kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagybörzsöny ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român RSS csatorna Nyomtatható változat

Bodajk-Balinka-Kisgyón bányavasút

Bodajk-Balinka-Kisgyón bányavasút

1922-ben Kisgyónban megkezdi termelését az első szénbánya. A kitermelt szén szállítására kisvasút épül, melynek terveit a Kereskedelmi Miniszter 1923-ban hagyja jóvá (97594/V/1923).

(...)

Devecseri Erdei Vasút

Devecseri Erdei Vasút

Az 1925-30-as években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között, Esterházy Tamás gróf birtokán. Nyomtávja: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt.

(...)

Dudar, a szénbánya vasútja

Az első világháború után az országnak nagy szüksége volt a szénre, a vállalkozók minden lehetőséget megragadtak a kínálkozó telepek feltárására. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság figyelmét Vitális István geológus terelte Dudarra, 1922-ben a Gajától nyugatra Csetény, Bakonynána, Olaszfalu, Dudar, Nagyesztergár, Zirc, valamint Csesznek és Bakonyoszlop körzetének megkutatását ajánlotta. Az 1927. évi fúrások eredményei azt mutatták, hogy a térségben érdemleges szénvagyont csak az úgynevezett eocén kőzetekben lehet találni. 1928-ban Csetény területén folytak tovább a kutatások. Ezek eredménytelensége ismét Dudarra terelte Vitális professzor figyelmét.

(...)

Dudar-Zirc szénvasút építése

A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (SKB) Dudar település mellett 1944 tavaszán a korábban felhagyott szénbányáinak újranyitására készül. A háborús helyzet miatt az újranyitást későbbre halasztja.
A kormányzat az országos szénutánpótlás biztosítása miatt ragaszkodik dunántúli bánya megnyitásához, és szerződésben is vállalja az SKB felé, hogy vasútvonalat épít a bányához.

(...)

Enyingi Gazdasági Vasút

Enyingi Gazdasági Vasút

Gróf Csekonics Endre az Enying környéki birtokain 1923-ban kisvasutat létesít. A Kereskedelemügyi Minisztérium a vasút üzemengedélyét 55893/1924 számon állítja ki. A vonal Enying MÁV állomásról indul, a település gabonaraktárát valamint szeszgyárát érintve halad Páta-pusztáig. Itt elágazó szárnyvonal vezet Kabóka-pusztára. A fővonal Nagykustyán- és Jóremény pusztákat érintve Kiskustyán-pusztán ér véget.

(...)

Franciavágási Erdei Vasút

Franciavágási Erdei Vasút

1910-ben indult meg a forgalom FRANCIAVÁGÁS - DIÓSPUSZTA között. Az akkor kiépített vonal mindössze 2 km hosszú volt, a 600 mm nyomközű pályán Dióspuszta mezőgazdasági terményeit szállították a franciavágási MÁV állomáshoz. A vontatást lovak végezték. 

(...)

Hódoséri (Vinyei) Erdei Vasút

A vasútvonalat az Eszterházi uradalom építette 1917-ben, lóvontatásra, 1920-ban gőzüzemre adták be a kérelmet. A 760 mm nyomtávolságú kisvasút a vinyesándori fatelepről 9 km hosszan vezetett a Hódos-ér völgyében a Kék-hegy alatti Imremajorig (ma Ménesjáráspuszta, Kisszépalmától kb. 2 km északra).

(...)

Lepsényi Gazdasági Vasút

Lepsényi Gazdasági Vasút

Feketepuszta Lepsénytől 12 km távolságra délre fekszik. Az egykori Festetics birtokot 1880-ban Lonkay Ármin béreli ki. A lápos, nagyrészt megműveletlen területet lecsapolja, a szállítások megkönnyítésére gazdasági vasutat épít.

(...)

Móri bányavasút

Móri bányavasút

Özvegy Trauttenberg Frigyesné árkipusztai birtokának területén a 30-as években a Zacskó és Társa Móri Kőszénbánya Rt. folytat bányászatot. A szén elszállítására egy 3 km hosszú lóvontatású bányavasút szolgál, mely a móri vasútállomás mellett működő szénosztályozót köti össze Árkipusztával. A 760 mm-es nyomtávolsággal és 7 kg/fm-es sínekkel épült vasút keresztülvezet Móron, majd a települést elhagyva a törvényhatósági út mellett haladva éri el Árkipusztát. A Szent Mór táró és az Árki táró szenét két siklópálya szállítja a kisvasútra.

(...)

Oroszlány szénvasútja

Oroszlány szénvasútja

1953 őszén készen állt, és szénvonatra várt az Oroszlány és I-es/II-es külfejtések között 6250 méter hosszú 760 mm nyomközű pálya. A legnagyobb emelkedés 16 ezrelék volt. A kohósalak ágyazatba fektetett talpfákra 14 kg/fm tömegű sínek kerültek. Ez a felépítmény 5,5 tonna tengelynyomást engedett meg.


(...)

Oroszlány-Szépvízér - a leggyorsabb GV

Oroszlány-Szépvízér - a leggyorsabb GV

Sziklás falú, mély kráter alján a GPS kijelzőjét figyeljük. Még öt méter, igen most: itt állunk az Oroszlányi GV szépvízéri állomása helyén. Egykor negyven méterrel felettünk töltötték meg az Uba kocsikat a külfejtés szenével, hogy aztán a vadonatúj Mk48-as mozdonyok a hazai GV-k történelme során először és utoljára 40 km/órás sebességgel vontassák szerelvényüket az oroszlányi szénosztályozóhoz.


(...)

Oroszlányi bányafatelep kisvasútja

Oroszlányban a GV mellett van egy másik kisvasút is, szintén a szénbányánál. Ennek feladata a bányafatelep belső anyagmozgatásának lebonyolítása.

(...)

Péti Nitrogénművek kisvasútja

Péti Nitrogénművek kisvasútja

A gyár kazánházából a keletkezett salakot szállították ezzel a kisvasúttal a meddőhányóra.

(...)

Rédei Erdei Vasút

1910-ben, más forrás szerint 1913-14-ben építették a 760 mm nyomközű, 16,5 km hosszú vasutat a vasutat gróf Esterházy Pál megrendelésére, lóüzemre, BAKONYBÁNK (MÁV) - RÉDE - LESALJAPUSZTA - CSATKA között. Elágazása volt Rédén, Sínrendszere 7 kg/fm. Feladata a Bakonyszentkirály - Rédei erdőség feltárása volt. Évente általában 500 köbméter fát, és 1000 tonna egyéb anyagot szállítottak rajta.

(...)

Süttői Állami Erdei Vasút

Süttői Állami Erdei Vasút

A Süttő környéki erdők és kőbányák vasúttal való feltárása az 1800-as évek második felében már biztosan megkezdődött. Igazi fénykora azonban a Csernoch prímás által kezdeményezett vasútépítéssel kezdődött el.

(...)

Szabadbattyáni Gazdasági Vasút

1904-ben Batthyány Lajos gróf a Szabadbattyántól délre fekvő birtokain Nagylángig 600 mm-es nyomtávolsággal kisvasutat épít.

(...)

Szári Erdei Vasút

A Szári Uradalom Drach és Kronberger cég a mai szárligeti vasútállomástól Vöröstóig 4,5 km hosszú, lóvontatású kisvasút építését tervezi. A vonal előzetes közigazgatási bejárására 1916. július 5-én kerül sor. A bejárás Szütz Jenő alispán vezetésével zajlik, műszaki és közigazgatási tanácsosként Keller Izsó és Kenessey Gyula vesz részt.

(...)

Ugod, a Mészüzem bányavasútja

A Dunántúli Mész- és Téglagyárak Rt. 1907-ben 50 évre szerződött a községgel, hogy a falu határában lévő Szárhegy oldalából származó mészkő alapanyagból a vasútállomás mellett felépített mészgyárban oltott meszet állít elő. Ehhez a bánya és az üzem közt kisvasutat építettek mintegy 4 km hosszban.

(...)

Várpalotai kisvasút

1910.X.12-én került sor a Várpalotai Ipartelepek Rt. részéről tervezett keskeny vágányú, részben kézi, részben benzinmotor üzemű bánya iparvasút közigazgatási bejárására. E bejáráson kapott engedély alapján épült meg a banyavágány-rész, amelynek már 1911.XI.16-án megtörtént a műtanrendőri bejárása. E vágányrész még nem keresztezte aluljáróban - mint ez később kiépült - a Székesfehérvár - celldömölki vasútvonalat. A jegyzőkönyvek a 415.sz. szelvényben tárgyalnak szintbeni keresztezést normál nyomközű vasúttal. 

(...)

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV