Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítás

az erdei vasutak számára

II. rész Forgalmi utasítás


1. Általános rendelkezések

1.1 Felelősség

A felelősség a munka végzéséért egyéni, de valamennyi dolgozó köteles őrködni afelett, hogy a szolgálatot mások is szabályszerűen végezzék, és a biztonságot veszélyeztető módos senki se dolgozzék. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a felelősség alól.

Veszélyes helyzet, rendkívüli esemény, szabálytalanság észrevételekor a dolgozó köteles a helyzet megszüntetése, a veszély elhárítása iránt intézkedni, közvetlen felettesének vagy a szolgálati főnöknek jelentést tenni.

Szolgálatban lévő dolgozó saját munkáját - az átruházható teendők kivételével - mással nem végeztetheti. Az a dolgozó, aki nincs szolgálatban vagy más szolgálati ághoz tartozik - veszélyelhárítás kivételével - nem avatkozhat a szolgálatban lévők munkájába.

1.2 Magatartás a vágányok között, járműveken

A vágányok környezetében szolgálatot végzőknek ügyelniük kell arra, hogy a tolatás illetve vonatmozgás, jeges, havas terep, mélyedés ne veszélyeztesse testi épségüket. Nem szabad a csúcssín és a tősín közé lépni, sínszálra lépni, ülni. A szolgálati ténykedés közben szükséges eseteken kívül sohasem szabad a járművek alatt, valamint a járművek közelében űrszelvényen belül tartózkodni.

Csak lépésnél kisebb sebességgel haladó járműre szabad fellépni vagy arról lelépni, ha az más ok miatt (csúszás- vagy botlásveszély, elégtelen térvilágítás) nem veszélyes. Mozgó járműről testtel a menetirányba fordulva kell lelépni.

A járműveken csak az erre kiképzett helyeken szabad tartózkodni, nem szabad a lépcsőjére ülni, haladó járműről messze kihajolni.

Járműcsoporton való átkelésnél a fékállásokat, személyszállító kocsiknál a kocsik előterét kell igénybe venni. Mozgó járművek közé menni tilos. Járművek előtt csak akkor és olyan helyen szabad átmenni, hogy az űrszelvény azok odaérkezése előtt kellő időben, biztonságosan elhagyható legyen, figyelembe véve, hogy az álló járművek is megfutamodhatnak.

1.3 Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot

Biztonságos munkavégzésre alkalmatlannak kell minősíteni a dolgozót, ha alkoholt vagy kábító hatású szert fogyasztott, vagy állapota - orvosi vizsgálat nélkül is megállapíthatóan - akadályozza a biztonságos munkavégzésben.

Biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelentkező, vagy munkája során alkalmatlanná váló dolgozót szolgálatba állítani, illetve szolgálatban megtűrni nem szabad, a vasút területéről el kell távolítani.

A biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotért elsősorban a dolgozó felelős.

1.4 Munkahely elhagyása

A dolgozó a munkahelyét - veszélyhelyzet kivételével - csak a munkájára vonatkozó előírások szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatéréskor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a dolgozót a munka folytatása előtt köteles tájékoztatni a távollétében történt, és a munkavégzésével kapcsolatos változásokról.

1.5 Rendelkezések adása és végrehajtása

Rendelkezéseket röviden és érthetően kell adni.

A dolgozó jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha az utasítás teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadni.

Ha a dolgozó olyan rendelkezést kap, amely megítélése szerint utasítás vagy szabályellenes: köteles erre a figyelmet felhívni, s ha a rendelkezést adó ennek ellenére ragaszkodik a rendelkezés végrehajtásához, azt a rendelkezést adó köteles írásban megismételni, vagy részére a szolgálatot át kell adni.

1.5.1 Parancskönyv

Az üzemfőnökség a szolgálat ellátásával kapcsolatos külön rendelkezéseket parancskönyvben köteles közölni. A parancskönyvben foglaltakat minden dolgozó köteles a szolgálat megkezdése előtt tudomásul venni, és ennek jeléül aláírni. A már hatályát vesztett rendelkezéseket egyértelműen érvényteleníteni kell.

1.6 Munkavégzés rendkívüli helyzetben

Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a dolgozó elvégezni a munkáját úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb.

1.7 Szolgálati beosztás

A szolgálati főnök vagy megbízottja állítja össze a szolgálati beosztást, és közli a dolgozókkal.

A személyzet tagjai egyidejűleg több munkakört is elláthatnak az utasítás rendelkezései szerint, vagy a szolgálati beosztásban közölt módon. A dolgozó - indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni akkor, ha erre utasítást kap, az oda vonatkozó munkabiztonsági figyelemfelhívás után.

Megbetegedést, továbbá a szolgálat átvételét vagy folytatását gátló körülményt azonnal jelenteni kell a szolgálati főnöknek.

1.7.1 Jelentkezés szolgálattételre

A személyzet a szolgálat megkezdése előtt a szolgálati beosztásban megjelölt időben és helyen, a szolgálati főnöknél vagy az általa kijelölt dolgozónál köteles jelentkezni.

Jelentkezés alkalmával és szolgálat végzése közben is meg kell győződni a dolgozók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról, közölni kell velük az elvégzendő munkát, fel kell hívni a figyelmüket az utasításszerű és balesetmentes szolgálattételre.

1.7.2 Szolgálatátadás

A szolgálatátadás írásban történik, a szolgálat megkezdésének és befejezésének bejegyzésével (Szolgálati napló). Folyatólagos szolgálat esetén a szolgálatot személyesen kell átadni, de az átadó az esetleges további tájékoztatások céljából a helyi viszonyoknak megfelelő ideig köteles a munkahelyén maradni.

Át kell adni a szolgálati hely tartozékait (pl. váltózárkulcsok, jelzőeszközök, biztonsági eszközök, naplók stb.). Közölni kell a szolgálat zavartalan és biztos folytatásához szükséges tudnivalókat, a már megtett intézkedéseket és fel kell hívni a figyelmet a megteendőkre. Külön közölni kell

Ha a szolgálat átadás nem személyesen történik, mindezeket a szolgálat átadása mellett írásban kell rögzíteni.

1.8 Hibaelőjegyzési könyv

A rendelkező állomásokon Hibaelőjegyzési könyvet kell tartani. A forgalmi szolgálattevő köteles bejegyezni a vágányzaton, távközlő és biztosítóberendezésekben bekövetkezett meghibásodásokat, jelzők hiányát, ha azt megállapítja vagy erről hozzá bejelentés érkezik. A forgalmi szolgálattevő egyúttal köteles értesíteni a meghibásodásról az illetékes szakszolgálatot. A hibát kijavító dolgozónak (vagy munkavezetőnek) be kell jegyeznie a javítás megtörténtét.

2. Fogalom-meghatározások

2.1 Forgalmi szolgálat

A vonatközlekedés előkészítésével, tervszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi ténykedés gyűjtő elnevezése.

2.2 Szolgálati helyek

Kezdőpont, végpont:

A vasútvonalak kezdő- és végpontját az üzemfőnökség jelöli ki, és a helyi mellékletben kell közölni.

Állomás:

Vonattalálkozásra, személy illetve áruforgalomra berendezett szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányán kívül további vágány is van.

Rendelkező állomás:

Az az állomás, ahol a forgalmi szolgálattevő szolgálatát végzi.

Rendelkezési szakasz:

Egy forgalmi szolgálattevő által irányított vonalszakasz. Több rendelkezési szakaszra osztott vasúthálózatokon a rendelkezési szakaszok felosztását a Helyi melléklet közli.

Elágazó állomás:

Olyan állomás, ahonnan ugyanazon vasútnak más vasútvonala ágazik ki.

Fejállomás:

Olyan állomás, amelynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt pálya.

Csúcsfordító:

Olyan, szintkülönbség legyőzésére létesült fejállomás, amelyhez két nyílt pálya csatlakozik.

Pályaelágazás:

Olyan nyíltvonali szolgálati hely, ahol ugyanazon vasútnak más vasútvonala ágazik ki.

A szolgálati hely területe:

Állomás, pályaelágazás V-betűs (bejárati) jelzőin belüli terület (1. ábra), fejállomásokon a V-betűs (bejárati) jelzőn belüli terület.

Nyílt pálya:

Két szomszédos állomás közti pályarész (1. ábra).

1. ábra: A terület fogalmak értelmezése

Megállóhely:

Személyforgalomra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányán kívül más vágány nincs.

Szolgálati hely:

Állomások, pályaelágazások, megállóhelyek gyűjtő elnevezése.

Személyzet nélküli szolgálati hely:

Olyan szolgálati hely, ahol forgalmi dolgozó helyben nem teljesít szolgálatot. Ha a szolgálati helyen forgalmi dolgozó csak időszakosan teljesít helyben szolgálatot: a szolgálat szünetelés idején személyzet nélküli szolgálati helynek minősül.

2.3 Vágányok

Nyomtávolság:

A vágány két sínszála belső oldalának egymástól való távolsága. A normál nyomtáv 1435 mm, a keskeny nyomtáv ennél kevesebb, általában 600 vagy 760 mm.

2. ábra: Nyomtávolság

Fővágány:

A szolgálati hely minden vonatfogadásra kijelölt vágánya.

Átmenő fővágány:

A nyílt pálya vágányának egyenes irányban álló váltókon át folytatását képező vágány. Ha ilyen vágány nincs, vagy az nem fővágány, esetleg több van akkor az átmenő fővágány a Helyi mellékletben kijelölt vágány. Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány

  • fejállomáson,
  • elágazó állomáson, pályaelágazáson az elágazó vonal felől.

Mellékvágány:

A szolgálati hely vonatfogadásra ki nem jelölt vágányai.

Munkavágány:

Vasútüzemi célból épített ideiglenes vágány.

Vágányút:

Az a vágányrész, amelyen

  • az érkező vonat az első bejárati váltótól a megállás helyéig halad,
  • az induló vonat az indulás helyétől az utolsó kijárati váltó teljes elhagyásáig halad,
  • áthaladó vonat az első bejárati váltótól a teljes áthaladásig halad,
  • tolatás esetén tolatni kell.

Vágányzár:

Vágány vagy vágányrész időleges kizárása a forgalomból.

Váltó:

Vágányba épített szerkezet, mellyel a haladó járművek eredeti irányuktól jobbra vagy balra terelhetők.

Pályasebesség:

Forgalmi szempontból a pályán alkalmazható legnagyobb sebesség, amelyet az utasítás Helyi melléklete tartalmaz.

Űrszelvény:

A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk levő rakományok biztonságos áthaladásához szükséges tér (3. ábra).

3. ábra: Űrszelvény

Fedezendő pont:

Állomások, pályaelágazások első váltójának csúcsa vagy gyök felől érintett váltó esetén a biztonsági határjelző, útátjárók.

2.4 Járművek, vonatok

Vontatójármű, mozdony:

Vonóerő kifejtésére, elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű, mely rendelkezhet utas vagy poggyásztérrel is. Mozdonynak kell tekinteni az önjáró munkagépeket is. Besorozás szerint (4. ábra) a mozdony lehet:

  • 1. előfogat-,
  • 2. vonó-,
  • 3. közbesorozott,
  • 4. tolómozdony.

4. ábra: Mozdonyok besorozása

Motorkocsi:

Személy illetve poggyász szállítására alkalmas gépi vonóerejű jármű, forgalmi szempontból mozdonynak kell tekinteni.

Vonat:

Általában nyílt pályán történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van. Forgalmi szempontból vonatként kell kezelni a jelzőeszközzel felszerelt egyedül közlekedő mozdonyt, önjáró munkagépeket és teher-vágánygépkocsit is.

Rendkívüli vonat:

Szükség esetén forgalomba helyezett mentesítő-, külön- vagy szolgálati vonat.

Mentesítő vonat:

Rendkívüli utas- vagy elegyáramlás esetén forgalomba helyezett vonat.

Különvonat:

Közforgalomban igénybe nem vehető, külön rendelkezéssel forgalomba helyezett vonat.

Szolgálati vonat:

Vasútüzemi célból forgalomba helyezett vonat. Utas- és áruszállításra nem használható fel. (Pl. mozdony-, szerelvény-, munka-, próbavonat, mozdonyvezetői vizsgamenet, stb.)

Személyszállító vonat:

Utasszállítás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése.

Vegyesvonat:

Olyan személyszállító vonat, amely teherforgalmat is lebonyolít.

Tehervonat:

Áruszállítás, -fuvarozás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése.

Tolt vonat:

Hátul működő mozdonnyal továbbított vonat.

Vonattalálkozás:

Közlekedő vonatok szolgálati helyen történő találkozása:

  • vonatkeresztezés: ellenkező irányú vonatok találkozása,
  • vonatmegelőzés: azonos irányú vonatok találkozása, amikor a később érkező vonat indul tovább hamarabb

Elegy:

Vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése.

Tolatás:

A menesztett vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása.

Járműmegfutamodás:

Olyan esemény, amikor

  • leállított vasúti járművek a dolgozók szándékán kívül elmozdulnak,
  • tolatásnál a vasúti járművek a tolatott járművektől elválnak és a tervezett helyen nem állnak meg, tovább- vagy visszagördülnek,
  • vonatról járművek leszakadnak és nem állnak meg.

2.5 Személyzet

Dolgozó:

A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkavállaló, vagy más jogviszony alapján vasúti szolgálatot ellátó személyek.

Üzemfőnök:

A vasútüzem vezetője. Felelősséggel tartozik az üzem tervszerű, forgalombiztos és gazdaságos működéséért.

Szolgálati főnök:

Valamely szakszolgálat vezetője.

Üzemfőnökség:

Az üzemfőnök és a szolgálati főnökök gyűjtő elnevezése.

Vasúti szakfelügyelő:

Az erdőgazdaságok központjában a vasútüzemeket felügyelő dolgozó.

Állomási személyzet:

Állomáson forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése.

Forgalmi szolgálattevő:

A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit valamennyi szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.

Váltókezelő:

A váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével megbízott dolgozó.

Mozdonyszemélyzet:

Vontatójárművön szolgálatot végző műszaki dolgozók gyűjtő elnevezése.

Mozdonyvezető:

Vontatójármű vezetője. Vonatvezető nélkül közlekedő vonatnál ellátja a vonatvezető feladatait.

Vonatfékező:

Kézifékes és vegyes fékezésű vonaton a kéziféket kezelő dolgozó.

Jegyvizsgáló:

Személyszállító vonatokon jegyvizsgálást végző dolgozó, szükség esetén vonatfékező.

Vonatkísérő személyzet:

A vonaton - mozdonyszemélyzeten kívül - forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése.

Vonatszemélyzet:

A vonatkísérő és mozdonyszemélyzet gyűjtő elnevezése.

Vonatvezető:

A vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. Szükség esetén tolatásvezető, személyszállító vonatnál jegyvizsgáló.

Tolatószemélyzet:

A tolatásban résztvevő dolgozók gyűjtő elnevezése.

Tolatásvezető:

Tolatási műveletet a helyszínen irányító, ellenőrző és szükség esetén végző dolgozó.

Kocsirendező:

A tolatásvezető vezetése alatt - a mozdonyszemélyzet kivételével - a tolatásban részt vevő dolgozó.

Árukísérő:

A szállított vagy fuvarozott árut kísérő, azt felügyelő dolgozó.

2.6 Értekező berendezések

Mozdonyrádió:

Olyan berendezés, amely alkalmas összeköttetés létesítésére a forgalmat irányító szolgálati helyek és a mozdonyvezető között.

Mobiltelefon:

Olyan rádiós telefonkészülék, mely közcélú hálózaton keresztül biztosít összeköttetést a dolgozók között, illetve más, nem vasúti telefonkészülékekkel.

Rádió:

A mozdonyrádió és mobiltelefon gyűjtő elnevezése.

Utastájékoztató hangszórós távbeszélő:

Olyan berendezés, mely lehetővé teszi a szolgálati helyiségből az utasok tartózkodására kijelölt területekre információk, biztonsági figyelmeztetések közlését.

2.7 Egyéb fogalmak, kifejezések

Feltételes megálló:

A menetrendben megjelölt megálló, ahol a személyszállító vonatoknak csak akkor kell megállniuk, ha ott le vagy felszálló utas van, vagy ha erről nem lehet egyértelműen meggyőződni.

Látra közlekedés:

Olyan közlekedési mód, amikor ugyanazon pályán két azonos irányban haladó vonat közül a második úgy közlekedik, hogy mozdonyvezetőjének számítania kell a vonata előtt haladó előző vonatra.

"a vonat személyzetét értesíteni kell":

A közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdony- és vonatvezetővel közölni kell. A mozdonyvezetővel Írásbeli rendelkezésen írásban, és kézbesítéskor élőszóval is. Ha az utasítás a megfelelő helyen azt engedélyezi, elegendő a rendelkezéseket csak élőszóval közölni.

"élőszóval":

Közvetlenül szóban, távbeszélőn, vagy rádión adott-vett közlemények.

"az értekezés lehetetlen":

Nem lehet engedélyt, visszajelentést adni, értesíteni a vonatszemélyzetet.

"foglalt vágány":

Foglaltnak kell minősíteni a vágányt akkor, ha a két végén levő váltó csúcsa között járművek vannak, továbbá akkor is, ha bármely más ok miatt csak részben járható.

3. Váltók, váltó- és vágányútellenőrzés

3.1 A váltók alkatrészei

3.1.1 Tősínek és csúcssínek

A tősínek a folyó vágány megszakítás nélküli folytatását képező helyhez kötött sínszálak. Ezek mellett helyezkednek el a mozgatható csúcssínek, amelyik közül az egyik jobbra, a másik pedig balra terel.

Teljesen átállított váltónál az egyik csúcssínnek szorosan a tősínhez kell simulnia, a másiknak pedig olyan távol kell lenni a tősíntől, hogy a tősín és a csúcssín között a járművek nyomkarimái a csúcssín érintése nélkül haladhassanak át.

Feles állásban van a váltó, ha mind a két csúcssín távol van a tősíntől, vagy a csúcssínrögzítő szerkezet nem került végállásba.

3.1.2 Gyökkötések

A csúcssínek végét (gyökét) gyökkötések kötik össze a csatlakozó sínnel úgy, hogy a csúcssínek a váltó átállítása közben függőleges tengely körül elfordulhatnak. Nincsen gyökkötés a rugalmas váltónál, ezek átállítását a csúcssínek rugalmas kialakítása teszi lehetővé.

3.1.3 Sínszékek

A csúcssíneket a sínszékek támasztják alá.

3.1.4 Összekötő rudak

Átállítás közben a csúcssínek egyidejű mozgását az összekötő rudak biztosítják.

3.1.5 Csúcssínrögzítő szerkezet

Kampózár - ha van - a hozzá tartozó állítókészülékkel együtt akadályozza meg, hogy a simuló csúcssín haladó jármű alatt eltávolodjon a tősíntől.

3.1.6 Váltózár

A váltózár - ha van - kulccsal lezárva megakadályozza a váltó átállítását. A zár csak tökéletesen simuló csúcssín esetén zárható, és a kulcs csak lezárt állapotban vehető ki a zárból. Ha egy váltó mindkét állásában lezárható, akkor a két irányban való lezárás külön váltózárakkal és kulcsokkal történik.

Az e feltételeknek meg nem felelő zárszerkezetek nem minősülnek váltózárnak.

3.1.7 Állítókészülék

A váltók átállítására szolgáló szerkezet.

3.2 A váltók forgalombiztonsága

Forgalombiztonsági szempontból megkülönböztetünk lezárható és le nem zárható váltókat. Lezárhatók, azaz lezárás után rongálás nélkül át nem állíthatók

3.2.1 Sebesség a váltókon

Kitérő irányban, lezárt váltón a Helyi mellékletben közölt sebességgel szabad áthaladni.

Lezáratlan váltókon olyan - a Helyi mellékletben közölt, de legfeljebb 15 km/h - sebességgel szabad áthaladni, hogy a vonat veszély esetén biztonságosan megállítható legyen.

3.3 Váltógondozás

A váltógondozás a pályafenntartási szakszolgálat feladata.

A váltókat vonat- és tolatásmentes időben kell gondozni. A váltógondozó köteles munkája megkezdése előtt a forgalmi szolgálattevőtől engedélyt kérni, és munkája befejezéséről neki jelentést tenni, aki köteles a váltógondozás megkezdését és befejezését bejegyezni a forgalmi naplóba. A váltógondozó a forgalmi szolgálattevő engedélye nélkül váltót nem állíthat át. A váltó karbantartása után próbaállítást kell tartani.

3.4 A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból

A váltó forgalmi szempontból használható állapotban van, ha

3.4.1 A használhatóság ellenőrzése

A váltók használhatóságáról meg kell győződni:

A váltók állításakor mindig meg kell győződni a használhatóság valamennyi forgalmi feltételéről. Központi állítású váltók használhatóságáról az állító-berendezés (biztosítóberendezés) kezelési szabályzatában leírtak szerint kell meggyőződni.

3.5 A váltók állítása, lezárása

Vonat részére a váltókat a vágányút beállítására kötelezett dolgozók és a forgalmi szolgálattevő állíthatják a vágányút beállításakor.

Tolatás részére a forgalmi szolgálattevő, tolatásvezető vagy az általa kijelölt dolgozók állíthatják olyan időben, hogy az átállítás a járműnek a váltóhoz való érkezése előtt teljesen befejeződjék.

Vonat- és tolatásmentes időben állandóan zárva kell tartani - alapállásukban - a lezárható váltókat.

3.6 A vágányút beállítása és ellenőrzése

3.6.1 A vágányút beállításának elrendelése

Ha a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata: a forgalmi szolgálattevő a vonat számára adott engedélyben köteles közölni a bejárati vágány számát is (10.2.2.1.1). Ha a vágányút beállítása állomási személyzet feladata, olyan időben kell a vágányút beállítására utasítást adni, hogy a 3.6.2 pontban felsorolt munkák a vonat megkésleltetése nélkül elvégezhetők legyenek.

3.6.2 A vágányút beállítása

Ha a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata, a vonatvezető vagy az általa kijelölt vonatkísérő köteles a vágányutat beállítani.

A vonat a 3.2.1 pontban közölt sebességgel járhat be a szolgálati helyre. Vonattalálkozás esetén a korábban érkező vonat személyzete köteles a második vonat részére a vágányutat beállítani - a forgalmi szolgálattevő elrendelése alapján.

Amennyiben a vágányút beállítása állomási személyzet feladata:

Központi állítású váltók esetén a vágányút beállítását a kezelési szabályzatban leírtak szerint kell elvégezni.

3.6.3 A vágányút ellenőrzése

A vágányút beállításakor meg kell győződni arról, hogy

  • nincs meg nem engedett vonatmozgás vagy tolatás,
  • a vágányútban nincsenek-e járművek, a sarukat eltávolították-e,
  • a vágányúttal közvetlenül szomszédos vágányokon lévő járművek biztonsági határjelzőn belül állnak-e.
  • A vágányút beállítására utasított dolgozók mindezekről a vágányút beállítása alkalmával annak áttekintésével, ha az áttekintés bármely ok miatt nem lehetséges, a vágányút tényleges bejárásával kötelesek meggyőződni.

    3.7 Váltóellenőrzés (Meggyőződés a váltók helyes állásáról)

    A vágányút beállítása után a váltók állítására kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenőrzést tartani, meggyőződni arról, hogy a váltók a kijelölt vágányra vezetnek-e.

    A vonatszemélyzet által állított váltók helyes állásáról a mozdonyvezető rátekintéssel köteles meggyőződni, vagy ha ez nem lehetséges, a vonattal olyan sebességgel haladhat tovább, hogy a vonat szükség esetén biztonságosan megállítható legyen.

    Amikor a vonatszemélyzet által kezelt váltók váltózárkulcsait a vonatszemélyzet a rendelkező állomáson leadja, a forgalmi szolgálattevő köteles a visszahozott kulcsok alapján meggyőződni a váltók alapállásban való lezárásáról.

    A rendelkező állomáson a váltók állítására kötelezett állomási dolgozók munkáját a forgalmi szolgálattevő köteles ellenőrizni, a behozott váltózárkulcsokat egyeztetnie kell a lezárási táblázattal. Ha a vágányútban van le nem zárható váltó, a vágányutat áttekintéssel - he ez nem lehetséges, bejárással - kell ellenőrizni.

    A központi állítású váltókat az állító-berendezés (biztosítóberendezés) kezelési szabályzatában leírtak szerint kell ellenőrizni.

    3.8 Váltófelvágás

    Váltófelvágás a helytelenül álló váltónak gyökkel szemben haladó jármű kerekeivel történő átállítása. Ha a váltót felvágják, a járművel azon teljesen át kell haladni. A járművet csak akkor kell megállítani, ha a továbbhaladás veszéllyel jár. Felvágott váltón visszahúzni, visszatolni nem szabad.

    A váltófelvágás tiltott cselekmény, balesetnek minősül, azonnal jelenteni kell a forgalmi szolgálattevőnek. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó köteles használhatóság szempontjából megvizsgálni. Ha a váltó még megfelel a használhatóság forgalmi feltételeinek, a műszaki megvizsgálásig és a helyreállítás bejelentéséig csak lépésben szabad rajta közlekedni. A felvágott váltót műszaki szempontból a pályamester vagy az üzemfőnök köteles megvizsgálni és helyreállíttatni.

    A váltófelvágást a Hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. A helyreállításig a váltót érintő vonatok személyzetét, valamint a váltón tolatást végző dolgozókat értesíteni kell.

    3.9 A váltózárkulcsok kezelése

    A váltózárkulcsokat a váltók helyes lezárása és annak ellenőrzése után mindaddig őrizni kell, amíg a váltót nem kell felnyitni. Vágányzáró sorompóval vagy kisiklasztó saruval függésben levő váltók kulcsai helyett a sorompó, illetve a saru kulcsát kell őrizni.

    A vonatszemélyzet által kezelt váltók kulcsait a rendelkező állomáson kell őrizni, és a vonatok személyzetének átadni, a vonatvezető az átvett kulcsokat visszatérés után köteles leadni. A kulcsok átadását-átvételét azok számának, jelének feljegyzésével a Menetlevélen fel kell tüntetni.

    Állomási személyzet által kezelt váltók váltózárkulcsait az állomási szolgálati helyiségben kell őrizni.

    A váltózárkulcsok elvesztését azonnal be kell jelenteni a forgalmi szolgálattevőnek és a Hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni.

    4. Útátjárók

    A vasúti átjáró (az utasításban: útátjáró) biztosítás szempontjából lehet:

    4.1 Útátjáró fedezése jelzőőrrel

    Jelzőőrrel kell fedezni:

    Jelzőőr lehet a vonatszemélyzet valamely tagja, illetve állomási dolgozó. Jelzőőrrel fedezett útátjárón a vonat csak akkor haladhat át, ha a mozdonyvezető kétséget kizáróan meggyőződött arról, hogy a jelzőőr a közúti forgalmat leállította.

    4.2 Útátjáró fedezése fénysorompóval

    A fénysorompót (kivéve az önműködő fénysorompót) a kijelölt dolgozó köteles vonatközlekedés előtt, továbbá tolatás tartamára lezárni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a fénysorompót 10 percnél tovább ne kelljen zárva tartani.

    Jelzővel függésben levő fénysorompót a jelző állítása előtt kell lezárni a kezelési szabályzatban leírt módon. A fénysorompót - kivéve az önműködő oldású fénysorompókat - a vonat végének az útátjárón való áthaladása után kell felnyitni, ha más ok nem indokolja a fénysorompó további zárva tartását.

    Jelzővel függésben nem lévő fénysorompóval fedezett útátjárón a vonat csak akkor haladhat át, ha a mozdonyvezető kétséget kizáró módon meggyőződött arról, hogy a fénysorompó használható. Ellenkező esetben a fénysorompó használhatatlanságának esetén követendő eljárást kell alkalmazni.

    4.2.1 A fénysorompó használhatatlansága

    Használhatatlan a fénysorompó, ha:

    Ha a fénysorompó használhatatlan, az észlelő dolgozó köteles ezt a forgalmi szolgálattevőnek jelenteni, akinek feladata ennek tényét bejegyezni a Hibaelőjegyzési könyvbe és intézkedni a fénysorompó kijavításáról.

    A vonatok személyzetét a fénysorompó használhatatlanságáról - az útátjáró pontos megjelölésével - értesíteni kell. A fénysorompó használhatatlansága esetén az útátjárót olyan, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vonat bármely akadály előtt biztonságosan megállítható legyen. Ha a fénysorompón a villogó fehér fény megmarad, vagy erről nem lehet egyértelműen meggyőződni, a megengedett sebesség 5 km/h és a közúti forgalom részére elsőbbséget kell biztosítani. A Helyi mellékletben előírható, hogy egyes útátjárókat a fénysorompó használhatatlansága esetén jelzőőrrel fedezni kell (4.1).

    Nem kell ezt az eljárást alkalmazni, ha az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták.

    4.3 Rendkívüli események

    Ha az útátjárón a legközelebbi vonatig el nem hárítható akadály keletkezik: az akadályt észlelő dolgozó a forgalmi szolgálattevő illetve a közeledő vonat személyzetének tájékoztatásával, a vonat felé Megállj-jelzés adásával köteles gondoskodni arról, hogy az akadály elhárításáig az útátjáróra vonat ne haladhasson rá.

    Ha a fénysorompó kezelője vagy a jelzőőr járműmegfutamodást vesz észre vagy arról értesítést kap: köteles a fénysorompót azonnal lezárni, illetve a közúti közlekedést leállítani.

    5. Járműkapcsolások

    5.1 Kapcsolási módok

    A járművek összekapcsolása történhet:

    5.1.1 Kapcsolás középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel

    A középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt járművek kapcsolása kapcsolótaggal történik. Összekapcsoláskor az egyik kocsin lévő kapcsolótagot a másik kocsi ütközőfejében el kell helyezni és ott csapszeggel rögzíteni. A járművek összekapcsolásakor a kapcsolótagot a csapszeggel, vagy erre alkalmas tárggyal meg kell emelni és a másik kocsi ütközőfejébe irányítani. Szigorúan tilos kézzel a kapcsolófejek közé nyúlni!

    5.1.2 Kapcsolás merev kapcsolórúddal

    Merev kapcsolórudat kell alkalmazni a kapcsolótag helyett (5.1.1) két kocsi között, ha a kocsikat egymástól olyan távolságban kell közlekedtetni, hogy a kocsikat nem lehet a szabványos kapcsolókészülékkel összekapcsolni.

    5.1.3 Kapcsolás rakománnyal

    Két, erre a célra kialakított kocsi összekapcsolható a két kocsin elhelyezett, megfelelő szilárdságú és súlyú rakománnyal is. A rakomány végének legalább 1 méterrel túl kell érnie az alátámasztáson.

    5.1.4 Kapcsolás szükségkapcsolással

    Szükségkapcsolást a mozdonyvezető köteles létesíteni a vonatkísérők vagy tolatószemélyzet közreműködésével, ha bármely rendkívüli okból az előző kapcsolási módok nem alkalmazhatók. Szükségkapcsolással általában csak a következő állomásig, vagy műhelyig továbbíthatók a járművek.

    5.2 Más alkatrészek kapcsolása

    A vonókészülék összekapcsolása után össze kell kapcsolni a légféktömlőket, vonatnál az átjáróhidakat, és végül a villamos kábeleket is.

    A szétkapcsolást az áramszolgáltatás megszüntetése után fordított sorrendben kell elvégezni és a kapcsolatokat a helyükre rakni. Lógó villamos csatlakozókat és légféktömlőt még átmenetileg sem szabad megtűrni.

    5.3 Kapcsolásra kötelezett dolgozók

    A kapcsolásokat a vonatkísérő vagy tolatószemélyzet, illetve a mozdonyvezető köteles elvégezni. Vontatójármű más járművel való összekapcsolásának szabályszerűségét a mozdonyvezető köteles ellenőrizni.

    A járműveket a továbbító mozdonnyal összekapcsoló dolgozó a kapcsolás elvégzése után köteles a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani és a légfékkel fékezett kocsikon a mozdonyvezető utasítására a kocsik kézifékjeit feloldani.

    6. Tolatószolgálat

    6.1 Általános rendelkezések

    Tolatást a forgalmi szolgálattevő engedélyezhet, illetve rendelhet el. A tolatást élőszóval kell engedélyezni.

    Engedély, továbbá tolatásvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül nem szabad tolatni. Engedélyt a tolatásvezető vagy a mozdonyvezető részére kell adni, aki köteles erről a tolatásban résztvevő valamennyi dolgozót értesíteni.

    Közölni kell a tolatásban résztvevőkkel az elvégzendő feladatokat, tolatási korlátozásokat, és mely vágányok között vagy közelében végeznek munkát más dolgozók. Külön meg kell jelölni a tolatás befejezésének idejét.

    6.1.1 Tolatásvezető kijelölése

    Tolatásvezető lehet:

    6.1.2 A tolatásvezető teendői

    A tolatásvezetőnek olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a tolatásban résztvevőkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tud, megfigyelheti őket, a vágányzatot, valamint a járművek mozgását. Tolatási mozgás megkezdése előtt köteles a tolatásban részt vevő dolgozókkal közölni az elvégzendő műveleteket. Tolatás közben köteles ellenőrizni, hogy a tolatásban résztvevők helyükön vannak-e és rendelkezéseinek megfelelően végzik-e a munkát.

    A tolatásvezető az első mozgás megkezdése előtt köteles aziránt intézkedni, hogy

    A tolatásvezető minden mozgás megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy

    6.1.3 A tolatásban részt vevők teendői

    A tolatásban résztvevők kötelesek

    Ha a tolatás nem terjed a vágányzáró sorompó vagy a kisiklasztó saru helyéig: ezek a vágányon hagyhatók, de erről a tolatásban résztvevőket értesíteni kell.

    Nem szabad járművet a biztonsági határjelzőn kívül hagyni, ha az veszélyeztetheti a következő járműmozgást; a szalasztás közben szükséges esetek kivételével sohasem szabad kapcsolatlan járművekkel tolatást végezni.

    6.1.3.1 A vágányút beállításának közlése

    Ha tolatás közben a váltókat nem a tolatásvezető állítja: váltót állító dolgozó a kért vágányút beállítása után köteles a tolatásvezető felé a mozgás megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges jelzést adni. A tolatásban részt vevők - amennyire tartózkodási helyükről lehetséges - a váltóra haladás előtt kötelesek megfigyelni a váltó állását.

    6.1.4 Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányokon, útátjárón

    Át nem tekinthető vágányon végzett tolatás alkalmával, továbbá ha a bejárandó vágányok mellett, között személyek tartózkodnak vagy munkát végeznek: a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani.

    Útátjárón végzett tolatás esetén a mozgás megkezdése előtt a fénysorompót le kell zárni, illetve az útátjárót jelzőőrrel fedezni kell. A tolatásvezető köteles a sorompó kezelőjét vagy jelzőőrt értesíteni, illetve a jelzőőrt kijelölni. A sorompót felnyitni, illetve a fedezést abbahagyni csak a tolatásvezető utasítására szabad.

    6.1.5 A mozdony megindítása, tolatási sebesség

    A tolatómozdony vetetője csak akkor indíthatja el mozdonyát, ha a mozgás megkezdésére a tolatásvezetőtől élőszóban, vagy - előzetes szóbeli tájékoztatás után - jelzésadás útján engedélyt kap.

    Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a járműveket a rendelkezésre álló fékező erőkkel - figyelembe véve a pálya lejtését is - a tervezett helyen biztosan meg lehessen állítani.

    6.1.6 Tolatás megszüntetése, szüneteltetése

    A tolatást végző dolgozók kötelesek a tolatást legkésőbb a forgalmi szolgálattevő által közölt időben (6.1) megszüntetni. A tolatást folytatni csak újabb engedély után szabad.

    6.2 Különleges tolatási módok

    6.2.1 Tolatás emberi erővel

    Emberi erővel végzett tolatáskor a járműveket a vágányokon kívül haladva, oldaluknál vagy sarkuknál kell tolni. Nem szabad a járműveket húzni!

    6.2.2 Tolatás közúti járművel

    Közúti járművel végzett tolatáskor a vontató járművet a vágányon kívül, veszélytelen távolságban kell vezetni. A vontatóeszköznek (vontatókötél, lánc) legalább 2,5 m hosszúnak kell lennie. A mozgás időtartama alatt a közúti jármű és a vasúti kocsik között nem szabad tartózkodni.

    6.2.3 Tolatás szalasztással

    Szalasztás alkalmával a szalasztandó járművek szétkapcsolása után azokat a mozdony ellöki, majd megáll. A következő egységet akkor kell ellökni, ha részére a váltók állítása veszély nélkül megtörténhet és utolérés veszélye sem áll fenn.

    Lejtős pályán végezhető szalasztás mozdony nélkül is, a járműveknek a lejtőn való - kézifékezéssel szabályozott - gurításával is.

    Csonkavágányokra történő szalasztás alkalmával a járműveket ütközésmentesen kell az ütközőbak, földkúp előtt megállítani.

    Szalasztani csak olyan kocsikat, kocsicsoportokat szabad, amelyeken a tervezett helyen való megállításhoz megfelelő hatásosságú kézifék van és elegendő számú fékező. Szalasztott járműveken a fékezőkön kívül más személyek nem tartózkodhatnak. Tilos továbbá olyan járművek szalasztása, melyek járműszerkezetén, futóművén a vizsgálatuk során rendellenességet állapítottak meg.

    6.3 Vonatvédelem tolatás közben

    A vonatok vágányútját idejében szabaddá kell tenni, és a vonat vágányútját veszélyeztető tolatásokat olyan időben kell megszüntetni, hogy a vágányút beállításával kapcsolatos munkák (3.6) elvégezhetők legyenek.

    6.3.1 Tolatás vonat közeledésekor

    A tolatást legkésőbb a vonat érkezése előtt 10 perccel mindenképpen meg kell szüntetni. Ha a tolatás elvégzése a vonat érkezése előtt elengedhetetlenül szükséges, annak folytatására csak akkor szabad engedélyt adni, ha a vonat a V-betűs (bejárati) jelzőnél megállt.

    6.3.2 Tolatás nyílt pálya felé

    A szolgálati hely területén kívül csak a forgalmi szolgálattevő külön engedélyével szabad tolatni.

    A forgalmi szolgálattevő ilyen tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a szolgálati hely felé az igénybe vett vágányon nincsen vonat útban; illetve a tolatás befejezéséig vonatnak a szolgálati hely felé engedély nem adható.

    Kapcsolatlan járművekkel nem szabad a nyílt pálya felé kitolni. Visszahúzás után a tolatásvezetőnek személyesen, vagy a tolatásban résztvevőkön keresztül meg kell győződnie arról, hogy a szélső váltón túli vágányrészen jármű nem maradt, és ezt közölnie kell a forgalmi szolgálattevővel.

    7. Védekezés a járműmegfutamodások ellen

    A megfutamodás elleni védekezés a tolató- illetve vonatszemélyzet feladata. Végállomásra érkezett vonatok esetében és tolatás befejezése után a magukra hagyott járműveknél:

    Az ütközőbakig tolt kocsikat az ütközőbak felől, valamint a 2,5‰-nél nagyobb emelkedésű vágányokon álló kocsikat az emelkedő felől nem kell biztosítani.

    A felügyelet nélkül hagyott járműveket biztosítani kell az illetéktelen személyek által végzett elmozdítások ellen (lezárható rögzítő-eszközzel, a meghúzott kézifék lezárásával). A kulcsokat a forgalmi szolgálattevőnek kell átadni és a rendelkező állomáson őrizni.

    Tolatás közben a mozdonyról ideiglenesen lekapcsolt kocsik legfeljebb 5‰ esésig és 5 percig csak légfékkel is megfékezettnek tekinthetők, ha a kocsicsoportban legalább két jól működő légfékes kocsi van.

    7.1 Eljárás vonatszakadás alkalmával

    Vonatszakadás alkalmával a vonatkísérők kötelesek "A vonat szétszakadt" jelzést adni. A jelzést a pályaszemélyzet is köteles adni, ha a vonat szétszakadását vagy a jelzést észreveszik.

    A leszakadt vonatrészt ha lehet (szükségkapcsolással), egy részben kell továbbítani a következő állomásra. A vonat egy vagy több részben történő továbbításáról a mozdonyvezető dönt. Ha a vonatot több részben kell továbbítani, legalább egy vonatkísérő köteles a leszakadt vonatrészt megfutamodás ellen biztosítani és fedezni.

    7.2 Megfutamodott járművek megállítása

    Megfutamodásról azonnal értesíteni kell megfutamodás irányába eső szolgálati helyeken dolgozókat, a forgalmi szolgálattevőt, valamint a közlekedő vonatokat. Az értesített dolgozók kötelesek a megfutamodott egység megállításáról gondoskodni.

    Megfutamodott járművek megállítása céljából a szolgálati helyeken (kivéve, ahol szolgálat időszakosan sincs) 2 db páros féksarut kell kéznél tartani. Vontatójárműveken 1 db páros féksarut, vagy 2 db féksarut kell kéznél tartani.

    Ha szétszakadt vonat közeledik az állomáshoz, a vonat első részének bejárása után a mögöttes váltókat terelő állásba kell állítani, majd gondoskodni kell a megfutamodott járművek megállításáról.

    Ha a dolgozó járműmegfutamodást vesz észre, vagy arról értesítést kap:

    8. A vonatok összeállítása, vonatszemélyzet

    A vonatokat a kiindulási állomáson olyan időben kell összeállítani, hogy a menetrend szerinti, illetve a tervezett időben elindulhassanak. A személyszállító vonatok szerelvényét ez idő alatt megfelelően elő is kell fűteni.

    8.1 A mozdonyok alkalmazása

    Vonattovábbításra általában egy vonó- vagy kapcsolt tolómozdonyt kell alkalmazni. Ha egy mozdony teljesítőképessége a vonat továbbítására nem elég: egy előfogat- vagy kapcsolt tolómozdony is alkalmazható.

    Csak az Üzemfőnökség engedélyével szabad eltérő módon vonatot továbbítani.

    8.2 A vonatok összeállításának általános szabályai

    A vonatok összeállításakor figyelembe kell venni:

    Nem szabad vonatba sorozni olyan kocsikat, amelyek műszaki állapotuk miatt nem közlekedhetnek. Kivéve a műhelybe utalt kocsikat, de ezek futóképességét műszaki dolgozónak meg kell vizsgálnia, és szükség esetén kísérni kell.

    8.3 Különleges besorozási esetek

    8.3.1 Vegyesvonatok

    A személyszállító kocsikat a teherkocsik elé kell besorozni, s ezeket a kocsikat a könnyen elmozduló áruval rakott kocsiktól legalább egy olyan kocsival el kell választani, amelynek homlokoldala vagy jól rögzített rakománya magasabb, mint a védelmet igénylő kocsi rakománya.

    8.3.2 Tűz- és robbanásveszélyes áruval rakott kocsik

    Tűz és robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat gőzmozdonytól 10 m távolságra kell besorozni. Védőkocsi lehet bármilyen, tűzvédelmet nem igénylő kocsi.

    8.3.3 Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsik

    A merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsikat a vonat végére kell besorozni. Tolt vonatokkal, valamint tolómozdonnyal közlekedő vonatokkal ezek a kocsik - csúcsfordítók közti vonalszakaszokat és rendkívüli esetet kivéve - nem továbbíthatók.

    8.3.4 Hóeke

    Hóekét csak a pályafenntartási szakszolgálat engedélyével és az általa közölt módon szabad továbbítani.

    8.4 A vonatok terhelése

    8.4.1 A vonat tömegének megállapítása

    5. ábra: A tömegfogalmak értelmezése

    8.4.2 Megengedett vonatterhelés

    Rendes terhelés az a tömeg, amit a vontatójármű

    továbbíthat. A rendes terhelés túllépése esetén több mozdonyt kell alkalmazni vagy a vonat sebességét csökkenteni, azonban a vonókészülék teherbíró képessége alapján megállapított legnagyobb terhelést sohasem szabad túllépni.

    8.5 A vonatok hossza

    8.5.1 A vonathossz megállapítása

    A vonathossz megállapításakor a vonatba sorozott kocsik és mozdonyok ütközőtől ütközőig mért hosszát kell felvenni, majd összeadni. A vonathosszat egész méterre kell felkerekíteni, az egyes kocsik hosszát 10 cm-re szabad kerekíteni.

    8.5.2 Megengedhető vonathossz

    Az egyes szolgálati helyek vágányainak hosszát az utasítás Helyi melléklete közli.

    Ügyelni kell arra, hogy a vonattalálkozások lebonyolításakor a túlhosszú vonat ne zavarja más vonatok közlekedését. A vonatszemélyzetet értesíteni kell a túlhosszú vonatról és az egyes szolgálati helyeken követendő eljárásról.

    8.6 A vonatszemélyzet helye és létszáma

    8.6.1 A vonatszemélyzet létszáma

    A vonatok közlekedhetnek:

    Az Üzemfőnökség külön rendelkezése alapján más vonatok is közlekedhetnek csak mozdonyvezetővel.

    8.6.2 A vonatkísérők száma és helye

    A vonatkísérők számát a vonatnál végzendő munka mennyisége és az alkalmazott fékezési mód határozza meg. Minden vonatkísérővel közlekedő vonaton lennie kell vonatvezetőnek.

    A vonatkísérők helyét, a felügyeletükre bízott kocsikat a vonatvezető jelöli ki. Tisztán légfékezéssel közlekedő nem személyszállító vonatoknál a vonatkísérők helye lehetőség szerint a mozdony vezetőállása.

    Nem szabad a fékezők részére kijelölni olyan kocsi fékállását:

    Légfékelromlás esetén a vonaton utazó valamennyi dolgozó (szolgálatban nem lévő is) igénybe vehető a kézifékek kezelésére a nyílt pályáról a következő állomásig.

    Tolt vonaton a vonatvezető a haladás irányának megfelelő első kocsi fékállásán köteles tartózkodni és a szükséges jelzéseket adni.

    9. A vonatok számozása

    Technikai okokból eltérő rendszer szerint kell számozni a menetrendkönyvben meghirdetett személyszállító vonatokat és az egyéb személyszállító, illetve más nemű vonatokat (vasútüzemi számrendszer).

    9.1 Vasútüzemi számrendszer

    9.1.1 A számozási rendszer alapjai

    A vonatok száma azonosítja a vonatot közlekedtető vasutat, tartalmazza a vonat nemét és közlekedésének irányát, utal a közlekedés időszakára.

    A vonatok száma 5 számjegyből áll: (1)(2)(3)(4)(5). A számjegyek jelentése:

    9.1.2 A vasútüzem sorszáma

    Az utasítás bevezető részében, a vasútüzemek felsorolásánál is közölt sorszám. A helyi közleményekben a vasútüzemi sorszámot nem kell használni.

    9.1.3 Vonatnemek

    (3). számjegy

    (4). számjegy

    0-6

    7

    8-9

    1

    személyszállító vonatok

    menetrend szerinti vonatok

    menetrenddel rendelkező rendkívüli vonatok

    menetrenddel nem rendelkező rendkívüli vonatok

    2

    3

    4

    5

    vegyesvonat

    6

    tehervonat

    7

    8

    külön-, szerelvény- és mozdonyvonat

    0-2: különvonat, 3-5: szerelvényvonat, 6-9:mozdonyvonat

    9

    egyéb szolgálati vonat

    Túl sok vonatszám esetén a (4) számjegy eltérő módon, a szomszédos számcsoportokból is kiadható.

    9.1.4 A vonatok iránya és közlekedési időszaka

    A vonal végpontja felé páros számú vonatok közlekednek, a vonat kezdőpontja felé páratlan számúak. Az (5) számjegy az alábbiak szerint meghatározza a vonatok közlekedésének idejét is:

    9.2 Menetrendkönyvben meghirdetett vonatok

    A menetrendkönyvben meghirdetett személyszállító vonatok esetén a fenti számozási rendszer nem alkalmazható. Ezeket a vonatokat a Helyi mellékletben közölt számcsoportban kell számozni, de ez esetben is figyelemben kell venni az 9.1.4 pont előírásait.

    10. A vonatközlekedés lebonyolítása

    10.1 Általános rendelkezések

    10.1.1 A közlekedés szabályozása

    A közlekedést általában a forgalmi szolgálattevők szabályozzák. A közlekedés szabályozását lehetőség szerint távközlő-berendezéseken adott közleményekkel, vagy Írásbeli Rendelkezésekkel, jelzésekkel végzik. Forgalmi szolgálattevő (illetve a forgalmi szolgálattevői feladatokat ellátó más dolgozó) nélkül vonat- vagy tolatómozgás nem végezhető.

    Amikor a vonalon csak egy szerelvény közlekedik a 10.2.2 pontban foglaltakat (Forgalomirányítás) nem kell alkalmazni.

    10.1.2 A vonatok sebessége

    Sohasem szabad túllépni

    Tolt vonatok legfeljebb 20 km/h, ha a tolt vagy tolómozdonnyal közlekedő vonatban merev kapcsolórúddal vagy csak rakománnyal összekapcsolt kocsik vannak: 5 km/h sebességgel közlekedhetnek.

    10.1.3 Figyelési és tájékozódási kötelezettség

    A közlekedést szabályozó személyek kötelesek a vonatközlekedést állandóan figyelni, a közlekedő vonatok iránt érdeklődni, a rendellenes menetekről egymást tájékoztatni és idejében tett intézkedésekkel biztosítani a zavartalan közlekedést.

    A személyzet köteles tájékozódni az elszállításra váró utasok ás áruk mennyiségéről. Gondoskodni kell

    10.2 A vonatok közlekedésének szabályozása

    10.2.1 Alapszabályok

    Vonatot csak olyan vágányon szabad közlekedtetni, amelyen járművek nem tartózkodnak, és oda más menet sem kapott engedélyt. A vágány akkor tekinthető szabadnak, ha az ott előzőleg közlekedő menetek valamennyi járműve kétséget kizáróan elhagyta (10.2.2.1.2, 10.5.4).

    Ettől eltérni csak foglalt vágányra történő vonatfogadáskor (10.5.2), illetve azonos irányú vonatok közlekedése esetén a látra közlekedés (10.2.1.1) szabályai szerint szabad.

    10.2.1.1 Azonos irányú vonat indítása a visszajelentés vétele előtt (látra közlekedés)

    Látra közlekedést csak akkor szabad alkalmazni, ha a távolbalátás nem korlátozott.

    A követő egység személyzetét értesíteni kell arról, hogy látra közlekedik. A látra közlekedő vonat olyan sebességgel közlekedhet, hogy bármely akadály előtt biztonsággal megállítható legyen.

    10.2.2 Forgalomirányítás

    A vonatok a forgalmi szolgálattevőktől kapott engedély alapján közlekedhetnek, az engedélyben megjelölt pályaszakaszon, és mozgásukról a forgalmi szolgálattevők részére visszajelentést kell adniuk (10.2.2.1). Engedélyadásban csak azok a pontok, szolgálati helyek használhatók, amelyek a Helyi mellékletben e célra ki vannak jelölve.

    A vonatok menetét, tolatásokat mindig az a forgalmi szolgálattevő irányítja

    A rendelkezési szakaszok között közlekedő menetek indítása, azaz a vonatok részére történő engedélyadás előtt a menetet indító forgalmi szolgálattevőnek hozzájárulást kell kérnie a fogadó forgalmi szolgálattevőtől. A menet valamennyi járművének megérkezése után a fogadó forgalmi szolgálattevőnek visszajelentést kell adnia (10.2.2.2).

    Alkalmazni kell ezt az eljárást abban az esetben is, ha a két rendelkezési szakasz közti pályarészen a szerelvény visszafordul.

    A forgalmi szolgálatevőnek forgalmi naplót kell vezetnie, és abban valamennyi engedélyadást, hozzájárulást, visszajelentést be kell jegyezni.

    10.2.2.1 Értekezés a vonatok és a forgalmi szolgálattevők között

    10.2.2.1.1 Engedélyadás a vonatok részére

    A vonatok részére engedély adható:

    Engedélyt rádión az alábbi szövegekkel kell adni és nyugtázni:

    A ... számú vonat ... szolg.hely ... vágányára (vagy: V-betűs jelzőjéig) mehet. Név.

    ... számú vonat az engedélyt ... szolg.hely ... vágányára (vagy: V-betűs jelzőjéig) vettem. Név.

    Az engedélyben meg kell jelölni, hogy a vonat a szolgálati hely melyik vonatfogadó vágányára járhat be, vagy azt, hogy az engedély a szolgálati hely V-betűs (bejárati) jelzőjéig szól. Foglalt vágányra bejáró vonatnál az engedélyt ennek tényével ki kell egészíteni, fényjelzőt továbbhaladást engedélyező állásba állítani ez esetben nem szabad.

    10.2.2.1.2 Visszajelentés a vonatok részéről

    Rádiós irányítás esetén a vonatok személyzete visszajelentést köteles adni a forgalmi szolgálattevőnek, az általa megjelölt pontokról. A visszajelentést a vonat teljes elhaladása és az érintett a váltók alapállásban való lezárása után azonnal kell adni. Nem kell visszajelentést adni, ha a szolgálati helyen a vonat megfigyelésére kötelezett forgalmi dolgozó van, aki a 10.2.2.2.2 pont szerint ad visszajelentést.

    Visszajelentést rádión az alábbi szöveggel kell adni és nyugtázni:

    A ... számú vonat ...-ra megérkezett/...-ról kijárt. Név.

    A ... számú vonat visszajelentését ...-ról vettem. Név.

    10.2.2.1.3 Vonattalálkozás

    Személyzet nélküli szolgálati helyen történő vonattalálkozásról értesíteni kell az érintett vonatok személyzetét. Közölni kell a vonatszemélyzettel, hogy a vonat elsőként vagy másodikként járhat be az állomásra.

    A másodikként bejáró vonatnak a V-betűs jelző előtt meg kell állnia, és csak akkor járhat be, ha az elsőként érkező vonat személyzete - a vágányút beállítása után (3.6.2) - Közeledj felém jelzést ad.

    10.2.2.1.4 Eljárás, ha az értekezés lehetetlen

    A vonatok az értekezés lehetetlenné válása előtt kapott engedély szerint folytathatják útjukat. Ezután részükre engedély adható:

    10.2.2.2 Értekezés két forgalmi szolgálattevő között

    10.2.2.2.1 Hozzájárulás rendelkezési szakaszok között közlekedő vonat indításához

    Hozzájárulást az erre a célra rendszeresített távbeszélőn az alábbi szövegekkel kell kérni és - ha a vonat fogadásának nincs akadálya - azonnal megadni, vagy ellenkező esetben megtagadni:

    Mehet-e kb. ... óra ... perckor a ... számú vonat ... állomásra? Név.

    Hozzájárulás:
    A ... számú vonat ... állomásra jöhet. Név.

    Megtagadás:
    A ... sz. vonatot ... miatt nem fogadom. Név.

    A hozzájárulás megtagadása esetén a helyzetet tisztázni kell, és amint lehetséges új hozzájárulást kell kérni.

    Nem kell közölni a várható indulási időt, ha a vonat érvényes menetrend szerint, legfeljebb 3 perc késéssel közlekedik. Ha a közölt várható indulási idő, vagy a menetrend szerinti idő után több mint 3 perccel indult a vonat, akkor a vonat indulása után a tényleges indulási időt közölni kell a menetet fogadó forgalmi szolgálattevővel.

    A hozzájárulást a tervezett indítás előtt legkorábban 10 perccel kell kérni, amennyiben a vonat indításának valamennyi feltétele adott. A hozzájárulás 10 percig érvényes, ha ez időn belül a vonat nem indul el, a forgalmi szolgálattevőknek a helyzetet tisztázniuk kell és a vonat csak újabb hozzájárulás kérés/adás után indítható.

    10.2.2.2.2 Visszajelentés rendelkezési szakaszok között

    Visszajelentést akkor kell adni, ha a vonat valamennyi járműve az állomás biztonsági határjelzőjén belülre ért, vagy azon kívül úgy állt meg, hogy a következő mozgást nem veszélyezteti, a zárjelző tárcsa a vonaton van, és ha van bejárati jelző, azt továbbhaladást tiltó állásba állították.

    Visszajelentést az erre a célra rendszeresített távbeszélőn az alábbi szövegekkel kell adni és nyugtázni:

    A ... számú vonat ...-ra megérkezett. Név.

    A ... számú vonat visszajelentését ...-ról vettem. Név.

    Visszajelentés vétele előtt újabb vonat csak a látra közlekedés szabályai szerint indítható, de ez esetben is külön hozzájárulást kell kérni a látra közlekedés megjelölésével.

    10.2.2.2.3 Eljárás, ha az értekezés lehetetlen

    Meg kell kísérelni az értekezést

    Ha az értekezés így sem lehetséges, akkor a vonatok az értekezés lehetetlenné válása előtt kapott hozzájárulás szerint közlekedhetnek. Ezután a páros számú vonatot indító forgalmi szolgálattevő hozzájárulás nélkül indíthat vonatot, melynek személyzetével Írásbeli rendelkezésen megküldi a szomszédos forgalmi szolgálattevő részére a közlekedő vonatok sorrendjét.

    Ha előbb bármely okból páratlan számú vonatot kellene indítani, a vonat hozzájárulás nélkül nem indítható el. A páratlan számú vonat indításához adott hozzájárulást Írásbeli rendelkezésen küldönccel, vagy rendkívüli páros vonattal kell eljutatni.

    10.3 Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése

    Az írásbeli rendelkezést - az utasítás eltérő rendelkezéseit kivéve - a forgalmi szolgálatevő köteles kiállítani és kézbesíteni. Az írásban vagy élőszóval adott rendelkezés a vonatszemélyzet részére feltétlenül figyelembe veendő és végrehajtandó parancs.

    Több mozdonnyal közlekedő vonatnál az Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői példányát a menetirány szerinti első mozdony vezetőjének kell kézbesíteni, tartalmát azonban élőszóval közölni kell a többi mozdony vezetőjével is. Ha az első mozdony eltávozik a vonattól, valamint személyzetváltáskor az Írásbeli rendelkezéseket át kell adni a vonatnál maradó mozdony vezetőjének a Menetlevélen történő elismertetés mellett.

    Írásbeli rendelkezésnek minősül a menetlevél megfelelő rovatában a forgalmi szolgálattevő által tett bejegyzés is, ha ezt az eljárást a Helyi melléklet engedélyezi.

    10.4 A vonatok felhatalmazása indításra, áthaladásra

    A vonatok közlekedésére adott engedély általában felhatalmazás az indításra, áthaladásra is (10.2.2.1.1).

    A vonatokat azonban csak akkor szabad elindítani, ha a vonat közlekedésére adott engedélyen felül a vonatkísérők "Indulásra készen" jelzést adnak (I. rész). A mozdonyvezetőnek indulás előtt meg kell győződnie arról, hogy a vonatkísérők felszálltak-e a vonatra.

    A vonatkísérő személyzet csak akkor adhat "Indulásra készen" jelzést, ha

    Több vonatkísérővel közlekedő vonatnál ha a vonatkísérők készen állnak az indulásra, a menetirányt tekintve utolsó vonatkísérőtől kezdve előre haladva egymás után kell adni az "Indulásra készen" jelzést. Ha valamelyik vonatkísérő még nem áll készen az indulásra: Megállj! jelzést kell adnia. Ha a vonat elindul annak ellenére, hogy valamely vonatkísérő nem adott "Indulásra készen" jelzést, a vonatszemélyzet köteles mindent megtenni a vonat megállítására.

    Ha a rendelkező állomáson a vonatok menesztését a forgalmi szolgálattevő végzi, a vonat indításának, áthaladásának további feltétele, hogy a forgalmi szolgálattevő Felhívás az indításra, áthaladásra jelzést adjon. Ha az áthaladásnak a vonat részéről akadálya van, ennek jeléül behaladás közben a mozdonyvezetőnek Féket húzd meg jelzést kell adnia.

    10.4.1 Több mozdonnyal közlekedő vonatok

    Több mozdonnyal közlekedő vonat esetén az engedélyeket, rendelkezéseket a menetirány szerinti első mozdony vezetőjének kell adni.

    Ha a második mozdony vezetője másképp nem értesíthető, az első mozdony mozdonyvezetője az indításra történő felhatalmazás után "Tolást megkezdeni" jelzést ad. Ha a jelzés elhangzása után a második mozdony vezetője készen áll az indulásra: "Féket ereszd meg" jelzést ad. A jelzés elhangzása után fékek feloldásához szükséges időt kivárva kell a vonatot óvatosan elindítani.

    Ha az indulásnak a második mozdony vezetője részéről akadálya van, "Féket húzd meg" jelzést köteles adni. A vonat csak a helyzet tisztázása után indulhat az előző bekezdésben szabályozottak szerint.

    10.4.2 Várakozás csatlakozásra

    Az induló személyszállító vonatoknak meg kell várniuk azokat a késett személyszállító vonatokat, illetve a vonathoz csatlakozó autóbuszjáratokat, amelyeknek menetrendszerű érkezési ideje az induló vonat menetrendszerű indulási ideje előtt van.

    A vonatok legfeljebb 20 percet kötelesek várni, de az üzemfőnökség előírhat ettől eltérő várakozási időket is. A csatlakozó vonat vagy autóbusz megérkezése után meg kell várni az átszállást.

    A forgalmi szolgálattevő a csatlakozás elmaradása esetén köteles intézkedni az érintett utasok tájékoztatására az állomási dolgozókon, vonatkísérő személyzeten keresztül. A csatlakozás elmaradásában érintett utasokat szükség esetén akár szolgálati vonatokkal is el kell juttatni úticéljukhoz.

    Nem kell várakozni, ha megállapítható, hogy az érkező vonaton vagy autóbuszon átszálló utas nincs.

    10.5 A vonatok fogadása

    10.5.1 Bejárati vágány

    A bejárati vágány kijelölésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:

    10.5.2 Vonatfogadás foglalt vágányra

    Foglalt vágányra a vonat csak akkor fogadható, ha a mozdonyvezetőt erről értesítették.

    A mozdonyvezető a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a vágányon álló járművek előtt biztonságosan meg tudjon állni, de a megengedett legnagyobb sebesség a szolgálati hely váltóin kitérő irányban alkalmazható sebesség.

    Távolbalátás korlátozottsága esetén csak elkerülhetetlen esetben szabad foglalt vágányra vonatot bejáratni. Ilyenkor a vonat előtt a szükséges jelzéseket adó dolgozó köteles haladni.

    10.5.3 A megállás helye

    Érkező vonatot az állomáson úgy kell megállítani, hogy más vonatok közlekedését és a tolatást lehetőség szerint ne akadályozza, ne veszélyeztesse, továbbá a vonat eleje mindig, a vonat vége pedig lehetőleg a biztonsági határjelzőn belül legyen.

    Ha ezen felül lehetséges, a vonatokat a felvételi épület előtt, illetve az utasok le- és felszállására kijelölt hely mellett kell megállítani.

    Ha a vonat a megállás után útátjárót 5 percnél hosszabb ideig zár el: a vonatot az útátjárón meg kell osztani.

    10.5.4 A vonat megérkezésének ellenőrzése

    A rendelkező állomásra érkezett vonatnál a forgalmi szolgálattevő köteles megfigyelni a vonat utolsó járművén a zárjelző tárcsát. Ha az a vonat végén nem található, fel kell tételezni a vonat szétszakadását, és intézkedni kell az esetleg megfutamodott járművek megállításáról, valamint a pálya felszabadításáról.

    10.6 Feltételes megállók

    A feltételes megállókban a személyszállító vonatoknak csak akkor kell megállniuk, ha a megállóhelyen felszálló utas várakozik, vagy a vonatról utas szállna le.

    A feltételes megállót csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy ha ott utas várakozik, a vonat a peron mellett biztosan megállítható legyen. Mindig meg kell állni, ha a mozdonyvezető nem tud egyértelműen tájékozódni, hogy van-e leszálló utas.

    Ha a vonatban van olyan kocsi, amely nem rendelkezik jól működő leszállásjelzővel, a jegyvizsgáló köteles tájékozódni, hogy a feltételes megállásoknál lesz-e leszálló utas. A leszálló utasokról haladéktalanul értesíteni kell a mozdonyvezetőt.

    11. Szolgálat a vonatoknál

    11.1 Figyelési kötelezettség

    Menet közben a vonat elején lévő mozdonyvezető és a mellette tartózkodó másik dolgozó, tolt vonatnál pedig az első járművön levő vonatkísérő köteles figyelni a pályát, a jelzéseket, és a vonatot; személyszállító vonatok indulásakor külön meg kell figyelni, hogy utas nem akar-e a mozgó szerelvényről le, vagy oda felszállni. Fokozott gonddal kell figyelni a jelzéseket, ha a távolbalátás vagy a szabadlátás korlátozott.

    A vonatkísérők, valamint több mozdonnyal közlekedő vonatnál a többi mozdony vezetője is köteles megfigyelni az előbbieket olyan mértékben, amennyire a megfigyelés a tartózkodási helyükről lehetséges.

    11.2 Magatartás állomáson való tartózkodás közben, vonatátadás

    A vonat személyzete csak a forgalmi szolgálattevő engedélyével távozhat el a vonattól. Személyzetváltó állomáson a vonatkísérők a vonattól csak akkor távozhatnak el, ha a vonatot állomási vagy műszaki dolgozónak, illetve a felváltó személyzetnek személyesen átadták. Átadás közben meg kell állapítani a járművek és rakományok hiányosságait, nem maradt-e a személykocsikban kézipoggyász vagy más tárgy.

    11.3 Az utasok tájékoztatása és védelme

    Az állomási és vonatkísérő személyzet minden végrehajtható esetben köteles figyelmeztetni az utasokat arra, hogy azon a pályaoldalon szálljanak fel és le, amelyiken a peron van, ne szálljanak fel mozgó vonatra, ne tartózkodjanak a lépcsőn menet közben, fel- és leszállás után a kocsiajtókat csukják be. Személykocsi ajtaját csak akkor szabad kinyitni, ha annak következtében utas vagy kézipoggyász nem sérülhet meg, nem eshet ki.

    A szolgálati helyeken tájékoztatni kell az utasokat a személyszállító vonatok érkezési, indulási idejéről, a bejárati, felállítási vágányáról.

    A vonaton utazó árukísérőket a vonatszemélyzet köteles figyelmeztetni a személy- és vagyonbiztonsági szabályok megtartására.

    12. Lassúmenet, vágányzár

    12.1 Lassúmenetek

    A lassúmeneteket - az utasításban szabályozott eseteket kivéve - a pályafenntartási szakszolgálat vezetője rendeli el, és köteles erről az üzemfőnökséget tájékoztatni. A pályafenntartási szakszolgálat vezetőjének kell gondoskodnia a lassan bejárandó pályarészeknél szükséges lassúmenet jelzők (I. rész) kitűzéséről.

    Előre látható lassúmenetek és más korlátozások bevezetését olyan időben kell az üzemfőnökségnek bejelenteni, hogy a menetrend (lehetőleg a tervezett menetrendváltozás alkalmával) ennek megfelelően módosítható legyen, és az érintetteket erről időben tájékoztatni lehessen. Ha előre nem látható lassúmenetek bevezetése szükségessé válik, de azt nem lehet rövid időn belül megszüntetni, az üzemfőnökséget erről külön tájékoztatni kell.

    12.1.1 Eljárás sérült pályarész felfedezésekor

    Sérült pályarész felfedezője köteles a helyzetről a forgalmi szolgálattevőnek jelentést tenni. Ha a pályarész a sérülés ellenére még járható, és a szükséges sebességkorlátozás mértékét meg lehet állapítani, jelenteni kell az alkalmazható sebességet is. Ha a felfedező nem tud a járhatóság felett dönteni, az értesített forgalmi szolgálattevő az előre nem látott vágányzárás szabályait köteles alkalmazni (12.3.2).

    A forgalmi szolgálattevő köteles az előre nem látott sebességkorlátozásról vagy vágányzárásról és annak pontos helyéről értesíteni a pályafenntartási szakszolgálatot. A továbbiakban a jelzők hiánya esetén követendő eljárást kell alkalmazni. (I. rész)

    12.2 Fenntartási munkák nem vágányzár keretében

    A nem vágányzár keretében végezhető fenntartási munkák idejét, és a munkavégzés tartama alatt a forgalom szervezését az üzemfőnökség határozza meg.

    A munkát irányító dolgozó köteles a munka megkezdéséről és befejezéséről értesíteni a forgalmi szolgálattevőt. Közölni kell, a munka megkezdésének helyét, idejét, valamint azt, ha a munkavégzés során a pálya átmenetileg járhatatlanná válik. Ha a munkát változó munkahelyen végzik, a teljes munkába vett pályarészt kell a munkavégzés helyeként kezelni és fedezni (I. rész).

    Amennyiben a munkavégzés ideje alatt vonat közlekedik, a vonatszemélyzetet értesíteni kell, hogy "...-... állomások között a ...-... szelvények között a pályán munkát végeznek." A munkahelyet olyan, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vonat bármely akadály előtt biztonságosan megállítható legyen.

    A távolbalátás korlátozottsága esetén fenntartási munka csak vágányzár keretében végezhető.

    12.3 Vágányzár

    12.3.1 Előre látott vágányzár

    Előre látott vágányzárt általában az üzemfőnökség írásban engedélyez, az üzemfőnökség feladata rendelkezni a forgalomszervezésről a vágányzár idején.

    A vágányzár megkezdéséhez minden esetben engedélyt kell kérni a forgalmi szolgálattevőtől. Az engedélykiadását csak olyan vonat miatt szabad késleltetni, amelynek az elzárandó vágányrészen még a vágányzár megkezdésére kijelölt idő előtt át kellett volna haladnia.

    12.3.2 Előre nem látott vágányzár

    Előre nem látott vágányzár akkor válik szükségesé, ha valamely pályarész rendkívüli ok miatt járhatatlanná válik.

    A sérült pályarész felfedezője a 12.1.1 pontban szabályozott módon köteles eljárni. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az eseményt a Forgalmi naplóba és szolgálat átadáskor a Szolgálati naplóba bejegyezni, továbbá a helyzetről jelentést tenni a pályafenntartási szakszolgálatnak és az üzemfőnökségnek.

    12.3.3 Biztonsági intézkedések

    A pályafenntartási szakszolgálat vezetőjének kell gondoskodnia a szükséges Megállj-jelzők és előjelzők (I. rész) kitűzéséről. A vágányzár megszűnéséig a zárt pályarészen csak munkavonatot, a munkavezető és a forgalmi szolgálattevő közös engedélyével szabad közlekedtetni.

    A vágányzárról, és a forgalom lebonyolításának módjáról értesíteni kell az érintett vonatok személyzetét, az utasokat és a fuvaroztatókat.

    12.3.4 A vágányzár megszüntetése

    A vágányzár mindaddig érvényes, amíg a munkavezető a megszűnését nem jelentette be a forgalmi szolgálattevőnek. Ha a munkavezető azt látja, hogy a vágányzár a tervezett időpontban nem szüntethető meg, köteles erről haladéktalanul értesíteni a forgalmi szolgálattevőt. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az eseményt a Forgalmi naplóba és szolgálat átadáskor a Szolgálati naplóba bejegyezni, továbbá a helyzetről jelentést tenni a pályafenntartási szakszolgálatnak és az üzemfőnökségnek.

    Ha a vágányzári munkák során a vágányzat vagy más berendezések megváltoztak, erről külön értesíteni kell a szolgálati helyek és a vonatok személyzetét, szükség esetén meg kell változtatni a vonatkozó utasításokat, kezelési szabályzatokat.

    12.3.5 Több rendelkezési szakaszt érintő lassúmenet, vágányzár

    A fenntartási munkákkal, vágányzárral, lassúmenetekkel kapcsolatos jelentéseket, engedélyeket azzal a forgalmi szolgálattevővel kell megbeszélni, akinek a rendelkezési szakaszát az esemény érinti. Ha két külön rendelkezési szakaszhoz tartozó szolgálati hely között nyíltvonalon van lassúmenet, vágányzár, fenntartási munka, akkor a páros számú vonatot indító forgalmi szolgálattevőt kell értesíteni, illetve tőle engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő feladata a szomszédos rendelkezési szakasz forgalmi szolgálattevőjének értesítése illetve engedélyének kérése.

    13. Rendkívüli események

    Rendkívüli eseménynek kell minősíteni a szolgálat közben jelentkező minden olyan zavart vagy akadályt, amely a vonatközlekedést kizárja, vagy jelentős forgalmi zavart okoz.

    Balesetről, továbbá minden olyan eseményről, amely balesetet vagy forgalmi zavart okozhat, a dolgozók kötelesek jelentést tenni közvetlen felettesüknek, illetve a forgalmi szolgálattevőnek.

    A jelentést vevő dolgozó köteles erről mindazokat a szolgálati helyeket és dolgozókat értesíteni, akiknek közreműködésre az akadály elhárítása érdekében szükséges, és intézkednie kell a közlekedés zavartalanságának biztosítására.

    13.1 Segélymozdonyok

    Segélymozdonyt kell kérni akkor, ha valamely vonat mozdonya vagy mozdonyvezetője szolgálatképtelenné vált és helyben nem lehet pótolni.

    A segélykérés szövegében közölni kell a segélykérő vonat számát, a megállás pontos helyét, a segélykérés okát és - ha választási lehetőség van - azt, hogy a segélyre melyik irányból van szükség. A segélykérést vevő forgalmi szolgálattevő köteles a segélymenet kiállítására intézkedni. A segélyre szoruló vonat számára korábban adott engedély (10.2.2) ezzel egyidejűleg érvényét veszti.

    Segélynyújtásra felhasználható más vonat mozdonya is. A segélymenet személyzetét értesíteni kell a segélyre szoruló vonat tartózkodási helyéről. A segélymenet a látra közlekedés szabályai szerint közlekedhet, a távolbalátás korlátozottsága esetén is.

    13.2 A forgalmi szolgálat végzése télen

    A téli időjárásra valamennyi szolgálati ágnak és dolgozónak fel kell készülnie. November elejétől április végéig készenlétben kell tartani a hóeltakarító eszközöket, gépeket.

    Havas időben a dolgozóknak tájékoztatniuk kell egymást a hó- és időjárási viszonyokról. A vonatokat azokon a szolgálati helyeken, ahol az indítás a pályaviszonyok miatt rendes körülmények között is nehéz, az üzemfőnökség engedélyével át szabad haladtatni. A rendkívüli áthaladásról értesíteni kell az utasokat, és gondoskodni kell úticéljuk eléréséről.

    Ha valamely vágányon hóeltakarító menet közlekedett, a szomszédos vágányon csak akkor szabad közlekedni, ha a hóeltakarító menet vezetője jelentette, hogy a vágány járható.

    13.3 A pálya járhatóságát veszélyeztető esemény

    Ha rendkívüli időjárás vagy más ok veszélyezteti a pálya és műtárgyak állapotát, a kijelölt dolgozó köteles a vonalat bejárni, a pályát és a műtárgyakat megvizsgálni. Addig nem szabad vonatokat indítani, amíg nem érkezik jelentés a pálya járhatóságáról.

    A nyílt pályán továbbhaladást veszélyeztető körülmény észrevételekor a vonatot meg kell állítani. A mozdonyvezető köteles eldönteni, hogy a vonat továbbítható-e, és milyen sebességgel. Az eseményt a forgalmi szolgálattevőnek be kell jelenteni.

    Azonnal jelenteni kell a vonatot, vagy a vasút más létesítményeit veszélyeztető rendellenességet, rosszindulatú cselekményeket is, szükség esetén intézkedni kell a veszélyeztetett vonatok megállítására.

    13.4 Eljárás a pálya járhatatlansága esetén

    Valamely pályarész járhatatlansága esetén a járható pályarészeken a forgalmat fenn kell tartani. Az üzemfőnökség rendelkezhet egyes vonatok lemondásáról is.

    Ha a járhatatlan pályarésznél gyalog sem lehet átmenni, az utasokat más közlekedési eszközzel kell arra a helyre szállítani, ahonnan a továbbutazás lehetséges. A pálya járhatatlanságáról és az átszállítás módjáról az utasokat értesíteni kell.

    13.5 Személyi sérüléssel, anyagi kárral járó események

    13.5.1 Balesetek

    Baleset esetén segélynyújtásra szükség esetén fel kell kérni a legközelebbi mentőállomást, illetve a hatóságokat. Ha nincs orvos a vonaton, a sérült személyek elsősegélyben részesítését - a mentők megérkezéséig - a vonatszemélyzetnek kell a tőle elvárható módon végeznie. Személyi sérülés, valamint idegen járművel való ütközés esetén minden esetben értesíteni kell a rendőrséget.

    A mentőszolgálat, rendőrség értesítésekor közölni kell

    13.5.1.1 Felettesek értesítése

    Az eseményekről azonnal értesíteni kell az üzemfőnökséget. Közölni kell a pontos helyszínt, röviden és lényegretörően ismertetni kell az eseményt.

    Az üzemfőnökség a szükséges részletességű tájékozódás után köteles jelentést tenni az illetékes felügyeleti hatóságoknak.

    13.5.2 Tűz

    Tűz esetén az érintett vonatot meg kell állítani (figyelembe véve a III. rész rendelkezéseit is), a veszélyeztetett létesítményeket, személykocsikat ki kell üríteni. A közeledő veszélyeztetett vonatok megállításával, járművek szétakasztásával és elvontatásával meg kell akadályozni, hogy a tűz más járművekre, létesítményekre is átterjedjen.

    Az oltást haladéktalanul meg kell kezdeni, egyúttal értesíteni a tűzoltóságot.

    Fokozott gonddal kell eljárni és a tűz átterjedését megakadályozni tűzveszélyes anyagok, dízelmozdonyok közelében.

    A vasút közelében idegen létesítményekben, erdőben keletkezett tűz esetén is ügyelni kell arra, hogy az a vasúti létesítményekben kárt ne tehessen, az oltásban a körülményektől függően felkérés nélkül is segítséget kell nyújtani.


    [Tartalom][III. rész]

    [kisvasut.hu]