Szakmai oldalak oldal logo
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Szakmai oldal
Járművek
Járműlista
Vasútkereső
Jogszabályok
Utasítások
Segédletek
Vasúti anyagok
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Javasolt menetrendi alapelvek a kisvasutak menetrendjeinek kialakításához

2011.10.06 (Chikán Gábor)



Egyesületünk Vasútszabályozási és Stratégiai Szakcsoportja elkészítette javaslatait a kisvasutak menetrendjének összeállításához. A 2012. évi menetrendek a Magyar Fejlesztési Bank kezdeményezésére már sok esetben ezzel összhangban készültek.

A javaslatunkat a turisztikai célpontokat megközelítő közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó kisvasutakra készítettük el. Véleményünk szerint a kisvasutak menetrendjének általánosságban az alább részletezett elveknek kell megfelelniük.

Közlekedési időszak

A vonatoknak közlekedniük kell legalább május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban szombati, vasárnapi és ünnepnapi közlekedési rend napjain, és e napokon legalább 2 vonatpárnak.

A turisztikai szezon elsősorban a nyári félévre korlátozódik, és a családos kirándulások azon belül is döntően hétvégére. Ehhez a kisvasutak alapvetően igazodtak is, kivéve azt a néhány vonalat, ahol a turisztikai céloktól távolabb álló technológiai szokások és érdekek mentén kialakított menetrend maradt fenn, mintegy megszokásból. Természetesen a hétvégi forgalmon túl a hétköznapi utazásokat is szolgálja ki a vasút megítélése szerint, különös tekintettel az iskolai kirándulások, erdei iskolák csoportjaira, melyek döntően május-június hétköznapjain utaznak.

Mivel a vasutak alapvető funkciója a nagy tömegű szállítás (még ha a kisvasutakon a „nagy” értelmezése más is), amely vonalon napi két vonatpár (egyes vélemények szerint 3-4) közlekedtetése sem reális, ott joggal lenne megkérdőjelezhető a vasúti közlekedés létjogosultsága – kisvasúttal is.

Menetrendi szerkezet

Biztosítani kell a csatlakozást a kisvasutat megközelítő vasútvonalhoz vagy autóbuszjáratokhoz. Csatlakozás alatt azt értve, hogy az érkező járatról leszálló utast a szükséges átgyaloglás (illetve helyi közlekedés) időszükségletén túl ne kényszerítsük jelentősebb várakozásra az indulásig.

A menetrend sűrűbb vonatközlekedés esetén feleljen meg az integrált ütemes menetrend (ITF) követelményeinek, 120 vagy 60 perc követési idővel. Ritkább közlekedésnél, ahol az ITF jellegéből adódóan nem teljesíthető, elegendő az ütemes jellegű menetrend. Ettől akkor térjenek csak el a vasutak, ha a csatlakozás ütemes (jellegű) menetrenddel nem biztosítható, vagy indokolt vasútüzemi technológiai kötöttségek az ilyen menetrendet nem teszik lehetővé.

Mivel a kisvasút is közösségi közlekedési eszköz, legyen része az ország közösségi közlekedési rendszerének. Ennek pedig legfontosabb része éppen a csatlakozások biztosítása, és az országos közlekedés ütemes alapelvéhez való igazodás.

Természetesen az ütemes menetrend nem valósítható meg ritka közlekedés (2-4 vonatpár) esetén, de az ütemes jelleg ilyenkor is kiszámíthatóbbá teszi a szolgáltatást.

Néhány kisvasút a csatlakozó vasútvonal vagy autóbuszjárat miatt az ütemességet nem tudja biztosítani, ilyenkor természetesen a csatlakozás biztosítása élvezzen elsőbbséget.

A menetrendnek áttekinthetőnek kell lennie. A menetrendi időszakok alkalmas megválasztásával egy szakmailag nem képzett utas is legyen képes átlátni a vonatok közlekedési időszakát.

Ahhoz, hogy az utas megbízzon a vasútban és nyugodt legyen az utazása felől, fontos, hogy biztosan értse a menetrendet. Egy több sorba írt, alig megfejthető lábjegyzetben nem igazodik ki, és eleve lemond az utazásról, vagy „lukra futhat”. Ezen csak kis mértékben segíthet a menetrend évszakokra bontása vagy a különböző keresők.

A vonatok menetrendi fekvése olyan legyen, hogy a kiindulási állomásra (jobb esetben késő délelőtt, dél körül is) érkező utasoknak legyen lehetőségük az oda- és visszautazás között a végállomás közelében lévő tanösvényt, természeti látnivalót felkeresni.

A kisvasutas turista-utazások egyik jellemző utasa a (kis-)gyermekes család, akik sokat gyalogolni nem akarnak, friss levegőt és gyerekek számára érdekes programot keresnek, nem akarnak egész napra maradni. Számukra optimális két olyan délutáni vonat(pár), amelyek között a távolabbi végállomáson fellelhető természeti látnivaló, tanösvény, vagy egyéb kapcsolódó program kisgyermekekkel is kényelmesen teljesíthető. (Nem csak menetrendi kérdés, de a kisvasúti szolgáltatást és a végállomáson teljesíthető kapcsolódó programot lehetőség szerint együtt kell hirdetni.)

Kiszámíthatóság

A vasútnak vállalnia kell, hogy

a meghirdetett menetrend a menetrendi időszakban folyamatosan fennáll (vagy az indokolt esetben mégis szükséges változást 14 nappal előre meg kell hirdetni);

a meghirdetett menetdíjakon felül különdíj, kötelezően igénybe veendő nem díjtalan különszolgáltatás (nosztalgia pótjegy, nem díjtalan helybiztosítás, stb.) csak a menetrendben is előre, ilyen feltételekkel meghirdetett vonatokon alkalmazható. Biztosítottnak kell lennie, hogy a vasúti személyszállítási szolgáltatás önmagában igénybe vehető legyen.

Különleges rendezvények alkalmával is úgy kell a rendkívüli vonatok menetrendjét megtervezni, hogy a meghirdetett menetrend vonatai pontosan leközlekedhessenek. A menetrend alapján tervező utast nem érheti az a meglepetés, hogy az általa kinézett vonat – bármely okból, pl. rendezvényre hivatkozva – nem közlekedik. A menetrendváltozások természetesen lehetnek tényleg indokoltak is pl. csatlakozó közlekedési vállalatok menetrendváltozása esetén, de ekkor is a jogszabályokban foglalt 14 napos meghirdetési határidőt be kell tartani.

A menetdíjak kiszámíthatósága hasonlóan fontos, alkalmi különleges vonatok nem hozhatják olyan helyzetbe az utast, hogy a korábban általa tervezett utazásán a menetdíjak számára előre nem látott különdíjakat tartalmaznak.

Legutóbbi módosítás: 2011.10.06. 20:56

Hozzászólások

Una Vestrum (2011-10-08 10:41:42)

"Mivel a kisvasút is közösségi közlekedési eszköz, legyen része az ország közösségi közlekedési rendszerének. Ennek pedig legfontosabb része éppen a csatlakozások biztosítása, és az országos közlekedés ütemes alapelvéhez való igazodás."

S tegyük hozzá, a szolgáltatás működtetéséhez és fejlesztéséhez (a többi elismert közösségi közlekedési rendszerrel megegyező!) működési háttér biztosítása:
- a szolgáltatás megrendelése, és
- a kisvasutakra szabott fejlesztési célpályázatok kiírása.
Ez nem a vasútüzemek és a vasútbarátok hatásköre, de erre a figyelem felhívása, mind a közvéleményé, mind a döntéshozóké, a vasutasoknak, és a kisvasutak utasainak egyaránt érdeke!

Railcar Shore (2011-10-08 12:13:19)

Csak nehogy a "megegyező működési háttér" a nagyvasútival azonos szigorú biztonsági előírásokban és hatósági díjakban merüljön ki, mert akkor a kisvasutak meghalnak. A különbségeket is figyelembe kell venni!

Ön is hozzászólhat

Az e-mail címet csak az Önnel való kapcsolatfelvételre használjuk, nem jelenik meg és nem adjuk ki. Használható HTML címkék (tag): i és b, a megengedett legnagyobb hossz 1000 karakter.

Az Ön neve:
E-mail címe:
Hozzászólás:
Mennyi tizenkilenc meg negyvennyolc?
Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV