kisvasut.hu
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

A magyar gőzmozdonygyártás fénykora

2014.02.20 (Szűcs Zoltán József)



A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum városligeti fellegvárában február 19-től látogatható a hazai, jelesül a budapesti gőzmozdonygyártás aranykorának időszaki bemutatója, amely a huszadik század fordulójától közel két évtizeden át tartott.

A 490,056-os, a típus legfiatalabb működő tagja még Balatonfenyvesen.

A 490,056-os, a típus legfiatalabb működő tagja még Balatonfenyvesen.
Fotó: Csanádi Sándor (1997.09.06.)

A budapesti mozdonygyártás 1873-ban indult, az utolsó gőzös pedig 1958-ban gördült ki a gyárkapun. Ez idő alatt 7.576 gép épült, közülük 966 darab volt keskeny nyomtávú.

No, de térjünk vissza a kiállításra, az 1900-1919. közötti időszakra. Ekkor születtek meg a legendás és évtizedeken át vasút húzóerejét (a szó szoros értelmében) adó trakciók mint például 301-es, 324-es, 342-es, 375-ös, 442-es, 601-es sorozatú mozdonyok. Közöttük van a legnagyobb darabszámban épült 324-es, 905 darab, és a leghosszabb ideig 1905-1957 azaz, ötvenkét évig épített 375 sorozat.

Kakukktojásnak tűnik, hogy a kiállítást a 424-es juharfa modellje nyitja, hiszen a „Nurmi” már a tárgyalt időszak után készült el. Kevésé ismert, hogy a később 424-es sorozatként megismert mozdony tervezése a tárgyalt időszakban kezdődött, de a háborús viszonyok nem tették lehetővé egy új modell bevezetését. Így, bár évekkel később és átszerkesztetett formában, került a sínekre a „Nurmi” vagy „Bivaly” - de mégis jogosan jelenik meg a kiállításon.

A budapesti mozdonyok több mint tizede kisvasúti mozdony volt, s közöttük is számos érdekes típus létezett. A tárgyalt időszakban születettek közül a legismertebb a négy kapcsolt kerékpárú, Klien-Lindner ívbeálló-szerkezettel épült külső keretes 490-es sorozat, pontosabban a Bp.70-es szerkezet. Maradjunk is e megjelölésnél, mert az első mozdony 1905. évi kiszállítása óta a gépek számos sorozatjelet viseltek.
Az első 70.01-es szerkezet 1905. augusztus 8-án állt munkába Erdélyben a Magyar Királyi Erdőhivatal Görgényvölgyi Erdei Vasútján. A mozdony az I. világháborúban számos hadivasutat megjárt, majd CFF (román erdei vasutak) állományában szolgált 1973-ig. Az utolsó 70.21-es szerkezet 1950. január 20-án szállították ki, és szintén a CFF mozdonya lett, 1989-ig állt üzemben.
A közben eltelt 45 év alatt összesen 142 darab 70-es szerkezetű (a . utáni számok a különféle változatokat jelölik) mozdony épült. Voltak közöttük fa- és széntüzelésű, folytvas és vörösréz tűzszekrényes, légfékes és légfék nélküli, Stephenson (korai darabok) és Heusinger vezérműves változatok. Az fa tüzelésű változatok teljesítménye 120 lóerő volt, de a jó szénnel és gyakorlott személyzettel 290 lóerős gépészeti teljesítmény leadására is képesek voltak!
Magyarországon erdei vasutak, bányavasutak, helyiérdekű forgalmat lebonyolító kisvasúti hálózatok vonalain egyaránt dolgoztak. Részben a két Világháború okán, de kereskedelmi szerződésekkel is, sok országba elkerültek a 70-esek. Lengyelországtól Olaszországig, Németországtól Bulgáriáig, Európa számos országában rótták a kisvasúti síneket, így a néhai Szovjetunió és Jugoszlávia területén is.

A 142 mozdonyból 13 maradt ránk, illetve róluk van bizonyos tudomásunk. 

A legöregebb, 70.10-es szerkezetszámú (az egyetlen Stephenson vezérműves!) mozdony (Szudrics V. majd CFF 764-313) üzemképtelen állapotban Erdélyben Máramaros megyében a Vasér-völgyében Viseu de Sus (Felsővisó) községben az erdei vasút telepén áll.
Boszniában kiállítva két mozdony az 5598 és 5599 gyári számú 1947-ben épült 70.20 szerkezetű található. A JDZ 55-89 Granicában, a JDZ 55-99 Banoviciben.
Szlovákiában az 1942-évi szállítású 70.17-es szerkezetszámú mozdonyokból kettő az 5277 gyári számú Cerny Balog (Feketebalog) községben az U46.901 és az 5278-as gy.sz. Pribilina községben, készülő falumúzeumban, U46.902 pályaszámon.

Az IMRE gőzmozdony

Az IMRE gőzmozdony
Fotó: Halász Zsolt dr. (2013.03.23.)


Magyarországon kiállítva öt mozdony: kettő 1942. évi gyártás az 5262 gyári számú, 70.15 szerkezetszámú MÁV 490,041 Szombathelyen; az 5276 gy.sz. 70.17 szerk. IMRE Balinkán; három 1950-es kiszállítású az 5849 gy.sz. 70.21 szerk. a MÁV 490,057 Nagycenken; az 5850 gy.sz, 70.21 szerk. MÁV 490,058 Ópusztaszeren; az 5855 gy.sz. 71.21-es, GYŐZŐ Bakoncsernyén látható.
A típus három működő darabja is itthon van. A legidősebb mozdony hazánkban, és egyben a legöregebb működő a típusból, az 5260-as gyári számú, 1942-ben épült 70.15-ös szerkezetszámú MÁV 490,039 a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton nosztalgia üzemet teljesít.
Az 5274 gy.sz. Szintén 1942-es és 70.15-ös MÁV 490,053 azaz a BUGACI KISPÖFÖGŐ Kecskeméten tárolva a vonal üzemének 2009. évi szüneteltetése óta.
Az 5848 gy.sz. 70.21-es szerkezetű MÁV 490,056 1950-ben állt üzembe, tehát a sorozat legifjabb működő tagja, a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútjának járműve.

A 70-es szerkezetű mozdonyok közel 110 éves történetükkel méltán reprezentálják a budapesti gőzmozdonygyártás fénykorát a keskeny vágányon. A nagyvasúti aranykor pedig a Városligetben március 9-ig látható.

A kiállítás ajánlója a Közlekedési Múzeum honlapján

Legutóbbi módosítás: 2014.02.20. 22:23

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline