kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Gyöngyössolymos környéki Erdei Vasutak

2012.10.07 (Szűcs Zoltán József)



Gyöngyös ugyan a honfoglalással egyidős település, ám jelentős fejlődése 18-19. századra esik. 1847-ben a városi tanács részben Gyöngyösön vasúti fővonal átvezetését, részben pedig a Mátrába fiókvonal, vagyis mellékvonal építését javasolta. 1848. február 10-én a pozsonyi országgyűlésen elfogadott, a megvalósítandó hazai vasútvonalakról szóló XXX. tc. térképmellékletében – a Pest-Hatvan-Eger-Miskolc-Kassa-Galicia – fővonalon még ott szerepelt Gyöngyös is. Végül azonban a fővonal gyöngyösi átvezetése elmaradt, a város 1870-ben a Vámosgyörk állomásról kiágazó, Gyöngyösig vezető szárnyvonallal kapott összeköttetést a fővasúttal. A Mátra völgyeinek feltárása a kisvasutak feladata lett. Már 1895-ben terv és minisztériumi engedély született e Mátrafüredről induló vonalra, de ez nem valósult meg.

Lajosháza

Lajosháza
Fotó: archív (1976.)

1906-ban fektették le az első vonalat, ez is Gyöngyös körzetében volt, de ez sem a városból indult, hanem a GYÖNGYÖSSOLYMOS - LAJOSHÁZA - NYÍRJES vonalon épült meg. A nyomköz itt 600mm, a vonóerő ló volt. Az építtető a terület gazdája, az Egri Érseki Uradalom volt.

1907-ben az építkezés a LAJOSHÁZA - SZALAJKAHÁZ - BLOKKHÁZ vonallal folytatódott.

1914-ben a Barna Gábor és fiai Rt. építésében elkészült a NAGY VÖLGY - MONOSTOR-VÖLGY - BAGOLYIRTÁS vonal. Az Rt. és az Érsekség között szerződés jött létre, így a korábban épített vonalak bővítését is a Barna Gábor és fiai Rt. folytatta. Az eddig különálló pályákat összekötötték, és megépült a SZALAJKAHÁZ - CSETERNÁSi vonal. Ezeken a vonalakon döntően a kitermelt fát szállították, de ahol kedvező feltételek voltak, kőbányákat is nyitottak.

1916-ra valamennyi vonalat bevezették Gyöngyössolymosra, központi végállomással. Ide Gyöngyössolymos-Fűtőházhoz érkezett 1916-ban a vasút első gőzmozdonya, a LIZA. Mivel a pálya még nem épült meg, a gyöngyösi MÁV állomástól Gyöngyössolymos Fűtőházig repülő vágányon jutott el a masina. Ez úgy történt, hogy üzembe helyezték, majd leraktak egy szakasz sínt. A mozdony erre rágördült, a felszabadult vágányokat felszedték, majd a gép elé téve ismét lerakták.

1917-ben megépült az összeköttetés GYÖNGYÖS - GYÖNGYÖSSOLYMOS között.

1918-ban megindult a szállítás ezen a vonalon. Idővel a mozdonyok száma hatra növekedett, Krauss és Orenstein & Koppel gépek dolgoztak itt [1357,0sor]. Ugyanebben az évben Gyöngyös város megterveztette saját kisvasútját, amely Gyöngyöstől a már meglévő Barna-féle kőszállító iparvasút vonalán futott volna, majd ettől a Farkasmálynál elágazva Mátrafüreden át a Csatorna-Völgybe vezetett. A tervezet azonban csak néhány év múlva vált valóra.

1925-ben a Gyöngyössolymos környéki vonalakat felújították, az eredetileg 600 mm nyomközre épített nyírjesi és Monostor-völgyi vonalakat 760 mm nyomközre építették át. Egyesítették a Gyöngyösből a Mátrába futó kisvasúti vonalakat. Azonban továbbra is külön-külön üzemeltek, hiszen a tulajdonviszonyok változatlanul maradtak.

1947-ben a Gyöngyössolymosról induló vonalakat államosították, az ekkor itt lévő három gőzmozdony és 37 teherkocsi a MÁLLERD tulajdonába került. Szintén 1947-ben Gyöngyös városa javasolta a mátrai kisvasutak egyesítését és városi kezelésbe vételét, ám ez nem valósult meg.

1949-ben az állami erdészet kezelésébe került az eddig városi kisvasút is. A következő években számos átszervezés után MÁLLERD Gyöngyösi Vasútüzem néven szerepeltek az immár egyesített vonalak, a hálózat hossza 38,03 km volt, a Mátravasút nevet azonban megtartották.

Legutóbbi módosítás: 2012.10.07. 20:08

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline