A magyarországi vasúti közlekedésre vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokról, európai irányelvekről alapos felsorolás található a Nemzeti Közlekedési Hatóság oldalán, vagy a jogszabály száma alapján kereshető a magyarorszag.hu jogszabálykeresőjében is.

Alább kigyűjtjük azokat, amelyek a kisvasutak szempontjából fontosabb rendelkezéseket tartalmazzák - felsorolásunk azonban korántsem teljes.(...)

Törvények

A vasúti közlekedésről

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a haza vasút több mint másfél évszázados történetében alapvető változásnak számít. Lényege, hogy a európai irányoknak megfelelően a hazai vasúthálózaton is bevezeti a bárki által igénybe vehető nyílt pályahálózaton alapuló, piaci viszonyok szerinti közelekdést.

Ennek érdekében lehetővé teszi vasúti társaságok alapítását, lefekteti a pályahálózatok igénybevételére vonatkozó szabályok alapjait, meghatározza a hatósági szervek fő feladatait, a jogorvoslati lehetőségeket.

A kisvasutak számára fotos, hogy a törvény több olyan hálózati kategóriát is definiál, melyre az európai szabályokat nem kell (maradéktalanul) alkalmazni; köztük a kisvasutak számára is alkalmazható "térségi vasút" fogalmat. A legfontosabb, hogy ezen hálózatokon általában nem kell a nyílt hozzáférést biztosítani, azok továbbra is a megszokott szervezeti keretek közt működhetnek.(...)

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról

A vasút európai átalakításának hozadéka, hogy a tagállamok biztosítják a balesetek független szakmai vizsgálatát. Magyarországon e feladatot a Közlekedésbiztonsági Szervezet látja el e törvény alapján (a légi és víziközlekedési balesetek vizsgálatával együtt).

A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.

A kisvasutaknak is - mind minden érintett társaságnak - kötelezettsége, hogy haladéktalanul jelentsék a Szervezetnek a bekövetkezett közlekedési balesetet.(...)

Kormányrendeletek

A térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről

A 270/2009. (XII. 1.) Kormányrendelet rendelkezik a a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről többek között a térségi vasutakon is. A rendelet alapján üzletszabályzatot kell alkotni és előzetes nyilvános véleményeztetést követően a vasúti igazgatási szervhez jóváhagyásra benyújtani. A rendelet a korábbinál, és az országos működési engedély alapján végzett szolgáltatásoknál egyszerűbb feltételeket határoz meg.

A rendelet rendelkezik az üzletszabályzat tartalmi elemeiről; a vonatok menetrendjéről (fontos, hogy a változtatásokat érvénybe lépésük előtt 14 nappal kell meghirdetni); menetjegyről és visszaváltás kötelezően biztosítandó lehetőségéről; utasok tájékoztatásáról.

A kézipoggyászra, különvonatra vonatkozó rendelkezéseket elsősorban az üzletszabályzat állapíthatja meg.
(...)

A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról

Megjelent a 271/2007. (X.19.) Kormányrendelet a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról.

A vasúti társaságoknak képesnek kell lenniük a társaság felelősségi körében okozott baleseti károk megtérítésére. E rendelet határozza meg, hogy ehhez minimálisan mekkora biztosítási kárfedezettel kell rendelkezni (mely helyettesíthető bankgaranciával), és évente, illetve a működési engedély kiadásakor a Magyar Vasúti Hivatal felé kell igazolni. A működési engedéllyel már rendelkező társaságoknak 2008. július 1-ig kell az ebben foglaltaknak megfelelniük.

A térségi vasutakra a rendelet 1. mellékletének 5. 7. 9. és 11. pontjai határozzák meg minimális fedezeti összeget, mely elvileg függ a hálózat nagyságától és a forgalomtól, a gyakorlatban azonban majdnem mindig a minimális összeg vonatkozik a kisvasutakra.

Szintén e kormányrendelet alapján évente el kell készíteni egy kockázatértékelési adatlapot, mely - balesetmentesen működő társaságok esetén - csupán néhány hálózati és forgalmi adatot tartalmaz.(...)

Rendeletek

Az utak forgalomszabályozásáról

A 20/1984 (XII.21.) KM rendelet a vasúti átjárók tekintetében fontos kötelezettségeket tartalmaz a vasúttársaságok számára: VIII. fejezete a vasúti átjárókról szól.

A kisvasúti útátjárót - alapszabályként - abban az esetben kell biztosítani, ha:

• a vasúti pálya főútvonalat keresztez,
• menetrendszerű közforgalmú autóbusz közlekedés van,
• a rálátás a rálátási háromszögben nem szabad és a szabaddá tétel költsége jelentősen meghaladná a biztosítás költségét.

A biztosítás mellőzhető

• a vasúti átjárón átvezető olyan földút esetében, ahol a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad,
• ha az átjáróban a vasúti járművek megengedett legnagyobb sebessége a 15 km/órát nem haladja meg, és a vasúti járművekre engedélyezett 15 km/óra sebességhez tartozó csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad.

Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzemben tartóját vagy azt terhelik, akivel az üzemben tartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.(...)

A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól

A 7/2006 (II.27.) GKM rendelet alapján történik a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény szakmai vizsgálata.

Lényeges kötelezettsége a vasúti társaságoknak, hogy üzembentartói baleseti szolgálata keretében gondoskodjon az ezzel kapcsolatos bejelentések fogadásáról és a közlekedésbiztonsági szerv felé való továbbításról, és a vizsgálóbizottság kiérkezéséig a helyszín biztosításáról.(...)

A vasúti társaságok működésének engedélyezéséről

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény alapján vasúti tevékenységet csak működési engedéllyel rendelkező társaság végezhet. A 45/2006. (VII.11) GKM rendelet szabályozza, hogy az engedély megszerzéséhez milyen feltételeket kell teljesíteni, illetve e feltételek milyen módon igazolhatók.

A feltételek 4+1 részre terjednek ki:

• üzelti jóhírnév: azaz a társaaág vezetése üzleti szempontból megbízható személyekből áll,
• pénzügyi teljesítőképesség: azaz a társasaág várhatóan képes eleget tenni a következő 12 hónapban a pénzügyi kötelezettségeinek,
• szakmai alkalmasság: azaz a társaság szervezeti felépítése alkalams a vasúti tevékenységre és az megfelelően szabályozott,
• kárfedezeti képesség: azaz a külön jogszabályban meghatározott módon a társaság a felelősségi körébe tartozó baleseti károkat meg tudja téríteni.
• +1 - pályahálózat: a pályahálózat működtetőknek igazolniuk kell, hogy a vasúti pálya tulajdonukban van, vagy a tulajdonos és köztük megfelelő szerződés áll fenn.

A kisvasutak e feltételeket (rendszerint) térségi vasútként kötelesek igazolni; a rendelet alapján a térségi vasutakra kisebb igazolási kedvezmények vonatkoznak.(...)

A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai

A közlekedési hatóság (jelenleg Nemzeti Közlekedési Hatóság) által végzett eljárások hatósági díjait a 72/2006 (IX.29.)GKM rendelet foglalja össze, lényegében mint egy árjegyzék.
A vasúti pálya és egyéb vasúti építmények engedélyezésével kapcsolatos díjak esetében a felsorolt alapdíjakból a keskenynyomközű vasutakat kedvezmény illeti meg, a díjaknak csak 30%-át kell megfizetni.
(...)

Előkészületben

Rendelet az egyes vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályairól

Ez az előkészületben lévő rendelet fogja szabályozni a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltők oktatását, vizsgázatását.

A tervezetek szerint a megszokottól jelentősen eltérő formában történhet mindez, a képzést erre feljogosított, előírt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti csak, az időszakos vizsgáztatás pedig hatósági vizsgaközpontban történik majd.