat

4.1 Kocsivizsgálat

A kocsikat műszaki szempontból tartózkodás közben, menet közben, megrakás előtt és után, valamint ha bárki sérülésre hívja fel a figyelmet a vonatkísérő és tolatószemélyzetnek meg kell vizsgálnia:

A vizsgálatnak ki kell terjednie a vonat összeállítására, összekapcsolására, a szabályszerű rakodásra, a rakomány rögzítésére. Különös gonddal kell megvizsgálni a fenékürítő ajtókkal rendelkező kocsiknál az ajtók megfelelő záródását.

A vonat személyzete köteles az észlelt hiányosságokat a gépészeti szakszolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

4.1.1 Eljárás műszaki hiányosság esetén

Nem szabad megrakni olyan kocsit, amelyen üzemveszélyes sérülés, illetve olyan hiányosság van, amely személyi sérülést vagy árukárt okozhat.

Ha a vonatba sorozott kocsik megvizsgálása alkalmával sérülést vagy hiányosságot állapítanak meg, közölni kell azt a mozdonyvezetővel. Ő köteles dönteni arról, hogy a kocsi továbbítható-e. Ha a kocsi továbbítható, a műhelybe kell vinni és kijavításáról intézkedni. Gondoskodni kell a súlyosan sérült kocsik helyszíni javításáról, vagy a műhelybe továbbításhoz különleges műszaki kíséretről.

Nagyobb javításból és csapágyjavításból kikerült kocsikkal üresen futópróbát kell tartani. A próbafutás után a kocsik állapotát ellenőrizni kell.

4.1.2 Kisiklott és sérült kocsik

Kisiklottnak kell tekinteni az olyan kocsit, amely

A kisiklott és sérült kocsik futóképességét műszaki dolgozó köteles megvizsgálni, és a kocsikat az általa közölt sebességgel és módon szabad javításba küldeni.

Nem kell kisiklottnak tekinteni, de meg kell vizsgálni a vágányról gépi erővel (daruval) eltávolított, majd ismét vágányra helyezett, illetve féksarut átugró, de a vágányon maradt kocsit.

4.2 A kocsik megrakása

A rakományt a tengelyek felett egyenletesen elosztva kell elhelyezni és szükség esetén láncok, rakoncák segítségével rögzíteni. A megrakáskor ügyelni kell arra, hogy a megrakott kocsi a rakszelvényben elférjen. Rakszelvényen túlérő küldeményt csak a pályamester vagy az üzemfőnök engedélyével szabad továbbítani. A kocsikon a fékállást mindig szabadon kell hagyni a fékező részére. Ha a rakomány a kocsi hosszán túl ér, a kocsi elé védőkocsit kell sorozni.

Ha a rakományt két kocsira lehet csak elhelyezni, a kocsikat a helyzetnek megfelelően csak rakománnyal vagy merev kapcsolórúddal kell összekapcsolni.

A kocsik csak a megengedett rakománytömegig, illetve a tengelyterhelés határáig terhelhetők meg.

4.3 Személyszállítás

Személyeket szállítani csak az erre a célra berendezett személykocsin, vagy - kizárólag üzemi menetekben - padlózattal ellátott fékes kocsin szabad.

5. Fékezés

A mozdonyvezetőnek mindenkor tisztában kell lennie vonatának fékhatásával (5.4), és úgy kell a sebességet szabályoznia, hogy a jelzések, peronok és más feltételek által kijelölt megállási helyeken a vonatot biztosan meg tudja állítani.

A járművek fékjével a menet előtt - illetve az 5.4 pont szerint menetközben - a vonat- vagy tolatószemélyzet köteles fékpróbát tartani. Hiányos, vagy működésképtelen fékszerkezetű kocsit, mozdonyt javításba kell küldeni. A mozgást csak akkor szabad megkezdeni, ha a járművek az előírt (5.5) fékhatást biztosítják.

5.1 Fékezés kézifékkel

A vonaton (vegyes fékezés esetén a kézifékes vonatrészen) legalább annyi fékezőnek kell szolgálatot teljesítenie ahányan a vonatra (vonatrészre) előírt fékezettséget biztosítani tudják.

Menet közben a kézifékkart olyan állásban kell tartani, hogy annak egy-két fordulata után már legyen fékhatás. Fékezni általában a mozdonyvezető által adott jelzéseknek megfelelően kell, de vészhelyzetben jelzés bevárása nélkül is haladéktalanul meg kell kísérelni a vonat megállítását. A fékezést rendszerint a vonat végén kell megkezdeni és fokozatosan előrehaladva kell folytatni a rángatás elkerülése érdekében. Ügyelni kell arra, hogy fékezéskor a kerekek meg ne csússzanak.

Álló szerelvényen is mindenkor az állvatartáshoz szükséges fékezettség mértékéig a kocsikat be kell fékezni.

5.1.1 Kézifékes fékpróba

A fékpróbát a továbbítandó járműveknél külön-külön kell megtartani azoknak a dolgozóknak, akik a járműveket fékezni fogják. Meg kell győződni arról, hogy

5.2 Fékezés önműködő légfékkel

5.2.1 Raksúlyváltók, vonatnemváltók kezelése

A raksúlyváltókat a kocsi elegytömegének megfelelően kell beállítani, figyelembe véve az átállítási tömeg értékét. Ha az elegytömeg nem állapítható meg egyértelműen, akkor a raksúlyváltót üres állásba kell állítani. Ha a raksúlyváltót a tényleges elegytömeghez tartozónál nagyobb állásból nem lehet átállítani, a kocsi fékberendezését ki kell iktatni. Fordított esetben a kocsi fékberendezését nem kell kiiktatni, de a kocsit a megfékezettség kiértékelésekor (5.5) nem szabad beszámítani.

A vonatnemváltókat - ha van - Sz (személyvonati) állásba kell állítani.

5.2.2 Féktechnikailag leállított állapot

Féktechnikailag leállított az a jármű vagy vonat, amely fővezetékének utántáplálását - nem tömörségmérés céljából - megszüntették.

5.2.3 Légfékes fékpróbák

A légfékes fékpróba során a járművek fékberendezésének vizsgálatát a vonatkísérő vagy tolatószemélyzet köteles elvégezni, illetve az ehhez szükséges fékpróba jelzéseket (I.rész) adni a mozdonyvezető részére.

Légfékezéssel közlekedő vonat indulása előtt is meg kell győződni arról, hogy az állvatartáshoz szükséges fékezettségnek megfelelő, jól működő kézifék van-e a vonatban (5.1.1).

5.2.3.1 Teljes fékpróba

A teljes fékpróba a vonat összes járművének

A fékpróba során az önműködő fékberendezésnek azt a fékezőszelepét kell használni, amellyel a vonatot fékezni fogják.

5.2.3.1.1 A teljes fékpróba esedékessége

Teljes fékpróbát kell tartani, ha

5.2.3.1.2 A fékberendezés előkészítése

A vonatok fővezetékét a fékezőszelep "menet" állásával 5±0,1 bar nyomásra fel kell tölteni, majd a fékezőszelepet "menet" állásban kell tartani.

A vonat mellett végighaladva ellenőrizni kell a tömlők szabályos összekapcsolását. Az utolsó kocsi hátsó végelzáró váltóját rövid időre ki kell nyitni. Ha nem tapasztalható erős és folyamatos kifúvás, annak okát fel kell kutatni, a hibát meg kell szüntetni, majd a hibaelhárítást az előbbi módon ellenőrizni kell.

5.2.3.1.3 Tömörségvizsgálat

A feltöltés (5.2.3.1.2) után a fékezőszeleppel a fővezeték és főlégtartály közti kapcsolatot meg kell szakítani. 1 perc múlva meg kell figyelni a fővezeték nyomáscsökkenését, melynek megengedett legnagyobb értéke 0,3 bar. Ha a nyomáscsökkenés ennél nagyobb, akkor a légveszteséget csökkenteni kell (tömítetlenségek kijavítása; nagy légveszteségű járművek kiiktatása, kisorozása)

Hallható fúvás a fékrendszerben sem feloldott, sem befékezett állapotban nem engedhető meg. Ilyen állapotú fékberendezéssel szolgálat nem kezdhető meg. Ha forduló állomáson, vagy menetközben jelentkezik ez a hiba, úgy a vonat csak akkor közlekedhet végállomásig, vagy a vontatási telepig, ha a fékberendezés kimerülésének veszélye, illetve nem kívánt befékeződés nem áll elő.

5.2.3.1.4 A befékezés-oldás vizsgálata

Sikeres tömörségvizsgálat után a fővezeték nyomását a fékezőszelep "menet" állásához tartozó nyomásra kell újra feltölteni, majd a fékvizsgálatot végző "Befékezni!" jelzésére (I. rész) kb. 0,3 bar-ral csökkenteni kell. A féket vizsgáló dolgozó a vonat járműveinek befékezettségét köteles megvizsgálni, külön meg kell figyelni, hogy valamennyi fékezésbe beiktatott jármű kerekeihez a féktuskók szorosan hozzásimulnak-e a (a rájuk mért ütés hatására nem mozdulnak el).

Sikeres befékezési vizsgálat után "Féket feloldani!" jelzést kell adni. A féket vizsgáló dolgozónak a jelzést vagy szóbeli utasítást követően meg kell kezdenie a fékrendszer vizsgálatát. Meg kell győződni arról, hogy a féktuskók a kerekektől eltávolodtak-e. Ha a kocsi fékberendezése nem oldott fel, kényszeroldást kell alkalmazni.

Ha egyetlen kocsinál is kényszeroldásra volt szükség, a befékezés-oldás működésvizsgálatát (5.2.3.1.4) meg kell ismételni. Ha az ismételt próba is eredménytelen volt, a kocsi fékje hasznavehetetlen, azt ki kell iktatni.

5.2.3.2 Egyszerűsített fékpróba

Az egyszerűsített fékpróba során meg kell győződni arról, hogy

5.2.3.2.1 Az egyszerűsített fékpróba esedékessége

Egyszerűsített fékpróbát kell tartani, ha

5.2.3.2.2 Az egyszerűsített fékpróba végrehajtása

Az egyszerűsített fékpróba a szerelvény utolsó két fékes járművének befékezési és oldási vizsgálatából áll (5.2.3.1.4).

Ha a vonatba új kocsikat soroztak be, vagy fékezésből eddig kiiktatott kocsik fékjét beiktatták, ezeknél a kocsiknál is el kell végezni a befékezés- és oldás vizsgálatát, továbbá el kell végezni a vonat tömörségvizsgálatát is (5.2.3.1.3).

5.3 Fékezés átmenő, nem önműködő légfékkel

Ha a vonat alkalmas átmenő, nem önműködő fékkel történő fékezésre is, legfeljebb 50 m vonathosszig ez is alkalmazható, de ez a fékberendezés nem helyettesítheti az átmenő önműködő féket, csak kiegészítheti azt.

Ha a vonattovábbítás során ezt is használni fogják, akkor a fékpróba keretén belül ennek is vizsgálni kell a működését. (5.3.1)

5.3.1 Az átmenő nem önműködő fék próbája

5.3.1.1 Befékezés és tömörségvizsgálat

A mozdony kiegészítő fék fékezőszelepével teljes befékezést kell végezni. A mozdonyvezetőnek ezután ellenőriznie kell a fékhenger nyomását, a kocsikat vizsgáló dolgozónak pedig az utolsó jármű befékezését. Ez a művelet akkor sikeres, ha a szerkezet maximális nyomása legfeljebb ± 0,2 bar értékeltéréssel valósul meg, és az utolsó kocsi befékezett.

Ezt követően a fékezőszelepet utántáplálást megszakító állásba kell helyezni, és a fékhenger tér nyomáscsökkenését kell megfigyelni. A megengedett nyomáscsökkenés 1 perc elteltével 0,2 bar.

5.3.1.2 Oldás vizsgálata

A kiegészítő féket a fékezőszeleppel fel kell oldani, majd a mozdonyvezetőnek a fékhenger nyomásmérőjén ellenőriznie kell, hogy a sűrített levegő a fékhenger térből eltávozott. A kocsit vizsgáló dolgozónak pedig az utolsó kocsi fékjének feloldását kell ellenőriznie.

Nem megfelelő tömörségi érték, vagy fékezési/oldási nehézség esetén ezt a fékberendezést a vontatójárműről le kell választani.

5.4 Vonali fékpróba

A vonali fékpróba a vonat haladása közben a fékek hatásosságának - lassulásának - vizsgálatából áll. Vonali fékpróbát kell tartani minden vonatnál

5.4.1 A vonali fékpróba végrehajtása

A vonat indulása után alkalmas helyen és időben, de legkésőbb a következő tervezett megállás előtt a vonat fékberendezését működtetni kell, illetve kézifékes vonat esetén a fékezésre a megfelelő jelzésekkel utasítást kell adni (I. rész). Ha a mozdonyvezető meggyőződött arról, hogy a vonat megfelelően lassul, a fék feloldható, ellenkező esetben a vonatot meg kell állítani, és intézkedni a vonat biztonságos továbbításáról.

5.5 A megfékezettség kiértékelése

A vonatok megfékezettségét az átalányfékezés módszerével kell minősíteni, a fékezett tengelyeknek az összes tengelyszámhoz viszonyított aránya alapján.

Általánosan érvényes kézi- és légfékes üzemre egyaránt, hogy valamennyi vonat, jármű féktechnikai szempontból megengedhető legnagyobb sebessége 40 km/h (Vmax). A ténylegesen megengedett legnagyobb sebességet az 1. táblázat alapján kell megválasztani.

A vonatokban a megfékezett kocsikat egyenletesen kell elosztani, az utolsó kocsin mindenkor jól működő, a fékezésbe beiktatott féknek (kezelt kéziféknek) kell lennie.

Fékezett tengelyek aránya

Féktechnikailag megengedett legnagyobb sebesség (km/h)

legfeljebb 20 ‰

legfeljebb 40 ‰

40 ‰ feletti

lejtésű pályaszakaszon

100%

Vmax

Vmax

25

legalább 75%

Vmax

25

15

legalább 50%

25

15

5

legalább 25%

15

5

-

25% alatt

-

-

-

1. táblázat: Féktechnikailag megengedett legnagyobb sebesség

5.5.1 Állvatartás

A szerelvények állvatartásához szükséges fékezendő tengelymennyiséget a 2. táblázat alapján kell meghatározni.

Pályaszakasz lejtése

legfeljebb 20 ‰

legfeljebb 40 ‰

40 ‰ felett

Fékezendő tengelyek aránya (%)

25

25

50

2. táblázat: Állvatartási fékezettség

[Tartalom]

[kisvasut.hu]