Ábra A. Tilotott egyidejű menetek
Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki munkavédelmi, szakmai oktatásban részlesült, és érvényes vizsgákkal rendelkezik.
A kiképzés alatt állók önállóan nem ténykedhetnek. A szolgálati főnök által felhatalmazott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett végezhetnek gyakorlati munkát.
A végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő vizsgákat meg kell ismételni évente, vagy ha más alkalommal szakismerethiányt állapítanak meg.
A már kiképzett dolgozók kötelesek a szolgálatukra vonatkozó tudnivalókat rendszeresen ismételni, és a változásokat elsajátítani.
A felelősség a munka végzéséért egyéni, de valamennyi dolgozó köteles őrködni afelett, hogy a szolgálatot mások is szabályszerűen végezzék, és a biztonságot veszélyeztető módos senki se dolgozzék. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a felelősség alól.
Veszélyes helyzet, vagy rendkívüli esemény, szabálytalanság észrevételekor a dolgozó köteles a helyzet megszüntetése, a veszély elhárítása iránt intézkedni, közvetlen felettesének vagy a szolgálati főnöknek jelentést tenni.
Szolgálatban lévő dolgozó saját munkáját - az átruházható teendők kivételével - mással nem végeztetheti. Az a dolgozó, aki nincs szolgálatban vagy más szolgálati ághoz tartozik - veszélyelhárítás kivételével - nem avatkozhat a szolgálatban lévők munkájába, és helyettük még felkérésre sem végezhet munkát.
A vágányok környezetében szolgálatot végzőknek ügyelniük kell arra, hogy járműmozgás, jeges, havas terep, mélyedés ne veszélyeztesse testi épségüket. Nem szabad a csúcssín és a tősín közé lépni, sínszálra lépni, ülni. Szolgálati ténykedésen kívül sohasem szabad a járművek alatt, valamint a járművek közelében űrszelvényen belül tartózkodni.
Mozgó járműre fellépni, vagy arról lelépni tilos.
Járműcsoporton való átkelésnél az erre a célra kiképzett fékállásokat, személyszállító kocsiknál a kocsik előterét kell igénybe venni. Az álló járművek között csak akkor szabad átmenni, ha a járműcsoportok végei láthatók, és azokat megfutamodás ellen biztosították, vagy a járművek között legalább 5 m távolság van.
Az üzemfőnök, vagy megbízottja állítja össze a szolgálati beosztást, és közli a dolgozókkal. A szolgálati beosztásban ki kell jelölni a napi szolgálatvezetőt.
A dolgozó - indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni akkor, ha erre utasítást kap, az oda vonatkozó munkabiztonsági figyelemfelhívás után.
Megbetegedést, továbbá a szolgálat átvételét vagy folytatását gátló körülményt azonnal jelenteni kell a szolgálati főnöknek.
Biztonságos munkavégzésre alkalmatlannak kell minősíteni a dolgozót, ha alkoholt vagy kábító hatású szert fogyasztott, vagy állapota - orvosi vizsgálat nélkül is megállapíthatóan - akadályozza a biztonságos munkavégzésben.
Biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelentkező, vagy munkája során biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná váló dolgozót szolgálatba állítani, ilyen dolgozónak szolgálatot átadni, illetve szolgálatban megtűrni nem szabad, a vasút területéről el kell távolítani.
A dolgozó a munkahelyét - veszélyhelyzet kivételével - csak a munkájára vonatkozó előírások szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatéréskor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a dolgozót a munka folytatása előtt köteles tájékoztatni a távollétében történt, és a munkavégzésével kapcsolatos változásokról.
Rendelkezéseket röviden és érthetően kell adni.
A dolgozó jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal a forgalom biztonságát, saját vagy mások egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha az utasítás teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadni.
Ha a dolgozó olyan rendelkezést kap, amely megítélése szerint utasítás vagy szabályellenes: köteles erre a figyelmet felhívni, s ha a rendelkezést adó ennek ellenére ragaszkodik a rendelkezés végrehajtásához, azt a rendelkezést adó köteles írásban megismételni, vagy részére a szolgálatot át kell adni.
Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a dolgozó elvégezni a munkáját úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb.
A személyzet a szolgálat megkezdése előtt a szolgálati beosztásban megjelölt időben a szolgálatvezetőnél köteles szolgálattételre jelentkezni.
Jelentkezés alkalmával és szolgálat végzése közben is meg kell győződni a dolgozók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról, fel kell hívni a figyelmet az utasításszerű és balesetmentes szolgálattételre.
Szolgálatra jelentkezéskor a szolgálatvezető közli az elvégzendő munkát, ismerteti a szolgálati főnöknek a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos és halasztást nem tűrő rendelkezéseit.
A munkavédelmi oktatás és a szolgálat ellátásával kapcsolatos rendelkezések tartalmát röviden be kell jegyezni a szolgálati naplóba.
A személyzet tagjai egyidejűleg több munkakört is elláthatnak az utasítás rendelkezései szerint, vagy a szolgálati beosztásban közölt módon.
Folyatólagos szolgálat esetén a szolgálatot személyesen, szóban és írásban (Szolgálati napló) kell átadni. A szolgálatátadás szövegének tartalmaznia kell a szolgálatátadás időpontját, továbbá a szolgálat zavartalan és biztos folytatásához szükséges tudnivalókat. Közölni kell a már megtett intézkedéseket és fel kell hívni a figyelmet a megteendőkre. Az írásbeli szolgálatátadás szövegét az átadó és átvevő egyaránt köteles aláírni.
Át kell adni a szolgálati hely tartozékait (utasítások, kulcsok, stb.), közölni kell a hiányzó kulcsok hollétét, továbbá a forgalmi-, vágány és elegyhelyzetet, a berendezések hiányosságait.
Az átadó a szolgálat átadása után az esetleges további tájékoztatások céljából a helyi viszonyoknak megfelelő ideig köteles a munkahelyén maradni.
A szolgálat megkezdése előtt a szolgálatvezető és a forgalmi szolgálattevő köteles a szolgálati hely egész területét bejárni. Bejáráskor tájékozódni kell a vágány és kocsihelyzetről, a megfutamodások elleni védekezésről és a lehetőségekhez mérten meg kell győződni a váltók és más berendezések használhatóságáról is.
A vonatközlekedés előkészítésével, tervszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi ténykedés gyűjtő elnevezése.
A szolgálati helyek felsorolását az utasítás IV. része tartalmazza.
A vasútvonal kezdőpontja Kemence állomás.
Vonattalálkozásra, személy illetve áruforgalomra berendezett szolgálati hely.
Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt pálya.
Állomás V-betűs jelzőin belüli terület.
Két szomszédos állomás területe közti pályarész.
Személyforgalomra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányán kívül más vágány nincs.
A vágány két sínszálának egymástól való távolsága. A kisvasúton 600 mm.
A szolgálati hely minden vonatfogadásra kijelölt vágánya.
A nyílt pálya vágányának egyenes irányban álló váltókon át folytatását képező vágány. Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány a fejállomásokon.
A szolgálati hely vonatfogadásra ki nem jelölt vágányai.
Az a vágányrész, amelyen
Vágány vagy vágányrész időleges kizárása a forgalomból.
Vágányba épített szerkezet, mellyel a haladó járművek eredei irányuktól jobbra vagy balra terelhetők.
Forgalmi szempontból a pályán alkalmazható legnagyobb sebesség, amelyet az utasítás IV. része tartalmaz.
A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk levő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges keresztmetszete.
Vonóerő kifejtésére, elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű, mely rendelkezhet utas vagy poggyásztérrel is. Mozdonynak kell tekinteni a munkagépeket is.
Személy illetve poggyász szállítására alkalmas gépi vonóerejű jármű. Forgalmi szempontból mozdonynak minősül.
Üzemen kívül szállított mozdony, illetve motorkocsi, mely vonóerőt nem fejt ki.
Általában nyílt pályán történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van.
Vasútüzemi célból forgalomba helyezett rendkívüli vonat. Utas- és áruszállításra nem használható fel. (Pl. mozdony-, szerelvény-, vizsga-, munka-, próba-, mérő-, stb. vonat.)
Utasszállítás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése.
Áruszállítás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése.
Hátul működő mozdonnyal továbbított olyan vonat, melynél a vonat elején lévő kocsi és a hátul működő mozdony között nincs jól működő távvezérlő kapcsolat.
Közlekedő vonatok szolgálati helyen történő találkozása.
Ellenkező irányú vonatok találkozása vonatkeresztezés, azonos irányú vonatok találkozása - amikor a később érkező vonat indul tovább hamarabb - vonatmegelőzés.
Vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése.
A vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása.
Olyan esemény, amikor a vasúti járművek a dolgozók szándékán kívül elmozdulnak, vagy a tervezett helyen nem állnak meg.
Olyan jármű, amely hiányosságai miatt rendeltetésszerű használatra üzem- vagy közlekedésbiztonsági okokból nem alkalmas.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkavállaló, valamint a kisvasúton tevékenykedő vasútbarátok.
A vasútüzem vezetője, felelősséggel tartozik az üzem tervszerű, forgalombiztos és gazdaságos üzemeltetéséért.
Valamely szakszolgálat vezetője.
Az üzemfőnök és a szolgálati főnökök gyűjtő elnevezése.
Állomáson forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése.
A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója a kisvasúton. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán, a vonatokon valamennyi szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.
A napi szolgálat felelős vezetője, a szolgálatvégzéssel kapcsolatos rendelkezéseit valamennyi szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni.
Szolgálatvezetőnek fontossági sorrendben az üzemfőnökség valamely tagját, a forgalmi szolgálattevőt, vagy más dogozót kell kijelölni.
A váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével megbízott dolgozó.
Vontatójárművön szolgálatot végző műszaki dolgozók gyűjtő elnevezése.
Vontatójármű vezetője. Vonatvezető nélkül közlekedő vonatnál ellátja a vonatvezető feladatait.
A vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. Szükség esetén tolatásvezető, személyszállító vonatnál jegyvizsgáló.
Személyszállító vonatokon jegyvizsgálást végző dolgozó, szükség esetén vonatfékező.
A vonatokon kéziféket kezelő dolgozó.
Tolatási műveletet a helyszínen irányító, vezető, ellenőrző és szükség esetén végző dolgozó.
A tolatásvezető vezetése alatt - a mozdonyszemélyzet kivételével - a tolatásban résztvevő dolgozó.
A tolatásban résztvevő dolgozók gyűjtő elnevezése.
A vonaton - mozdonyszemélyzeten kívül - forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése. Szükség esetén kocsirendezői feladatokkal is megbízhatók.
A vonatkísérő és mozdonyszemélyzet gyűjtő elnevezése.
Olyan értekező berendezés, amely alkalmas összeköttetés létesítésére a végrehajtó szolgálatban résztvevő szolgálati helyek és a mozdonyvezető között.
A közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdony- és vonatvezetővel közölni kell a 13.3 pontban szabályozott módon.
Közvetlenül szóban, távbeszélőn, vagy rádión adott-vett közlemények.
Nem lehet engedélyt kérni, visszajelentést adni, értesíteni a vonatszemélyzetet.
A váltók forgalmi szempontból figyelembe jövő alkatrészei: a tősínek, csúcssínek, gyökkötések, sínszékek, a csúcssíneket összekötő rudak, állítókészülék.
A tősínek a folyó vágány megszakítás nélküli folytatását képező helyhez kötött sínszálak. Ezek mellett helyezkednek el a mozgatható csúcssínek, amelyik közül az egyik jobbra, a másik pedig balra terel.
Teljesen átállított váltónál az egyik csúcssínnek szorosan a tősínhez kell simulnia, a másiknak pedig olyan távol kell lenni a tősíntől, hogy a tősín és a csúcssín között a a járművek nyomkarimái a csúcssín érintése nélkül haladhassanak át.
Feles állásban van a váltó, ha mind a két csúcssín távol van a tősíntől.vagy a csúcssínrögzítő szerkezet nem került végállásba.
A csúcssínek végét (gyökét) gyökkötések kötik össze a csatlakozó sínnel úgy, hogy a csúcssínek a váltó átállítása közben függőleges tengely körül elfordulhatnak.
A csúcssíneket a sínszékek támasztják alá.
Átállítás közben a csúcssínek egyidejű mozgását az összekötő rudak biztosítják.
A váltó állítása állítókészülékkel történik, az ellensúlynak a másik végállásba helyezésével.
A kisvasút váltóin az utasítás IV. részében közlölt sebességgel szabad áthaladni.
A váltókat a pályafenntartási szakszolgálat köteles gondozni.
A váltókat vonat- és tolatásmentes időben kell gondozni. A váltógondozó köteles munkája megkezdése előtt a forgalmi szolgálattevőtől engedélyt kérni, és munkája befejezéséről neki jelentést tenni. A váltógondozást engedélyező köteles a karbantartást végző biztonsági felügyeletét ellátni.
A váltó forgalmi szempontból használható állapotban van, ha
A váltók használhatóságáról meg kell győződni:
Váltó állításakor mindig meg kell győződni a használhatóság valamennyi forgalmi feltételéről.
A vágányút beállítása és ellenőrzése általában a vonatszemélyzet feladata, kivéve, ha van erre a célra állomási személyzet.
A vonatokat általában szabad vágányúton át kell közlekedtetni. Foglalt vágányra csak indokolt esetben szabad vonatot fogadni, továbbá erről a vonatszemélyzetet értesíteni kell (13.5.2).
Olyan szolgálati helyen, ahol a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata, a rendelkezésre jogosult személy a vonat számára adott engedélyben köteles közölni a bejárati vágány számát is (13.2.2.1).
Ha a vágányút beállítása az állomási személyzet feladata, olyan időben kell a vágányút beállítására utasítást adni, hogy a 3.5.2 pontban felsorolt munkák a vonat megkésleltetése nékül elvégezhetők legyenek.
A vágányút beálításának elrendelése előtt (a vonat számára történő engedélyadás előtt) meg kell szüntetni a vonatközlekedés közben meg nem engedett tolatásokat.
Olyan szolgálati helyeken, ahol a vágányút beálítása a vonatszemélyzet feladata:
A vonat a 3.2 pontban közölt sebességgel járhat be a szolgálati helyre.
Olyan szolgálati helyeken, ahol a vágányút beállítása állomási személyzet feladata:
Olyan szolgálati helyen, ahol a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata, vonattalálkozás esetén a korábban érkező vonat személyzete köteles a második vonat részére a vágányutat beállítani.
A vágányút beállításakor meg kell győződni arról, hogy
A vágányút beállítására utasított dolgozók mindezekről a vágányút beállítása alkalmával annak áttekintésével, ha az áttekintés bármely ok miatt nem lehetséges, a vágányút tényleges bejárásával kötelesek meggyőződni.
A vágányút beállítása után a váltók állítására kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenőrzést tartani, meggyőződni arról, hogy a váltók a kijelölt vágányra vezetnek-e.
A váltók állítására kötelezettek munkáját a forgalmi szolgálattevő köteles ellenőrzni, kivéve, ha a szolgálati helyen csak egy dolgozó teljesít szolgálatot. A vágányutat áttekintéssel - he ez nem lehetséges, bejárással - kell ellenőrizni.
A vonatkísérő személyzet által állított váltók helyes állásáról a mozdonyvezető rátekintésel köteles meggyőződni, vagy ha ez nem lehetséges, a vonattal olyan sebességgel haladhat tovább, hogy a vonat szükség esetén biztonságosan megállítható legyen.
Vonat részére a váltókat a vágányút beállításában érdekelt dolgozók és a forgalmi szolgálattevő állíthatják. Tolatás részére rajtuk kívül a tolatásvezető, vagy az általa kijelölt dolgozó is állíthatja.
Vonatnak a váltókat a vágányút beállításakor, tolatás részére pedig olyan időben kell állítani, hogy az átállítás a járműnek a váltóhoz való érkezése előtt teljesen befejeződjék.
Váltófelvágás a helytelenül álló váltónak gyökkel szemben haladó jármű kerekeivel történő átállítása. A váltófelvágás tiltott cselekmény, balesetnek minősül.
Ha a váltót felvágják, a járművel azon teljesen át kell haladni. A járművet csak akkor kell megállítani, ha a továbbhaladás veszéllyel jár. Felvágott váltón visszahúzni, visszatolni nem szabad.
A váltófelvágást azonnal jelenteni kell a szolgálatvezetőnek.
A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó köteles használhatóság szempontjából azonal megvizsgálni. Ha a váltó még megfelel a használhatóság forgalmi feltételeinek, a műszaki megvizsgálásig és a helyreállításig csak lépésben szabad rajta közlekedni. A felvágott váltót műszaki szempontból a pályamester vagy az üzemfőnök köteles megvizsgálni és helyreállítani.
Engedély, továbbá tolatásvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül nem szabad tolatni. Engedélyt a tolatásvezető vagy a mozdonyvezető részére kell adni, aki köteles erről a tolatásban résztvevő valamennyi dolgozót értesíteni.
Tolatást a forgalmi szolgálattevő engedélyezhet, illetve rendelhet el. A tolatást a tolatásvezetőnek, mozdonyvezetőnek élőszóval kell engedélyezni. Egy szolgálati helyen egyidőben csak egy tolatás engedélyezhető.
Tolatás engedélyezésekor közölni kell az elvégzendő feladatokat, a tolatás megkezdésének és - ha lehetséges - befejezésének idejét, fel kell hívni a figyelmet az esetleges tolatási korlátozásokra és arra, hogy mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más dolgozók.
Egyedül mozgást végző mozdonyhoz tolatásvezető nem szükséges, ha a vágányok között, azok közelében nem tartózkodnak személyek.
A tolatást vezetheti:
Ha a tolatást nem a forgalmi szolgálattevő vagy vonatvezető vezeti: a forgalmi szolgálattevő köteles a tolatás vezetőjét kijelölni.
A tolatásvezető a tolatást a helyszínen köteles vezetni. A tolatásvezetőnek olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a tolatásban résztvevőkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tud, a vágányzatot kellő távolságban áttekintheti és megfigyelheti a tolatásban résztvevők, valamint a járművek mozgását.
Tolatási mozgás megkezdése előtt köteles a tolatásban résztvevő dolgozókkal közölni az elvégzendő műveleteket és azok végrehajtási módját. Tolatás közben köteles ellenőrizni, hogy a tolatásban résztvevők helyükön vannak-e és rendelkezéseinek megfelelően végzik-e a munkát.
A tolatásvezető az első mozgás megkezdése előtt köteles aziránt intézkedni, hogy
A tolatásvezető minden mozgás megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy
A tolatásban résztvevők kötelesek
Ha a tolatás nem terjed a vágányzáró sorompó helyéig: ezek a vágányon hagyhatók, de erről a tolatásban résztvevőket értesíteni kell.
Tolatás közben nem szabad:
A szolgálati hely területén kívül csak a forgalmi szolgálattevő külön engedélyével szabad tolatni.
A forgalmi szolgálattevő ilyen tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a szolgálati hely felé az igénybe vett vágányon nincsen vonat útban; illetve a tolatás befejezéséig vonatnak a szolgálati hely felé engedélyt nem adhat.
Nem szabad a nyílt pálya felé kapcsolatlan járművekkel kitolni.
Kapcsolt járművekkel történő kitolás alkalmával különös gonddal kell ügyelni, hogy járműmegfutamodás ne keletkezzen, visszahúzás után ne maradjon jármű a váltókon túli pályarészen.
Át nem tekinthető vágányon végzett tolatás alkalmával, továbbá ha a bejárandó vágányok mellett, között személyek tartózkodnak vagy munkát végeznek: a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani.
Ha tolatás közben a váltókat nem a tolatásvezető állítja, a váltót állító dolgozó a kért vágányút beállítása után köteles a tolatásvezető felé a tolatás megkezdéséhez, illetve folytatásához szükséges jelzést adni. Nem kell a vágányút beállítását kézijelzéssel közölni akkor, ha a váltóállító dolgozó a tolatásvezetőt a vágányút beállításáról élőszóval értesíti.
A tolatószemélyzet a váltóra haladás előtt köteles megfigyelni a váltó állását.
A tolatást végző mozdony vezetője csak akkor indíthatja el a mozdonyát, ha a mozgás megkezdésére a tolatást vezető dolgozótól élőszóval engedélyt kap, vagy a végzendő munkáról történt előzetes tájékoztatás után tőle közvetlenül vagy továbbítás útján jelzést kap.
Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a járműveket a rendelkezésre álló fékező erőkkel a tervezett helyen biztosan meg lehessen állítani. Az alkalmazható legnagyobb sebesség:
Tolatás megkezdése előtt a mozgatandó járműveken a kezelendő kézifékeket ki kell próbálni. A használhatatlan kézifékes kocsit azonnal meg kell bárcázni, és gondoskodni kell a mielőbbi megjavításáról.
Tolatás közben a kezelendő kéziféket olyan helyzetben kell tartani, hogy a fékorsó egy-két fordulata után már legyen fékhatás. Szükség esetén használni kell a mozdony kézifékjét is.
Emberi erővel (lejtő kihasználásával) és közúti járművel legfeljebb annyi kocsit és olyan lejtőben szabad tolatni, hogy a rendelkezésre álló - előzetesen kipróbált - kézifékekkel a kocsik a tervezett helyen biztonságosan megállíthatóak legyenek.
A tolatáshoz a tolatásvezetőn kívül annyi személy szükséges, amennyi a mozgó kocsikat biztonságosan meg tudja állítani. A tolatás vezetője a tolatás megkezdése előtt köteles a tolatásban résztvevőket a teendőikre kioktatni.
Emberi erővel végzett tolatáskor a járműveket a vágányokon kívül haladva, oldaluknál vagy sarkuknál kell tolni.
A vonatok vágányútját idejében szabaddá kell tenni, és a vonat vágányútját veszélyeztető tolatásokat olyan időben kell - legkésőbb a vonat érkezése előtt 5 perccel - megszüntetni, hogy a vágányút beállításával kapcsolatos munkák elvégezhetők legyenek.
A szolgálati helyeken vonat érkezése előtt 5 percen belül csak elkerülhetetlen esetben szabad tolatást végezni. Ilyen tolatás is csak akkor végezhető, ha
Ha a felsorolt feltételek nincsenek meg, a tolatást legkésőbb a vonat érkezése előtt 5 perccel meg kell szüntetni, és csak akkor szabad folytatni, ha a vonat a V-betűs jelzőnél megállt.
Tolatás befejezése után az alábbiak szerint kell védekezni járműmegfutamodás ellen:
Felügyelet nélkül hagyott járműveken az illetéktelen személyek által végzett tolatások és a járműmegfutamodások megakadályozására a kéziféket le kell zárni. A lakat kulcsait Kemence állomáson kell őrizni, és a személyzetnek átadni. Vágányzáró sorompóval ellátott, legfeljebb 2,5 ezrelék esésű vágányokon - zárt vágányzáró sorompó esetén - a kocsikat nem kell lezárni.
Az ütközőbakig tolt kocsikat az ütközőbak felől nem kell biztosítani.
Vonatszakadás alkalmával a leszakadt vonatrészen szolgálatot teljesítő vonatkísérők kötelesek a kézifékeket meghúzni és "A vonat szétszakadt" jelzést adni. A jelzést a mozdonyon maradt vonatrészen tartózkodók és a pályaszemélyzet is köteles adni, ha a vonat szétszakadását vagy a jelzést észreveszik.
Ha a leszakadt vonatrész követi az elöl haladót: a mozdonyvezető köteles a sebesség megfelelő szabályozásával a járműveket feltartóztatni. Ilyenkor nem szabad Megállj! jelzést adni.
Ha a leszakadt vonatrész megállt: a mozdony felé Megállj! jelzést kell adni, majd a leszakadt vonatrészre vissza kell tolni.
Ha a leszakadt vonatrész ellenkező irányba halad, és nem lehet megállítani: a járművek megállításáról a 5.3 pontban szabályozott módon kell gondoskodni.
A leszakadt vonatrészt - ha lehet - szükségkapcsolással egy részben kell továbbítani a következő állomásra. A vonat egy vagy több részben történő továbbításáról a mozdonyvezető dönt. Ha a vonatot több részben kell továbbítani, legalább egy vonatkísérő köteles a leszakadt vonatrészt megfutamodás ellen biztosítani és őrizni.
Vonatszakadásról, megfutamodásról azonnal értesíteni kell a megfutamodás irányába eső szolgálati helyeken és a pályán dolgozókat, a forgalmi szolgálattevőt, valamint a közlekedő vonatokat. Az értesített dolgozók kötelesek a megfutamodott egység megállításáról gondoskodni.
Megfutamodott járművek megállítása céljából a szolgálati helyeken (kivéve ahol szolgálat időszakosan sincs) 2 db páros féksarut kell kéznél tartani. Vontatójárműveken 1 db páros féksarut, vagy 2 db féksarut kell kéznél tartani.
Ha a dolgozó járműmegfutamodást vesz észre vagy arról értesítést kap:
A szolgálati helyen tárolt járművek megfutamodás elleni biztosításáért felelős a vonatvezető és ahol van, a szolgálati hely dolgozója. Tolatás befejezése után a megfutamodás elleni biztosításról a tolatószemélyzetnek kell gondoskodnia. A megfutamodás elleni biztosítást ellenőrizni kötelesek:
Vihar közeledésekor, sötétség beállta előtt, a szolgálati hely elhagyásakor, valamint ha a távolbalátás korlátozott, a helyi felügyelettel megbízottak kötelesek a megfutamodás elleni védekezésről külön meggyőződni, és szükség esetén további biztosításról gondoskodni. A forgalmi szolgálattevő köteles a helyi felügyelettel megbízottakat fokozott biztonsági intézkedések megtételére utasítani, s a végrehajtást személyesen vagy érdeklődés útján ellenőrizni.
A kocsikat műszaki szempontból a vonatkísérő és tolatószemélyzet, vagy ezek hiányában a mozdonyszemélyzet köteles megvizsgálni vonat érkezésekor, vonat indulása előtt, menet közben, tartózkodás közben, megrakás előtt és után, valamint ha bárki sérülésre hívja fel a figyelmüket.
A vizsgálatnak ki kell terjednie a helyes vonatösszeállításra és összekapcsolásra, a fékberendezés állapotára, a mozgó alkatrészek rögzítésére, a csapágyak melegedésére, futóműre, a rakományra.
Nem szabad megrakni olyan kocsit, amelynek fővizsgálati határideje lejárt, vagy amelyen üzemveszélyes sérülés, illetve olyan hiányosság van, amely személyi sérülést vagy árukárt okozhat.
Ha a vonatba sorozott kocsik megvizsgálása alkalmával sérülést vagy hiányosságot állapítanak meg, közölni kell azt a mozdonyvezetővel. Ő köteles dönteni arról, hogy a kocsi továbbítható-e.
Ha a kocsi továbbítható, a műhelybe kell vinni és kijavításáról intézkedni. Gondoskodni kell a súlyosan sérült kocsik helyszíni javításáról, vagy a műhelybe továbbításhoz szükséges műszaki kíséretről. A sérült kocsikról tájékoztatni kell a forgalmi szolgálattvőt illetve a szolgálatvezetőt.
A járművek összekapcsolása történhet:
A középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt járművek kapcsolása kapcsolótaggal vagy lánccal történik. Összekapcsoláskor az egyik kocsin lévő kapcsolótagot a másik kocsi ütközőfejében el kell helyezni és ott csapszeggel rögzíteni; illetve a láncokat a vonóhorgokra kell akasztani.
Az összekapcsolás történhet álló és mozgó járműveknél egyaránt. Mozgó járművek összekapcsolásakor a kapcsolótagot a csapszeggel, vagy erre alkalmas tárggyal meg kell emelni és a másik kocsi ütközőfejébe irányítani. Szigorúan tilos kézzel a kapcsolófejek közé nyúlni. Szétkapcsolni általában csak álló járműveket szabad.
Merev kapcsolórúdat kell alkalmazni két kocsi között, ha a rakomány két kocsin fekszik, és a kocsikat nem lehet a szabványos kapcsolókészülékkel összekapcsolni.
Két, erre a célra kialakított kocsi összekapcsolható a két kocsin elhelyezett rakománnyal is. A rakomány végének legalább 1 méterrel túl kell érnie az alátámasztáson.
Szükségkapcsolást a mozdonyvezető köteles létesíteni a vonatkísérők közreműködésével, ha bármely rendkívüli okból az előző kapcsolási módok nem alkalmazhatók. Szükségkapcsolással általában csak a következő állomásig, vagy műhelyig továbbíthatók a járművek.
A kapcsolásokat a vonatkísérő vagy tolatószemélyzet, illetve a mozdonyvezető köteles elvégezni. Vontatójármű kapcsolásának szabályszerűségét a mozdonyvezető köteles ellenőrizni.
A vonatot a továbbító mozdonnyal összekapcsoló dolgozó a kapcsolás elvégzése után köteles a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani.
Vonattovábbításra egy vonó- vagy tolómozdonyt kell alkalmazni.
Csak a Üzemfőnökség külön engedélyével szabad vonatot több mozdonnyal vagy közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) továbbítani.
A vonat elegytömegét a továbbított járművek saját tömegének és a rakomány tömegének összegzésével kell megállapítani. A vonatot továbbító motorkocsi elegytömegét be kell számítani a vonat elegytömegébe, más mozdony tömegét azonban nem.
A továbbított járművek saját tömegét a járművekről, a rakománytömeget a fuvarokmányokból kell megállapítani. Ha a rakománytömeg nem állapítható meg: rakománytömegként a kocsi hordképességének megfelelő tömeget kell figyelembe venni.
Utasokkal elfoglalt személykocsiknál a feliratozott teljes tömeget kell figyelembe venni.
Az elegytömeg megállapításakor 100 kg-ra kell kerekíteni.
Rendes terhelés az az elegytömeg, amit a vontatójármű
A vonathossz megállapításakor a vonatba sorozott járművek ütközők közötti hosszát 10 cm-re kerekítve kell felvenni, majd össze kell adni és a következő méterre felkerekíteni.
A vonatokat a kiindulási állomáson olyan időben kell összeállítani, hogy a menetrendszerinti, illetve a tervezett időben elindulhassanak. A személyszállító vonatok szerelvényét - ha szükséges - ez idő alatt megfelelően elő is kell fűteni.
A vonatok összeállításakor figyelembe kell venni:
Nem szabad vonatba sorozni olyan kocsikat, amelyeken nincs érvényes fővizsgálati jel, vagy besorozásukat egyéb rendelkezés tiltja. Kivéve a műhelybe utalt kocsikat, de ezek futóképességét műszaki dolgozónak meg kell vizsgálnia.
A vonatban a megfékezett kocsikat egyenletesen kell elosztani, ügyelve arra, hogy a vonatot bárhol megosztva mindkét vonatrész önmagában is megfékezett legyen.
Egy kocsi akkor tekinthető megfékezettnek, ha a megfékezettséghez szükséges kézifék jól működik, és azt arra kijelölt dolgozó kezeli.
A merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsikat a vonat végére kell besorozni. Tolt vonatokkal ezek a kocsik - rendkívüli esetet kivéve - nem továbbíthatók.
Kisiklottnak kell tekinteni az olyan kocsit, amely
A kisiklott és sérült kocsik futóképességét műszaki dolgozó köteles megvizsgálni, és a kocsikat az általa közölt sebességgel és módon szabad javításba küldeni.
Nem kell kisiklottnak tekinteni, de meg kell vizsgálni a vágányról gépi erővel (daruval) eltávolított, majd ismét vágányra helyezett, illetve féksarut átugró, de a vágányon maradt kocsit.
Hóekét csak a pályafenntartási szakszolgálat engedélyével és az általa közölt módon szabad továbbítani.
A vonatok közlekedhetnek:
A vonatkísérők számát a vonatnál végzendő munka mennyisége és a kezelendő kézifékek száma határozza meg. Minden vonatkísérővel közlekedő vonaton lennie kell vonatvezetőnek. A vonatkísérők helyét, a felügyeletükre bízott kocsikat a vonatvezető jelöli ki.
Nem szabad a fékezők részére kijelölni olyan kocsi fékállását:
A vonatok utolsó kocsiján mindig kell fékezőnek tartózkodnia.
Tolt vonaton a vonatvezető a haladás irányának megfelelő első kocsi fékállásán köteles tartózkodni és a szükséges jelzéseket adni.
Minden vonat részére menetrendet kell készíteni és a vonatközlekedést menetrend betartásával kell lebonyolítani. Kivételt képeznek az egyszeri alkalommal, előre nem látott okból közlekedő rendkívüli vonatok. Vonatszámot a menetrend nélküli vonatoknak is kell adni.
A menetrendet az Üzemfőnökség készíti el és bocsátja az érdekeltek rendelkezésére.
Szolgálati használatra készülhet:
Az utasok tájékoztatására készülhet:
Valamennyi dolgozót el kell látni Hivatalos menetrenddel, a mozdonyvezetőket és a forgalmi szolgálattevőt Szolgálati menetrenddel, Menetrendábra használatáról az üzemfőnökség esetenként dönt.
A dolgozók a menetrendanyagot szolgálat közben kötelesek maguknál tartani, továbbá a kiadott módosításokat azokon átvezetni.
A vonatok számozási rendszere az utasítás mellékletében található.
A közlekedést a forgalmi szolgálattevő szabályozza. A közlekedés szabályozását lehetőség szerint távközlőberendezéseken adott közleményekkel, vagy Írásbeli Rendelkezésekkel, jelzésekkel végzi.
Egy szerelvény közlekedése esetén külön forgalmi szolgálattevő alkalmazása nem kötelező, a forgalmi szolgálattevő egyidejűleg vonatszemélyzeti feladatokat is elláthat.
A vonatokat a menetrendben előírt sebességgel kell továbbítani. Sohasem szabad túllépni
Tolt vonatok legfeljebb 10 km/h, ha a vonatban merev kapcsolórúddal vagy csak rakománnyal összekapcsolt kocsik vannak: 5 km/h sebességgel közlekedhetnek.
A közlekedést szabályozó személyek kötelesek a vonatközlekedést állandóan figyelni, a közlekedő vonatok iránt érdeklődni, a rendellenes menetekről egymást tájékoztatni és idejében tett intézkedésekkel biztosítani a zavartalan közlekedést.
Ha valamely szolgálati helyről a vonat 5 percnél nagyobb késéssel fog indulni, vagy a késés ennyi idővel növekszik: a forgalmi szolgálattevő illetve a vonatszemélyzet köteles ezt az érdekelt közlekedést szabályozó dolgozókkal közölni.
A személyzet köteles tájékozódni az elszállításra váró utasok ás áruk mennyiségéről. Gondoskodni kell
Az elöl haladó vonat után ugyanarra a vágányra általában csak akkor szabad követő vonatot indítani, ha az elöl haladó vonat megérkezett a követési rendben megjelölt következő szolgálati helyre, és erről visszajelentés (13.2.2.2) érkezett.
Látra közlekedést csak akkor szabad alkalmazni, ha a távolbalátás nem korlátozott.
A követő egység személyzetét értesíteni kell arról, hogy látra közlekedik. A látra közlekedő vonat olyan sebességgel közlekedhet, hogy bármely akadály előtt biztonsággal megállítható legyen.
A vonatok csak azokon a pályarészeken közlekedhetnek, amelyre a forgalmi szolgálattevőtől engedélyt kaptak. A vonatok részére engedély adható Írásbeli rendelkezésen vagy rádión (élőszóval), az engedély az engedélyben közölt pontig érvényes.
Engedélyt rádión az alábbi szövegekkel kell adni:
| A ... számú vonat ... szolg.hely ... vágányára (vagy: V-betűs jelzőjéig) mehet. Név. | ... számú vonat az engedélyt ... szolg.hely ... vágányára (vagy: V-betűs jelzőjéig) köszönöm. Név. |
Az engedélyben meg kell jelölni, hogy a vonat a szolgálati hely melyik vonatfogadó vágányára járhat be, vagy azt, hogy az engedély a szolgálati hely V-betűs jelzőjéig szól. Foglalt vágányra bejáró vonatnál az engedélyt ennek tényével ki kell egészíteni.
Rádiós irányítás esetén a vonatok személyzete visszajelentést köteles adni a forgalmi szolgálattevőnek, az általa megjelölt pontokról.
Visszajelentést rádión az alábbi szöveggel kell adni:
| A ... számú vonat ...-ra megérkezett/...-ról kijárt. Név. | A ... számú vonat visszajelentését ...-ról köszönöm. Név. |
Ha a forgalomirányítás nem rádión történik, az Írásbeli rendelkezésen adott engedélyben a vonattalálkozásról értesíteni kell a vonatok személyzetét. Közölni kell a vonatszemélyzettel, hogy a vonat elsőként, vagy másodikként járhat-e be az állomásra.
A másodikként bejáró vonatnak a V-betűs jelző előtt meg kell állnia, és csak akkor járhat be, ha az elsőként érkező vonat személyzete - a vágányút beállítása után (3.5.2) - Közeledj-felém jelzést ad.
Értekezés lehetetlensége esetén a vonatok az értekezés lehetetlenné válása előtt kapott engedély szerint folytathatják útjukat. Ezután a vonatok részére adandó engedélyeket Írásbeli rendelkezésen kell elküldeni küldönccel, vagy olyan vonat személyzetével, mellyel az értekezés lehetséges.
A mozdonyvezetővel és a vonatvezetővel a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket Írásbeli rendelkezésen kell írásban, és kézbesítéskor élőszóval is közölni. Ha az utasítás a megfelelő helyen azt engedélyezi, elegendő a rendelkezéseket csak élőszóval közölni.
Az írásbeli rendelkezést a forgalmi szolgálatevő köteles kiállítani és kézbesíteni. Az írásban vagy élőszóval adott rendelkezés a vonatszemélyzet részére feltétlenül figyelembe veendő és végrehajtandó parancs.
Személyzetváltáskor az Írásbeli rendelkezéseket át kell adni a a vonatnál maradó mozdonyvezetőnek a Menetlevélen történő elismertetés mellett.
A vonatok közlekedésére adott engedély általában felhatalmazás az indításra, áthaladásra is (13.2.2.1).
A vonatokat csak akkor szabad elindítani, ha a vonat közlekedésére adott engedélyen felül a vonatkísérők "Indulásra készen" jelzést adnak (I. rész). A mozdonyvezetőnek indulás előtt meg kell győződnie arról, hogy a vonatkísérők felszálltak-e a vonatra.
A vonatkísérő személyzet csak akkor adhat "Indulásra készen" jelzést, ha a ki- és beszállás befejeződött, illetve a vonatfékezők elfoglalták a számukra kijelölt fékállást. Ha valamelyik vonatkísérő még nem áll készen az indulásra: Megállj! jelzést köteles adni.
A bejárati vágány kijelölésekor és megváltoztatásakor figyelembe kell venni az alábbiakat:
Foglaltnak kell minősíteni a bejárati vágányt akkor, ha a vágány két végén levő váltójának csúcsa között járművek vannak, továbbá akkor is, ha bármely más ok miatt csak részben járható.
Foglalt vágányra a vonat csak akkor járatható be, ha a mozdonyvezetőt erről, valamint a vágány járható hosszáról értesítették.
A mozdonyvezető a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a vágányon álló jármű előtt biztonságosan meg tudjon állni, de a megengedett legnagyobb sebesség a szolgálati hely váltóin kitérő irányban alkalmazható sebesség.
Távolbalátás korlátozottsága esetén csak elkerülhetetlen esetben szabad foglalt vágányra vonatot bejáratni. Ilyenkor a vonat előtt a szükséges jelzéseket adó dolgozó köteles haladni.
Érkező vonatot az állomáson úgy kell megállítani, hogy más vonatok közlekedését és lehetőség szerint a tolatást ne akadályozza, ne veszélyeztesse, továbbá a vonat eleje mindig, a vonat vége pedig lehetőleg a biztonsági határjelzőn belül legyen.
Ha ezen felül lehetséges, a vonatokat a felvételi épület előtt, illetve az utasok le- és felszállására kijelölt hely mellett kell megállítani.
Ha a vonat a megállás után útátjárót 5 percnél hosszabb ideig zár el: a vonatot az útátjárón meg kell osztani.
A feltételes megállókban a személyszállító vonatoknak csak akkor kell megállniuk, ha a megállóhelyen felszálló utas várakozik, vagy a vonatról utas szállna le. A feltételes megállásokat a Szolgálati Menetrend jelöli.
A feltételes megállót csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy ha ott utas várakozik, a vonat a peron mellett biztosan megállítható legyen. Mindig meg kell állni, ha a mozdonyvezető nem tud egyértelműen tájékozódni, hogy van-e leszálló utas.
A jegyvizsgáló köteles tájékozódni, hogy a feltételes megállásoknál lesz-e leszálló utas. A leszálló utasokról haladéktalanul értesíteni kell a mozdonyvezetőt.
Nem szabad:
Például:
Két vonatot csak akkor szabad egyidejűleg közlekedtetni, ha az előző veszélyeztetési esetek egyike sem áll fenn.
Az élet és testi épség megóvása érdekében menet közben nem szabad
Személykocsi ajtaját csak akkor szabad kinyitni, ha annak következtében utas vagy kézipoggyász nem sérülhet meg, nem eshet ki.
Menet közben a vonat elején lévő mozdonyvezető és a mellette tartózkodó másik dolgozó, tolt vonatnál pedig az első járművön levő vonatkísérő köteles figyelni a vonatot, pályát, az útátjárókat, jelzéseket, a vágányutat. Fokozott gonddal kell figyelni a jelzéseket, ha a távolbalátás vagy a szabadlátás korlátozott. A mozdonyvezető a vonat sebességét úgy köteles szabályozni, hogy a jelzéseket meg tudja figyelni, és továbbhaladást tiltó jelző előtt a vonattal meg tudjon állni.
Ha a mozdonyvezető a vonatot csak a Megállj-jelzést adó jelző, a figyelembe jövő biztonsági határjelző vagy a vonat számára adott engedélyben megjelölt pont után tudta megállítani: meg kell állapítani a jelzés meghaladásának okát. Meg kell vizsgálni, hogy a vonat megfékezettsége megfelelő volt-e, a fékek működtek-e, a vonatfékezők a részükre kijelölt féket kezelték-e. Az eseményt balesetnek kell minősíteni.
A vonatot a forgalmi szolgálattevő, vagy ha nem érhető el, a vonatvezető rendelkezéséig helyben kell tartani, visszatolni nem szabad.
A nyílt pályán továbbhaladást veszélyeztető körülmény észrevételekor a vonatot meg kell állítani. A mozdonyvezető köteles eldönteni, hogy a vonat továbbítható-e, és milyen sebességgel. Az eseményt a forgalmi szolgálattevőnek be kell jelenteni.
Azonnal jelenteni kell a vonatot, vagy a vasút más létesítményeit veszélyeztető rendellenességet, rosszindulatú cselekményeket is, szükség esetén intézkedni kell a veszélyeztetett vonatok megállítására.
Állomáson tartózkodó vonat személyzete csak a forgalmi szolgálattevő engedélyével távozhat el a vonattól. A végállomáson és a személyzetváltó állomáson a vonatkísérők a vonattól csak akkor távozhatnak el, ha a vonatot állomási vagy műszaki dolgozónak, illetve a felváltó személyzetnek személyesen átadták.
Átadás közben meg kell állapítani a járművek és rakományok hiányosságait, nem maradt-e a személykocsikban kézipoggyász vagy més tárgy.
Az állomási és vonatkísérő személyzet minden végrehajtható esetben köteles figyelmeztetni az utasokat arra, hogy azon a pályaoldalon szálljanak fel és le, amelyiken a peron van, ne szálljanak fel mozgó vonatra, ne tartózkodjanak a lépcsőn menet közben, fel- és leszállás után a kocsajtókat csukják be.
A szolgálati helyeken tájékoztatni kell az utasokat a személyszállító vonatok érkezési, indulási idejéről, a bejárati, felállítási vágányáról.
A vonaton utazó árukísérőket a vonatszemélyzet köteles figyelmeztetni a személy- és vagyonbiztonsági szabályok megtartására.
A lassúmeneteket a pályafenntartási szakszolgálat vezetője rendeli el, és köteles erről az üzemfőnökséget tájékoztatni.
A munkát irányító dolgozó köteles a munka megkezdéséről és befejezéséről értesíteni a forgalmi szolgálattevőt. Közölni kell, a munka megkezdésének helyét, idejét, valamint azt, ha a munkavégézés során a pálya átmenetileg járhatatlanná válik.
Amennyiben a munkavégzés ideje alatt vonat közlekedik, a vonatszemélyzetet értesíteni kell, hogy ...-... állomások között a ...-... szelvények között a pályán munkát végeznek. A munkahelyet olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vonat bármely akadály előtt biztonságosan megállítható legyen.
A távolbalátás korlátozottsága esetén fenntartási munka csak vágányzár keretében végezhető.
Előre látott vágányzár esetén a szolgálat végzését az üzemfőnökség esetenként határozza meg.
Előre nem látott vágányzár akkor válik szükségesé, ha valamely pályarész rendkívüli ok miatt járhatatlanná válik.
A sérült pályarész felfedezője az I. részben szabályozott módon köteles eljárni. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles a helyzetről jelentést tenni a pályafenntartási szakszolgálatnak és az üzemfőnökségnek.
A vágányzár megszűnéséig a zárt pályarészen csak munkavonatot, a munkavezető engedélyével szabad közlekedtetni.
A vágányzárról, és a forgalom lebonyolításának módjáról értesíteni kell az érintett vonatok személyzetét és az utasokat.
A vágányzár mindaddig érvényes, amíg a munkavezető a megszűnését nem jelentette be a forgalmi szolgálattevőnek. Ha a munkavezető azt látja, hogy a vágányzár a tervezett időpontban nem szüntethető meg, köteles erről haladéktalanul értesíteni a forgalmi szolgálattevőt és az üzemfőnökséget.
Ha a vágányzári munkák során a vágányzat megváltozott, erről külön értesíteni kell a szolgálati helyek és a vonatok személyzetét, szükség esetén meg kell változtatni a vonatkozó utasításokat.
Rendkívüli eseménynek kell minősíteni a szolgálat közben jelentkező minden olyan zavart vagy akadályt, amely a vonatközlekedést kizárja, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Ha a rendkívüli esemény elhárítására az utasítás nem tartalmaz rendelkezéseket: a dolgozók olyan intézkedéseket kötelesek tenni, amelyek megítélésük szerint az adott helyzetben a legeredményesebek és legbiztosabbak.
Balesetről, továbbá minden olyan eseményről, amely balesetet vagy forgalmi zavart okozhat, a dolgozók kötelesek jelentést tenni közvetlen felettesüknek, illetve a forgalmi szolgálattevőnek.
A jelentést vevő dolgozó köteles erről mindazokat a szolgálati helyeket és dolgozókat értesíteni, akiknek közreműködésre az akadály elhárítása érdekében szükséges, és intézkednie kell a közlekedés zavartalanságának biztosítására. Baleset esetén segélynyújtásra szükség esetén fel kell kérni a legközelebbi mentőállomást, illetve a hatóságokat. Ha nincs orvos a vonaton, a sérült személyek elsősegélyben részesítését - a mentők megérkezéséig - a vonatszemélyzetnek kell a tőle elvárható módon végeznie.
Segélymozdonyt kell kérni akkor, ha valamely vonat mozdonya vagy mozdonyvezetője szolgálatképtelenné vált és helyben nem lehet pótolni. Segélyvonatot akkor kell kérni, ha elemi események vagy baleset következtében olyan akadály keletkezett, amit a rendelkezésre álló eszközökkel és dolgozókkal nem lehet megszüntetni.
A segélykérés szövegében közölni kell a segélykérő vonat számát, a megállás pontos helyét, a segélykérés okát. A segélykérést vevő forgalmi szolgálattevő köteles a segélymenet kiállítására intézkedni.
Segélynyújtásra felhasználható más vonat mozdonya is. A segélymenet személyzetét értesíteni kell a segélyre szoruló vonat tartózkodási helyéről. A segélymenet a látra közlekedés szabályai szerint közlekedhet, a távolbalátás korlátozottsága esetén is.
Ha a segélyre szoruló vonat a segélykérés után saját mozdonyával mégis továbbítható lenne, a menetet folytatni a csak a forgalmi szolgálattevő engedélyével szabad.
Szolgálatképtelen vontatójárművet segélymozdonnyal kell a javítóműhelyig továbbítani.
Szolgálatképtelen vontatott járműveket a hiányosság jellegőtől függően, szükség szerint műszaki kísérettel kell továbbítani. Személykocsiból az utasokat ki kell szállítani, arra utasok felszállását nem szabad megengedni. A rakott teherkocsikat - ha lehetséges - el kell juttatni a rendeltetési állomásra, vagy az árut át kell rakni más kocsiba. Üres teherkocsikat tilos (újra)megrakni.
A téli időjárásra valamennyi szolgálati ágnak és dolgozónak fel kell készülnie. Novembertől áprilisig készenlétben kell tartani a hóeltakarító eszközöket, gépeket.
Havas időben a dolgozóknak tájékoztatniuk kell egymást a hó- és időjárási viszonyokról. A vonatokat azokon a szolgálati helyeken, ahol az indítás a pályaviszonyok miatt rendes körülmények között is nehéz, az üzemfőnökség engedélyével át szabad haladtatni. A rendkívüli áthaladásról értesíteni kell az utasokat, és gondoskodni kell úticéljuk eléréséről.
Ha valamely vágányon hóeke vagy hókotró menet van, a szomszédos vágányon csak akkor szabad közlekedni, ha a hóeltakarító menet vezetője jelentette, hogy a vágány járható.
Ha rendkívüli időjárás vagy más ok veszélyezteti a pálya és műtárgyak állapotát, a pályafenntartási szakszolgálat kijelölt dolgozója köteles a vonalat bejárni, a pályát és a műtárgyakat megvizsgálni. Addig nem szabad vonatokat indítani, amíg nem érkezik jelentés a pálya járhatóságáról.
Valamely pályarész járhatatlansága esetén a járható pályarészeken a forgalmat fenn kell tartani. Az üzemfőnökség rendelkezhet egyes személyszállító vonatok lemondásáról is.